Új Szó, 2011. április (64. évfolyam, 76-99. szám)
2011-04-14 / 87. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. ÁPRILIS 14. Közélet 3 Nem elég eljárni az elnökségi ülésekre és ott jókat mondani, ki kell menni a régiókba. Aki ezt nem vállalja, ne legyen alelnök - véli az MKP elnöke Berényi József nem tudja, lesz-e kihívója Optimista, de csak a sorok között üzen potenciális kihívójának, az ex- elnök Csáky Pálnak, al- elnökjelöltjeit sem kívánja megnevezni. Szombaton tisztújító kongresszust tart a Magyar Koalíció Pártja, az eddig egyetlen elnökjelölt a jelenlegi pártelnök, Berényi József. MÓZES SZABOLCS Szombaton vezetőséget választ az MKP, ön pedig elnökként előbb értékelni fog. Mitől volt jobb az MKP az elmúlt háromnegyed évben, mint előtte? Ezt nehéz így összehasonlítani, mert teljesen más közegben kell most az MKP politikáját megjeleníteni, mint előzőleg. Az én értékelésem arra vonatkozik, hogy az elmúlt kilenc hónapban sikerült-e az alap- célkitűzéseket megvalósítani, vagy sem. És sikerült? Nyugodt szívvel állok a küldöttek elé, mert azokat az alapdolgokat, melyeket a júliusi kongresszuson ígértem, sikerült teljesítenem. A párt konszolidálódott, a tagság maradt, a helyhatósági választásokon jó eredményt értünk el, folyamatosan véleményezzük a kormány munkáját, a tisztújítás folyamatában helyi és járási szinten megjelentek új személyek, zajlik a megújulás és a fiatalítás folyamata, a párt pedig a preferenciák alapján a parlamentbejutás határán áll. Tehát megvan a lehetőségünk, hogy visszajussunk a parlamentbe. Válaszában most is kerülte az összehasonlítást, kritikusai szerint sem elég konfrontativ. Elnökjelöltként nem kellene egyértelműen leszögeznie: szerintem ez és ez jobb volt, jobban tudom csinálni, mint potenciális kihívóim? A választási vereségünk egyik oka elemzők szerint a túlságosan konfrontativ hangnem volt. Ezen változtattam. Igyekszem tényszerűen és pontosan fogalmazni. Emellett, ha kellett, a magyartémákban vállaltam a konfrontációt, például az állampolgárság ügyében mindenkinél messzebb mentem. Bugár Béla néhány kijelentését is nyíltan kritizáltam, például akkor, amikor Orbán Viktor szidása mögé bújva próbálta leplezni a Most-Híd erődenségét, és ezáltal jó pontokat szerezni a szlovák politikusoknál. Lesz kihívója? Nem tudom. Ilyen szempontból módosításra szorul az alapszabályunk. Nem tartom normális helyzetnek, hogy a küldöttek úgy érkeznek egy kongresszusra, hogy nem tudják, egy, kettő vagy több jelöltből választhatnak. Azt kell beépíteni az alapszabályba, hogy legalább két héttel a kongresszus előtt mindenki egyértelműen fejezze ki a szándékát, indulni akar-e vagy sem. Ha komoly pártnak tartjuk magunkat, a jelenlegi helyzet nem jó - és ezzel nem is lenne szabad visszaélnie senkinek sem. Magyarán: Csáky Pál komolytanul áll a jelöléséhez, vagy visszaél a helyzettel úgy, hogy az utolsó órákig lebegteti esetleges indulását? Ezt nem mondom. A küldötteknek úgy kellene érkezniük a kongresszusra, hogy pontosan tudják, kikből lehet választani. Említette, hogy a jövő szempontjából el lehet mondani, mit szeretne másként csinálni. Ha lesz kihívója, az Csáky Pál lesz. Miben lenne ön jobb pártelnök, mint ő, miben politizálna másként, mint ő? Ez fordítva működik. Mivel most én vagyok az MKP elnöke, én az elképzeléseimről tudok beszélni, s neki kellene megfogalmaznia, hogy mit csinált volna másként, ha az elmúlt 8-9 hónapban pártelnök lett volna. Én az elvégzett munkáról és a terveimről tudok beszélni. Kinek a támogatására számíthat ön és kiére Csáky? Szerettem volna elkerülni, hogy ez a kongresszus arról szóljon, Csáky Pál visszatér-e vagy sem. Mert ennek a kongresszusnak nem erről kellene szólnia, hanem arról, hogy egységesek, erősek és bizakodók vagyunk. Nem én tehetek róla, hogy nem így alakult. Objektíve tudom - mert részt vettem a járási konferenciákon -, hogy a küldöttek jelentős része kinyüvánította, támogatják, hogy folytassam a munkát. Milyen lenne az MKP, ha visszatérne Csáky Pál? Ez a kérdés engem végképp nem foglalkoztat. Mint párttagot, jelenlegi elnököt sem foglalkoztatja? Nekem sem Csáky-fóbiám nincs, sem elvakult támogatója nem vagyok. Engem az foglalkoztat, hogy az MKP kongresszusa felkészült, elszánt és összetartó elnökséget válasszon, amely tudja teljesíteni a magyar közösség elvárásait. Egy ilyen csapatot szeretnék elnökként vezetni. Ön szerint minek örülnének jobban a Hídban: Csáky vagy Berényi győzelmének? Ezt tőlük kell megkérdezni. Mi elsődlegesen nem a hidasokkal szemben politizálunk, hanem a szlovák nacionalizmus visszaszorítása és a magyar választók érdekében. Vállalna tisztséget az MKP- ban, ha Csáky Pált választanák meg elnöknek? A kérdés nem így vetődik fel. Ha nem kapom meg elnökként a bizalmat, akkor nyüván a munkámat és a terveimet sem fogadják el a küldöttek, ebben (Somogyi Tibor felvétele' Berényi József az esetben fölösleges lenne nyomulnom az elnökségbe, át kellene adnom a helyemet másoknak. Ha önt választják meg, felajánl valamilyen tisztséget Csáky Pálnak, vagy kérni fogja a küldötteket, hogy szavazzanak neki bizalmat valamilyen tisztség betöltésére? Kérdem ezt azért is, mert Csáky többször megfogalmazta: az elnökségbe visszatérne. A júliusi kongresszuson elég egyértelműen fogalmaztam Őry Péter mellett, akkor ez meglehetősen negatív visszhangot váltott ki. Sokan mondták, hogy ezt most ne tegyem. Ugyanakkor megfogalmazok elveket, amelyek az alelnöki posztokat érintik, és azt is el fogom mondani, hogy az Országos Tanács elnökének olyan személynek kell lennie, akihez az elnök közel áll, akivel jó az együttműködés. Ilyen szempontból Bárdos Gyula nagy támaszom volt az elmúlt nyolc hónapban. Az alelnöki posztok esetében három kritériumot fogalmazok meg, melynek meg kell felelniük a jelölteknek. Egyrészt szakmailag felkészülteknek kell lenniük, másrészt hitelesnek kell lenniük - a magánéleti szférában sem szabad fölkínálni a kritika lehetőségét -, harmadrészt pedig nagyon sokat kell dolgozniuk a régiókban. Minden alelnöknek vállalnia kell azt, hogy intenzíven fogja látogatni a régiókat, saját szakterületén belül pedig szervezni fogja a párt életét és terjeszteni fogja a párt szakmai véleményét. Nem elég eljárni a pozsonyi elnökségi ülésekre és ott jókat mondani, ki kell menni a régiókba. Aki ezt nem vállalja, ne is legyen alelnök. Vannak olyanok a jelenlegi elnökségben, akik nem tudnak megfelelni ezeknek a kritériumoknak? El szeretném kerülni, hogy a kongresszus előtt a médiákon keresztül üzengessek, konkrét személyekre lebontva. Ezt, ha nem haragszik, nem teszem meg. Ugyanakkor nem csak a mostani alelnökökben kell gondolkodni, hanem a kihívóikban is. Arra fogom kérni a küldötteket, hogy ezek alapján a kritériumok alapján döntsenek, ne baráti alapon, ne csak az elmúlt 10-20 évben elvégzett munka eredményét díjazzák, hanem azt is, hogy valakiben megvan-e a kellő erő, ambíció, szakmai és egyéni hitelesség, hogy az MKP parlamenten kívüli nem könnyű munkáját felvállalja. Tovább fiatalítaná a pártot? Megújulásnak nevezném inkább. Nem hiszem, hogy a legfiatalabb MKP-tagoknak a politikát elnökségi tagként kell kezdeniük. Szükség van új arcokra az elnökségben, de olyan embereket kell bevonni, akik helyi, megyei szinten vagy a szakmai, társadalmi életben már bizonyítottak. Az elnökség nem lehet kísérleti inkubátor fiatal politikusok számára. Milyen üzenettel, programmal pályázza meg az MKP elnöki tisztét? Egy parlamenten kívüli pártnak a választási időszak elején az a fő feladata, hogy tükröt tartson a kormány elé, ezen nincs mit változtatni. Üzeneteinket el kell juttatnunk az emberekhez. Látható, hogy az úgynevezett magyar vagy kisebbségi témákkal hozzávetőlegesen 4-5 százaléknyi választó nyerhető meg, ezért erősíteni kell a szociális és mező- gazdasági területen, a vidék- és infrastruktúra-fejlesztés területén. Itt erősítenünk kell a politikai üzeneteinket, mert a 4,3 százalékhoz szükséges még kb. 20 ezer szavazat, amellyel átléphetjük a bejutási küszöböt - ez pedig ezekkel a témákkal biztosítható. A program másik része pedig arról szól, hogy a pártszervezésnek folytatódnia kell, alelnöki szinten is fontos lesz, hogy a régiókban megjelenjünk. Nem gondolja, hogy sokkal markánsabb szakmai véleményt kellene megfogalmaznia a pártnak, főként így, parlamenten kívül? Sőt, alternatív megoldásokat, terveket kellene a közvélemény elé tárni? Igen. Egyik fő feladatomnak azt tartom, hogy ez az év végéig meg is valósuljon. Mit tapasztalt, lehet parlamenten kívülről hatékonyan politizálni? Nem tagadom, új ez a pálya számunkra. A lehetőségeinket az élet mutatja meg. Továbbra is mi vagyunk az egyedüli magyar párt, s az, hogy európai, megyei és helyhatósági szinten is erősek vagyunk, sok mindenben pótolja a parlamenti szerepet. Az MKP nem egy talajt vesztett, kizárólagosan pozsonyi székházzal rendelkező párt, hanem továbbra is 9-10 ezres tagságot felölelő magyar párt, mely érzi a lehetőséget, hogy legközelebb visszakerülhet a parlamentbe. Ezt sugallták számomra azok a járási konferenciák és helyi gyűlések is, ahova eljutottam. Említette a pártpreferenciákat. Már hónapok óta 4-5 százalék körül mozognak, nem tudnak az 5 százalékos határ fölé kerülni. Mi az a plusz, ami ahhoz kellene, hogy ennél több legyen? Nem kell pánikolni. A választási időszakból még egy év sem telt el. Én éppen fordítva látom ezt a 4-5 százalékos eredményt. A többi parlamenten kívüli párt mind messze mögöttünk van, közülük egyedül nekünk van esélyünk, hogy bejussunk a parlamentbe. Azt is figyelembe kell venni, hogy a Híd kormányra jutásával nagyon komoly esélyt kapott, hogy választói körét bővítse. Állami támogatások vannak a kezükben, nagyon sok személyt be tudtak juttatni országos, kerületi és járási állam- igazgatási, nagyon zsíros posztokra. Ennek ellenére nem csökkent a támogatottságunk. Ez az időszak nem az MKP-nak kedvezett, mégis, ebben az időszakban meg tudtuk őrizni a 4 és 5 százalék közötti támogatást. Ezért vagyok optimista, hogy idővel ez növelhető lesz. Érez ellentéteket a párton belül a régi vezetés és a jelenlegi vezetés hívei között? Nincs belső feszültség, a járási konferenciákon és a helyi szervezetek ülésein sem tapasztaltam ezt. Csáky Pál részéről van egyfajta ambíció, a kongresszuson majd kiderül, hogy milyen a támogatottsággá. Ennek az ambíciónak nem volt markáns megjelenése a járási konferenciákon. Állítólag elzáródtak a magyarországi - politikai, pénzügyi - csatornák, mióta nem Csáky Pál és Duray Miklós a párt megmondó embere. A párt Magyarországról előtte és utána sem kapott anyagi támogatást. Ami pedig a nem pénzügyi jellegű támogatást illeti: Orbán Viktorral az elmúlt nyolc hónapban ötször találkoztam, egyáltalán nem érzem úgy, hogy bármiféle kommunikációs csatornák elzárultak volna, sőt, úgy látom, hogy ez a kapcsolat nagyon jó. S itt nem csak Orbán Viktorra gondolok, hanem Semjén Zsoltra, Kövér Lászlóra és a többi meghatározó magyar kormányzati politikusra. Januárban kérvényezte a magyar állampolgárságot, februárban - miután megbukott a szlovák ellentörvény módosítása - azt mondta, nem tájékoztat tovább erről a folyamatról. Utólag nem tartja elhibázottnak a januári medializációt? Nem, sőt, az idő haladtával egyre inkább örülök annak, hogy így történt, ugyanis így tudtam a leginkább rávilágítani arra, hogy az ellentörvény nem kivitelezhető. Az állami szervek és a média is csak spekulál, hogy van-e vagy nincs magyar állampolgárságom. Ezzel bizonyos szempontból lehetőséget is adtam mindenkinek, hogyan lehet ebben az ügyben eljárni.
