Új Szó, 2011. április (64. évfolyam, 76-99. szám)
2011-04-02 / 77. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. ÁPRILIS 2. Vélemény És háttér 7 Nem gondolom, hogy Orbán Viktor konfliktusokat szeretne, vagy megváltoztatná a határokat Kedves magyarok! Attól tartok, ismét eltávolodunk egymástól, és úgy látom, ebben mind a két fél hibás. ŠTEFAN HRÍB A szlovákok azért, mert ez a kis, komplexusokkal teli nemzet egyszerre csak országot szerzett, de nem bízik saját erejében, fél, ezért nem képes nagyvonalú lenni a kisebbségeivel szemben. Az én nemzetemet túl sok primitív politikus képviseli, akik a magyarokkal szemben gyakorolják durva erejüket. Nevetségesek, kínosak, de van hatalmuk, amellyel tönkreteszik közös életünket, és ezt örömmel teszik. És ez nem csak Slotára, a nemzeti csalóra érvényes. Az ország szégyene, hogy ezek a kisebbrendűséggel küszködő politikusok választók százezreiben találnak társra, akiknek szintén tetszik a magyargyűlölet. Természetesen vannak más választók és vannak más politikusok, de nem elegen. Ezért minden kisebbségi jogot véres verítékkel kell kiharcolniuk, ezért az értelmes szlovák politikusok is veszélyeztetik népszerűségüket, amikor védelmükbe veszik önöket, ahogyan ez legutóbb az OKS-szel történt. Büszke vagyok rájuk, hogy mégis megteszik. Ők az önök igazi szövetségesei. Ne feledkezzenek meg róluk. Most, hogy a budapesti parlamentbe is választhatnak képviselőket, katasztrófa fenyeget. Ha felveszik a magyar állampolgárságot, törvényeink értelmében elveszítik a szlovákot, és Szlovákia ugyanolyan színtelen ország lesz, mint annak idején Csehország, amelyből száműzték a szudé- tanémeteket. Tudom, hogy a kisebbségi kérdés hatalmi megoldása történelmileg bele van kódolva Közép-Európába, de nem vagyok hajlandó beletörődni. Nem akarom, hogy ne legyenek ennek az országnak az állampolgárai ugyanúgy, mint én. Ezért annak örülnék a legjobban, ha nem vennék fel a magyar állampolgárságot, hogy ne csak az önök jogaiért, hanem Szlovákia jobb arcáért is együtt küzdjünk. Úgy látom, eltávolodásunkban nagy része van a magyaroknak is, és most nem önökre gondolok, hanem Viktorra. Nem bűn a határon túli magyaroknak állampolgárságot adni. Sőt úgy látom, gondoskodni akarnak azokról az emberekről, akik az ostoba Trianon miatt elveszítették hazájukat. Ebben igaza van Budapestnek. De választójogot adni a határon túli magyaroknak és lehetőséget, hogy szuverén szervekbe beválasszák őket, közép-európai körülmények közt nemcsak provokáció, hanem kísérlet a törékeny viszonyok megváltoztatására. Nem gondolom, hogy Orbán Viktor konfliktusokat szeretne, azzal se gyanúsítom, hogy meg akarja változtatni a határokat Csupán azt gondolom, hogy amennyire figyel a határon túli magyar kisebbség szükségleteire, annyira nem figyel arra, mire van szüksége a többségnek. Mert ha azt akarja, hogy Dél-Szlovákiában választási kampány folyjék, amikor az Országgyűlésbe választanak képviselőket, hogy felvonuljon itt a Jobbik Slota ellen, hogy néhányan a magyarjaink közül a magyar törvényhozás képviselői legyenek, amelynek érdekeire jobban ügyelnek, mint Szlovákia érdekeire, akkor nem érzi, hogy Szlovákia lelke is sérült a történelem által. Nem hiszem, hogy ha Orbán érzékeny akar lenni saját kisebbségével szemben, akkor érzéketlennek kell lennie a szlovák többséggel szemben. Érzékenység csak egyféle van. Távolodunk egymástól. Kettős állampolgársággal, ellentörvénnyel, Brüsszellel riogatjuk egymást. Mi, a legközelebbi szövetségesek és barátok. A szerző a .týždeň főszerkesztője, a Lámpa műsorvezetője Annyi a szabálytalanság, hogy ez már nem is foci, hanem politika! (Peter Gossónyi rajza) uo CP c> (D JEGYZET Fizessen, aki lelki beteg PÉTERFl SZONYA Nem úri betegség a depresszió, de más lelki betegség sem, az erejükteljében levő emberek-a világon több mint 120 millióan-szenvednek tőle. Azért, hogyne kerüljenek kórházba, a lelki kínok elől ne meneküljenek a halálba, személyre szabott gyógyszeres kezeléstigényelnek. A megfelelő orvosság kiválasztása nehéz feladat, hiszen minden egyes lelki beteg másképp reagál a szerre. A pszichiáterek szerint gyakran előfordul, hogy ha hatástalannak bizonyul, két-háromhetenként kénytelenek lecserélni a bevetett orvosságot, és újjal kísérleteznek. Rendszerint a negyedik, ötödik próbálkozást koronázza siker, a lelki beteg „kilép a ködből” és igaz, némi korlátozással, de újra élvezni tudja a létet. A minap a lelki betegeket tömörítő Lelki Egészség Ligája félreverte a harangokat, értesüléseik szerint júliustól az egészségbiztosítókjelentősen csökkentik a pszichiátriai gyógyszerek árának térítését. Az anyagi csőd szélén álló állami egészségbiztosítónak ugyanis takarékoskodnia kell, aminek legegyszerűbb módja az anyagi terhek betegekre hárítása. Ami annyit jelent, hogy az érintettek gyógyszer- költsége, (orvosságonként kb. 4 euró) akár tízszerese (0 euró!) lehet a jelenleginek. Jogos tehát a betegek és a pszichiáterek idegessége, valamennyien tudják, hogy ekkora terhet képtelen vállalni a rászoruló. A szakorvosok úgy vélik, ha nem marad meg a gyógyszerválasztás lehetősége, nem áll módjukban elvégezni számos genetikai, biokémiai vizsgálatot - a beteg egészségi állapota sínyli meg. Ajáróbeteg-rendelés keretében gyógyulok kórházi ellátást igényelnek majd, ami jelentős költségnövekedést jelent a biztosítóknak. Etikátlannak és elfogadhatatlannak tartják, hogy kezeléskor nem a gyógyszer kedvező hatását, hanem elsősorban az árát vegyék figyelembe. Az egészségügyi minisztérium nyomban visszautasította a pszichiátriai betegek értesüléseit, mondván, minden egyes diagnóziscsoportban lesz olyan orvosság, amelyet teljes egészében a biztosító térít, illetve olyan, amelynek önrésze nem lesz több egy eurónál. A miniszternek vagy nincs tudomása arról, hogy mindenütt a világon többnyire hónapokig keresik a legjobban ható gyógyszert, hogy a pszichiátriai betegek által használt korszerű orvosságok megváltoztatása életveszélyes lehet, vagy szándékosan ködösít. KOMMEHTAR Élet vagy uborka? SERES LÁSZLÓ Néhány napja a bíróság jogerősen enyhítette annak az idős polgártársunknak a büntetését, aki 2008-ban áramot vezetett a kerítésébe, hogy ily módon is védje kis veteményét a tolvaj októl. A védelem kicsit túl jól sikerült: az egyik uborkatolvaj a helyszínen meghalt, két másik súlyosan megsérült. Első fokon még emberölés bűntettében és testi sértés vétségében találta bűnösnek Szo- boszlai Barnát a bíróság, ezért egy év fogházra ítélte, de a büntetés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. A magyar médiában anno tetőfokára hágott a tolvajok megértése, szemben a tulajdonát védő, kétségbeesett férfival; különösen szívderítő volt látni, ahogy a szociálisan mindig érzékeny jogvédők és publicisták szinte egyöntetűen a (potenciális) tolvajok oldalára csapódtak, mondván, az emberi élet mégiscsak fontosabb, mint az uborka. A 70 éves Szoboszlait jobbára a szélsőjobb karolta fel, így lett „Barna bácsiból” a „cigánybűnözés” elleni küzdelem élharcosa. Természetesenbármennyirejogos is morálisan az önvédelem, valóban nem szép dolog220-at vezetni a kerítésbe - de a problémára a kétoldali demagógia semmilyen választ nem ad. Ugyanis az emberi élet elválaszthatatlan a tulajdon szentségétől és a tulajdon védelmétől. Magyarországon, ahol nemrég az a szégyen is megesett, hogy egy Gyöngyöspata nevű községben fekete ruhás, gárdista „polgárőrök” heteken át terrorizálták a romákat a „cigánybűnözés” ürügyén, most hatalmas előrelépés várható a helyi gengszterkedések (terménylopások, helyi családok atrocitásai, fenyegetései) elleni harcban. Mint arról a Népszabadság beszámolt, személyesen Orbán Viktor javaslatára várhatóan bekerül a készülő alkotmányba, hogy ha valakit, ill. valakinek a tulajdonát fenyegetés ér, akkor joga van „a rendőrségi erőn túl önvédelmet gyakorolnia”, bármit jelentsen is ez. Az ilyen típusú jogokat ugyanis leginkább nem alaptörvényekben, hanem leginkább büntető szabályokban rögzítik, nyilván kissé bővítettebb kiadásban. Jó lenne például tudni, mi is számít fenyegetésnek, támadásnak, mitjelent az, hogy „a rendőrségi erőn túl” (tényleg, akkor mostantól már nem is kötelessége a rendőrségnek a védelmem?), hol kezdődik az önvédelem, és támadás esetén nekem, az áldozatnak meg kell-e felelnem valamiféle arányossági tesztnek, tehát mondjuk lőhetek-e, ha vasvillávaljönnek az uborkatolvajok? így azonban, bármennyire üdvözlendő is, hogy a kormány az alapelvek szintjén is tenni akar a polgárok önvédelméért, az egész nem több porhintésnél. Vanaztánmégegyfurcsaságaajavaslatnak: azúj alkotmányt számos ezoterikus tulajdonsága („Nemzeti Hitvallás”) mellett az is jellemzi, hogy alig védi, alig is említi a magántulajdont, annak védelmét viszont ily módon kiemeli. A tervezetben valahol a sok nemzeti giccs és túlszabályozott fölösleges betűtenger közepette, szinte by the way van szó arról, hogy „Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez. A tulajdon társadalmi felelősséggel jár”, azaz a tulajdonomhoz való jog alapvetően megkérdőjeleződik (nem csoda: nem sokkal korábban még azzal fenyeget a leendő alaptörvény, hogy „az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki”). Ez épp olyan, mintha Szoboszlai Barnával közölné az ön- kormányzat: nyugodtan tessék hagyni a fiatalokat lopni, Barna bácsi, igaz, hogy magáé az uborka, de ugye az alkotmány szerint társadalmi felelősség is létezik a világon. Arra kérnénk, hogy a szabadságát csak másokkal együttműködve bontakoztassa ki. A Nemzeti Együttműködés Kormánya nevében köszönjük. A szerző a Hírszerző főmunkatársa TALLÓZÓ BÜKK Megoldódhat a 13 évvel ezelőtti Fenyő-gyilkosság; a nyit- rai ügyészségen a Blikknek megerősítették, a médiavállalkozó kivégzése ügyében gyanúsítottként ül kiadatási őrizetben Jozef Roháč. Azonosították a DNS-t a F enyő Jánost megölő géppisztolyon és a gyilkos sapkáján. Ám hogy eljut-e a magyar rendőrség a megbízóhoz is, kérdéses, a Patkány becenevű bűnöző eddig nem beszélt - írta a lap. Sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudjuk, hogy az ő DNS-ét találták meg a gyilkosság helyszínén, ilyen adat nem áll a rendelkezésünkre - mondták a nyitrai ügyészségen. Roháč szlovák ügyvédje szerint a magyar hatóságok gyanúsítottként kérték ki Roháčot. Dušan Daňový úgy véli, a gyanú gyenge lábakon áll, egyetlen bizonyítékuk van a budapesti hatóságoknak, egy DNS, amihez akkor jutottak hozzá, amikor a Patkány Budapesten ült. Ez megegyezik azzal, amelyet a tett helyszínén találtak - áll a lapban. (MTI)
