Új Szó, 2011. április (64. évfolyam, 76-99. szám)
2011-04-13 / 86. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. ÁPRILIS 13. Kultúra 7 Martin Huba Csehov remekművét, a Cseresznyéskertet vitte színre Komáromban Az elengedés tétje „Abban semmit sem változott az értékrendem, amit az értékek elvesztéséről, és az ebbe az elvesztésbe való belenyugvásról gondolok" (Dömötör Ede felvétele) Április 15-én, pénteken este hét órakor mutatja be a Komáromi Jókai Színház Anton Pavlovics Csehov Cseresznyéskert című szomorú koméd iáját. A társulattal ismét Martin Huba rendező dolgozott. A négy felvonást két részben láthatja a közönség. SZÉL JÁNOS A Karamazov testvérek és a Három nővér után jutott el Ra- nyevszkaja, Lopahin és a többiek történetéig a neves színészrendező, aki a Szlovák Nemzeti Színházban mostanában Kare- nyin szerepét alakítja. Martin Hubát megérintette Dosztojevszkij, Tolsztoj és Csehov világa. Ä Cseresznyéskert egyik főpróbája után beszélgettünk. Úgy tűnik, kedveli az orosz szerzőket. Rendezi a műveiket és játssza a hőseiket. Miért szereti őket ennyire? Mert értenek az emberi lékekhez. Elfogadják az embert a titkaival együtt. Vannak bizonyos dolgok, amiket ezek a szerzők nem neveznek meg, csak jelzik. Dosztojevszkij, Csehov és Tolsztoj hangoztatott gondolataik precizitása mellett elég teret hagynak arra, hogy megállapításaikból levonja az ember a saját életére vonatkozó tanulságokat. Az tetszik különösen az irodalmukban, hogy emberek széles rétege találhat valamiféle érintkezési pontokat a saját, személyes problémái és az írók által felvetett problémák között. A Cseresznyéskert esetében mik ezek az érintkezési pontok? Amióta létezik az emberiség, mindig rá volt kényszerülve, hogy elbúcsúzzon valamitől, ami kedves volt számára, és ez mindig bizonyos fájdalommal járt. Ám ott van a közelben a kisördög, aki azt mondja, nem kell elbúcsúznod, de... Ott van az a de, ami azt jelenti, hogy el kell árulnod önmagad. A Cseresznyéskertben az új társadalmi réteg képviselője megoldást kínál. Jól élhetnének, de ki kell vágniuk a cseresznyéskertet, fel kell parcellázniuk, és engedniük kell, hogy nyaralókat építsenek a helyére. Úgy érzem, a mai emberek ezt a megoldást ésszerűnek és helyénvalónak tartanák. Engednénk a csábításnak, de fel kellene dolgoznunk, hogy a saját lelkűnkből engedtünk kivágni valamit, ami egyszer kialakult és formált bennünket. A lelkiismeretünkkel kell elszámolnunk, hogy megérte-e. Hőseinknek nem éri meg. Inkább szegények lesznek, bedarálja őket az élet, de nem képesek feladni azokat az értékeket, amiket Anton Pavlovics Csehov a cseresznyéskerttel, mint szimbólummal jellemez. Tizennégy éve már rendezte a darabot. Amikor először megrendeztem, máris vágytam arra, hogy újra dolgozhassam a darabbal, éreztem, szívesen visszatérnék ezeknek az embereknek bizonyos pülanataihoz. Nagyon örülök, hogy a sors úgy hozta, hogy még egyszer megrendezhetem. Nem nagyon változtattam rajta. Abban semmit sem változott az értékrendem, amit az értékek elvesztéséről, és az ebbe az elvesztésbe való belenyugvásról gondolok. A Komáromi Jókai Színházban új és nagyon jó színészeket találtam az előadáshoz. Az alapján, ahogy játszanak, érzem és hiszem, hogy a szerepeket a személyes tapasztalataikból oldják meg. Nem kényszerítettem rájuk azoknak a színészeknek a tapasztalatait, akikkel először színre vittem a darabot. Prágában, Pozsonyban, Komáromban rendez és játszik. Melyik színházban szeret jobban dolgozni? Azokkal a színészekkel szeretek dolgozni, akik akarnak dolgozni, és ez nem olyan természetes, mint első pillanatban tűnik. A dolgozni akarás Komáromban nagyon jellemző. Minden alkalommal intenzíven dolgozunk, ezért mindig szívesen jövök a Komáromi Jókai Színházba. Itt a színészek vágynak a munkára, új dolgok megismerésére, állandóan teljes energiákkal lépnek színpadra, nem lazsálnak, és elég fájdalom van a lelkűkben. Nem tudom, hogy a történelmi tapasztalat, vagy a mostani történelmi pillanat teszi-e ezt. Úgy érzem, értik a fájdalmat, és nem sírnak. Az érzés, hogy szomorú vagyok, és mégis nevetek, nagyon csehovi. Itt nem kellett elmagyaráznom, mit jelent az, hogy harcolni azért, amit a legjobban szeretnek. Szlovákiában az érzelmekből indulunk ki, úgy jutunk el a gondolatig. Csehországban éppen fordítva van. Magyarországon pedig a legnagyobb érzelmi vívódásban is képesek logikusan érvelni a színészek. Robert Mapplethorpe fotója történelmet írt a Sotheby's aukciós háznál Rekordáron kelt el az amerikai zászló (Képarchívum) JUHÁSZ KATALIN New York. Robert Mapplethorpe Flag című fotójáért 158 500 dollárt fizettek, ezzel ez a legdrágább fotó, amely valaha árverésen elkelt a Sotheby's aukciós háznál. Az 1987-ből származó fekete-fehér fényképen a szélfútta amerikai zászló látható, a vásznat hátulról világítja meg a napfény. A felvétel értékét előzetesen 70-90 ezer dollárra becsülték, végül a kikiáltási ár közel kétszereséért kelt el. Mapplethorpe portréival, virágfotóival és sokakat sokkoló, meztelen férfiakat ábrázoló képeivel írta be magát a fotográfia nagykönyvébe. Első híressé vált képeit közeli barátnőjéről, Patti Smith-ről készítette, majd jöttek a további ismerősök, művészek, előkelőségek, pornósztárok. Képeinek tartalma sokakat megbotránkoztatott, de technikai kidolgozottságuk miatt a szakemberek nem tudtak belekötni az excentrikus művészbe. Később stílusa finomabbá vált, felfedezte a klasszikus formákban rejlő szépséget. Ekkor készítette leghíresebb képeit, a szoborszerű férfi és női aktokat, valamint hírességek hagyományos portréit. Többek között Ándy Warhol, Richard Gere és Peter Gabriel is modellt ült neki. 1987-ben alapította meg a Robert Mapplethorpe Alapítványt a fényképek számára kiállítási lehetőséget biztosító múzeumok támogatása, valamint az AIDS-kutatással foglalkozó projektek finanszírozása céljából. 1989-ben, 42 évesen adta fel az AIDS elleni küzdelmet egy bostoni kórházban. RÖVIDEN Zene, irodalom és fotók Pozsony. Ma 19.00 órai kezdettel, a Csemadok nagytermében (Május 1. tér) 29. alkalommal rendez klubkoncertet az Expired Passport zenekar. Ismét színes program várható, sok vendéggel. A rendezvényt a házigazdák akusztikus blokkja nyitja, majd egy fiatal író, Bíró Szabolcs mesél új könyveiről. Szabolcs a dunaszerdahelyi Csak Van zenekar énekese, így természetesen mikrofont is kap. Utána a nagymegyeri Fools' Day lép pódiumra, akik a Kőbányai Zenei Stúdió növendékei. Végül Antal Tamás világutazó tart fotóprojekcióval tarkított kötetlen élménybeszámolót, és bemutatja Úton lenni jó!:) című könyvét. Tamás a dunaszerdahelyi HaddelHadd zenekar billentyűse, tehát vele is örömzenélés várható, (lager) Statiszták kerestettek Komárom. A népszerű Asterix és Obelix-történet folytatódik, a már megkedvelt hősökkel egy újabb film készítését tervezik. Ehhez a filmhez kerestek statisztákat Tatabányán, Komáromban, illetve Győrben. „Komáromba most nagyon sokan eljöttek, aminek természetesen felettébb örülünk” mondta lapunknak Kovács Balázs, a statisztakiválasztás egyik szervezője. Annyit még elárult, hogy egy rögbimérkőzéshez kerestek nézőközönséget. „Bármely korosztályhoz tartozó személy belefér egy ilyen közönségbe, így jó, hogy jöttek fiatalok és középkorúak egyaránt. Mintegy 800 főre van szükségünk a szóban forgó filmrészlethez. Akiket kiválasztunk, azokkal már májusban ruhapróbát tartunk, majd június első felében következhet maga a forgatás” magyarázta a szervező. (Susla) Büszkék vagyunk, hogy elkészült, szeretnénk, ha minél többen látnák. Aggódva várjuk a fogadtatást" - mondták a Barackliget című új szlovák film alkotói a tegnapi sajtóvetítést követően. A történet női főhőse Tóbiás Szidi, Nádasdi Péter pedig az egyik férfi főszerepet viszi a vállán hatalmas energiákkal. A filmet holnaptól láthatják a mozikban. (Peter Procházka felvétele) Kilenc új könyv bemutatója egy estén Kalligram-termés ELŐZETES Budapest. Ma este 18 órától a Kalligram Könyvkiadó a budapesti Szlovák Intézetben mutatja be legújabb könyveit. Valamennyi kiadványról egy- egy elismert irodalomtörténész, illetve író beszél, az estet Mészáros Sándor vezeti. A legnagyobb várakozás valószínűleg Grendel Lajos Négy hét az élet című új regényét övezi, amelyet Szegedy-Maszák Mihály mutat be. Pavol Rankov 1938 és 1968 között játszódó történelmi regénye, a Szeptember elsején (vagy máskor) magyarul is megjelent Mészáros Tünde fordításában. A kötetet Csanda Gábor mutatja be. Szabó G. Zoltán Kölcsey Ferencről szóló könyve a Magyarok emlékezete sorozatban látott napvilágot, az esten Szörényi László beszél róla. Thomas, a rejtélyes árny címmel Maurice Blanchot kötete is bemutatásra kerül Bende József jóvoltából, Márton László író pedig Csányi Vilmos: Kisfiam, Ikarosz című munkáját méltatja. Kormóczy Géza: Meddig él egy nemzet című művéből a nemzet történeti látószögét ismerhetjük meg, ezúttal Szilágyi Ákosnak köszönhetően, Gé- czi János új kötetéről, a Viotti négy vagy öt életéről pedig Vári György beszél. Az est második részében a Tegnap és Ma sorozat két új könyvéről, a Pályi András- és Ka- rátson Endre-kismonográfíáról hallhatnak beszélgetést az érdeklődők Cs. Fehér Katalinnal és Szilágyi Zsófiával, (ú)
