Új Szó, 2011. április (64. évfolyam, 76-99. szám)

2011-04-13 / 86. szám, szerda

18 DlGlTÁLlA ÚJ SZÓ 2011. ÁPRILIS 13. www.ujszo.com Van amelyik csipog is, ha elkészült a finomság Ha gofrisütőt vásárol... TANÁCS Az első dolog, amit el kell dön­teni, az az, hogy hány sütit sze­retnénk egyszerre sütni, illetve tudnunk kell, mennyi helyünk van a sütő elhelyezésére. A szendvicssütőhöz hasonlóan ugyanis a gofrisütő is többféle méretben kapható. A legtöbb modell tárolható felállítva is használaton kívül, így még keve­sebb helyetfoglal. Asütő lehetke- rek vagy szögletes, fehér vagy fe­kete, csak szimpátia kérdése a vá­lasztás. Külsejükhöz hasonlóan a belsejük is sokféle lehet, szögle­tes, kerek vagy szív alakú gofrit is készíthetünk. A gofrik mérete is sokféle lehet, akár egész csalá­dunknak, akár egyetlen ember- nekistalálhatunkmegfelelőt. Sokgofrisütőbenvanhőszabá- lyozó. Néhány egyéb beállításra is lehetőségünk lehet, melyek megváltoztatják a kész gofri szerkezetét és színét. A termo­sztát segítségével kísérletezhe­tünk, a ropogósabb, barnább vagy halványabb finomságok el­készítésével. Sok gofrisütőn ta­lálható egy kis ablak, melyen nyomon követhetjük a dagadó tészta mennyiségét. Néhány go­frisütő még csipog is, ha elkészült a finomság. Sok gofrisütőt készí­tenek karcmentes bevonattal, ez hasznos, ahogy a kis lámpácska is, amely jelzi, hogy elkészült a süti. A kivehető tálcák pedig segí­tenek a tisztítás során, sütőben nem csak gofri készíthető. Ha kí­sérletező szelleműek vagyunk, jó, ha tudjuk, hogy egy gofrisütő- ben akár szendvicset, kisebb méretű pizzatésztát is süthetünk. A leggyakoribb probléma a tészta minősége, mennyisége. A legtöbb készülékhez mellékelnek egy kis receptkönyvecskét is, né­hány gofritészta-recepttel, ér­demes ezeket kipróbálni. Az alapgondolat nagyjából egy sűrű palacsintatészta némi olajjal. Gazdagíthatjuk gyümölcsökkel, mazsolával is. (ar) A sütő lehet kerek vagy szögletes, fehér vagy fekete, csak szimpá­tia kérdése a választás (Képarchívum A multimédiás program 7 menyegzőt mutat be Brit királyi esküvők okostelefonokon MTl-HÍR A korábbi brit királyi eskü­vők érdekességeit mutatja be az uralkodóház első hivatalos, okostelefonokra tervezett al­kalmazása. Az idén 29 eszten­dős Vilmos - Károly trónörökös és a néhai Diana hercegnő első­szülött fia - április 29-én eskü­szik örök hűséget vele azonos korú menyasszonyának, a pol­gári származású Kate Middle- tonnak az angol-brit monar­chia ősi londoni koronázó­templomában, a Westminster apátságban. A korábbi cere­móniák menetére és kellékeire koncentráló alkalmazás április 18-tól lesz letölthető Android- és iOS-alapú készülékekre - közölte a Royal Collection, a királyi család műgyűjteményét kezelő szervezet. A multimédiás program összesen hét királyi menyegzőt mutat be. Az esküvői ruhák, ékszerek mellett még azt is megismerhetik az érdeklődők, hogy milyen tortát kapott 1840-ben Viktoria királynő és Albert herceg. A felhasználók mintegy harmadáról mondható el, hogy megosztott már olyan információkat, melyeket sosem akart volna a jelenlegi vagy leendő munkáltatója vagy akár tanára tudomására hozni (Képarchívum) Az online jelenlét sokkal nagyobb károkat képes okozni, mint ahogy azt a legtöbben gondolják Felelőtlenül kiadjuk titkainkat A Symantec Corp. nyil­vánosságra hozta a fel­használók online repu­táció menedzsmentjéről készült legújabb felmé­rését. A Norton által vég­zett tanulmányból kide­rül, hogy a felhasználók nincsenek tudatában annak, hogy milyen in­formációk keringenek róluk a világhálón. FELMÉRÉS Bár a megkérdezettek több­sége egyetért abban, hogy komoly veszély leselkedhet rá­juk, ha meggondolatlanul osz­tanak meg információkat ma­gukról a világhálón, mégsem kezelik tudatosan az általuk közzétett információkat. Az európai internetezők körében végzett felmérés szerint a fel­használók még mindig nem elég körültekintőek online ak­tivitásaik során, ezért a szen- zitív adatok kiszivárgása ellen legszívesebben egy kattintás­sal törölnék magukat az inter­netről, amennyiben ez lehet­séges volna. A felhasználók online jelen­léte sokkal nagyobb károkat képes okozni, mint ahogy azt a legtöbben gondolják, komoly problémákat okozva az illető magán-, vagy szakmai életé­ben. A felmérésből kiderül, hogy a megkérdezettek egy- harmada nincs tisztában azzal, hogy osztottak-e meg róla bármilyen negatív információt az interneten keresztül. Min­den negyedik felhasználó val­lotta be, hogy közölt már ma­gáról olyan fotót vagy szemé­lyes információt, amelyet ma már inkább elrejtene jelenlegi vagy jövőbeni munkáltatója előtt. A válaszadók többsége (68%) tisztában van azzal, hogy nemi hovatartozásuk publikus a neten, viszont mindössze a netezők alig több mint fele (51%) van tudatában annak, hogy születési adatuk is nyilvános, és ennél is kevesebb hányaduk, 41%-uk tudja, hogy lakcímük is elérhető az interne­ten keresztül. A felhasználók sok esetben nem is sejtik, hogy pillanatok alatt rá lehet bukka- ni valódi névükre, tartózkodási címükre, sőt privát szférájukba beférkőzve akár a lakóhelyük fotójára is. A megkérdezettek 30%-a egyáltalán nem értesül róla, ha jóváhagyásuk nélkül valaki bármilyen hírt vagy informáci­ót oszt meg róla, ami eseten­ként nagyon veszélyes lehet az egyén személyes jóhírére néz­ve. A résztvevők 43%-ára jel­lemző, hogy teljesen tehetetlen a róluk megjelenő információk menedzselésében, mivel egyál­talán nem követik aktív figye­lemmel, hogy mi minden jele­nik meg róluk a világhálón. A fent említett csoport inaktivitá­sának két fő oka van. Az egyik, hogy a válaszadók 49%-ának meg sem fordul a fejében, hogy a megosztott információkból bármilyen hátrányuk származ­hat, míg 18%-uk szívesen cse­lekedne és gátat szabna a nem- kívánatos tartalmak terjedésé­nek, viszont fogalma sincs ar­ról, hogy ezt milyen eszközök­kel tehetné meg. A megkérdezett felhaszná­lók mintegy egyharmadáról mondható el, hogy megosztott már olyan információkat, me­lyeket sosem akart volna a je­lenlegi vagy leendő munkálta­tója vagy akár tanára tudomá­sára hozni. A tanulmányban résztvevők egyetértettek azzal, hogy munkaadójuk vagy taná­raik előtt nem szeretnék nyü- vánossá tenni privát fotóikat. Arra a kérdésre, hogy - amennyiben lehetséges volna - hajlandóak lennének-e egy kat­tintással kitörölni magukról minden online formában meg­jelenő információt, a válasz­adók 57%-a válaszolt igennel. A kutatás során a résztvevők 44%-a állította, hogy osztott már meg magáról információ­kat a világhálón, 33%-uk tette mindezt már közösségi oldala­kon is, és mintegy 25% százalé­kuk töltött fel magánjellegű fényképeket a közösségi portá­lokon keresztül. A tanulmány szerint a megkérdezettek 30%-a gon­dolja úgy, hogy a róluk fellel­hető információk alapján nem lehet következtetéseket le­vonni politikai nézetükre vo­natkozóan. (1) A Mozilla új stratégiájának köszönhetően még idén elkészül az 5-ös, 6-os és 7-es verzió is Június végén jelenik meg a Firefox 5-ös FELDOLGOZÁS A Mozilla február elején beje­lentette, hogy felpörgeti aFirefox stabil kiadásainak publikálási ütemét: a főverziók az eddig megszokottnál jóval gyakrabban követik majd egymást. Mike Beltzner, a böngésző fejlesztését akkor iránytó - de nem sokkal ké­sőbb e posztját és az alapítványt is elhagyó - vezető elárulta, hogy a 4-es verzión felül még az idén el­készül az 5-ös, 6-os és 7-es is. A Google a Chrome esetében már tavaly nyár óta ezt a nyílt for­ráskódú szoftverek világában jól ismert adj ki korán, adj ki gyak­ran! fejlesztési modellt követi. Az intemetvállalat azóta arra törek­szik, hogy körülbelül hathetente készüljön el egy-egy újabb stabil kiadással. A gyorsabb tempó ve­lejárója, hogy ha egy tervezett új funkció nem készül el határidőre, az egyszerűen átcsúszik a követ­kező - vagy egy még későbbi - ki­adásba. Amint a Mozilla most publikált fejlesztési javaslatter­vezetéből kiderül: a Firefox ugyanezt a modellt fogja követni. Egyrészt lesznek a program elté­rő stabüitási és érettségi szintjei­nek fenntartott csatornák (jelen esetben tárolók, repók). A mozil- la-centralban az abszolút kísérle­ti stádiumot jelentő nightly buil- dek találhatók meg. E fölött a Google fejlesztői csatornának megfelelő mozilla-aurora he­lyezkedik el, majd a mozilla-beta és végül a stabil kiadásoknak fenntartott mozilla-release. Az első két szinten elérhető teszt­verziókat kifejezetten tesztelők- nek szánják, végfelhasználóknak nem ajánlják, ezekben a Firefox- ikon helyén egyedi Nightly, illet­ve Aurora ikon lesz látható. A fejlesztés alatt álló verzi­ók pontosan hathetente ugra­nak egy szintet, ami azt jelen­ti, hogy minden 18. hétben megjelenik majd egy új stabil kiadás. Mivel a Firefox 5-ön már egy ideje dolgoznak, ez valamivel előbb elkészül: a tervezett kiadási dátum június 21. A tervek szerint ezt 18 héttel később követi majd a Firefox 6, azt a Firefox 7, és így tovább. A köztes hibajavításokat - a kritikus biztonsági réseket folto­zó patchek kivételével - minden csatornában eltérő gyakoriság­gal teszi közzé a Mozilla. A cent­ral és aurora tároló naponta fris­sül majd, a béta-csatorna átlago- sanhetente, astabil verziókpedig hathetente. Szintén a Citromé­hoz hasonlóan az új Firefox-ki- adások már a háttérben, felhasz­nálói beavatkozás nélkül frissítik majdmagukat. Az új fejlesztési módszer természetéből fakadóan előre nem tudható biztosan, hogy mi kerül majd bele egy-egy új főverzióba. (IT café)

Next

/
Oldalképek
Tartalom