Új Szó, 2011. április (64. évfolyam, 76-99. szám)
2011-04-12 / 85. szám, kedd
4 Régió RENDŐRSÉGI NAPLO Se fújni, se beszélni nem akartak Nagysáros (Veľký Šariš). Furcsa baleset történt tegnap reggel az eperjesi járásbeli Nagysároson: egy jármű egy telefonpóznának ütközött, de a benne ülők nem akarják elárulni, ki vezetett. Az autó egy kanyarban sodródott ki, majd a póznának csapódott. Az ütközés ereje kidöntötte a póznát. A baleset idején az autóban 27 éves tulajdonosa, egy 27 éves férfi és egy 20 éves nő utazott. Mindhárman elutasították az alkoholszondás vizsgálatot, emiatt vért és vizeletet vettek tőlük. A baleset során 5500 eurós kár keletkezett. (TASR) Véletlenül késelte meg a gyerekét Vajka (Lúčnica nad Žitavou). Emberölés miatt eljárást indított a rendőrség az ellen a férfi ellen, aki állítólag szerencséden véletlen folytán múlt szerdán megölte 6 éves fiát a nyitrai járásbeli Vajka községben. A gyermek este 8 óra körül közölte apjával, hogy elromlott a számítógépe. Az apa éppen javított valamit, és kés volt a kezében, melyet dühében a gyerek ellen fordított. A késelés után a szomszéd autójával a ve- rebélyi benzinkútig vitte a gyereket, ahol átadta a mentőknek. A kisfiú kórházba szállítás után életét vesztette. A rendőrségjavasolta a férfi vizsgálati fogságba helyezését. 2-től 5 évig terjedő szabadságvesztésre számíthat - közölte Božena Bruchterová, a Nyitrai Kerületi Rendőr-főkapitányság szóvivője. (SITA) Tizenéves lányok raboltak Bán (Bánovce nad Bebravou). Tizenéves lányok raboltak ki egy tizenhét éves lányt Bánban. Előbb cigarettát követeltek tőle, majd verni kezdték, és kabátja zsebéből tíz eurót vettek ki. A két - 16 és 18 éves - lány ellen rablás miatt indult eljárás; ilyen esetekben 7-től 12 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki, fiatalkorúak esetében pedig feleződhet a büntetés - tájékoztatott Pavol Kudlička, a Trencséni Kerületi Rendőr-főkapitányság szóvivője. (SITA) Sorsára hagyta a csecsemőjét Bán. Eljárás indult egy tizenöt éves báni lány ellen, aki múlt szerdán megszülte, majd családi házuk kertjében sorsára hagyta gyerekét. Az újszülöttet a lány szülei találták meg, de az érsekújvári kórházban már nem tudtak segíteni rajta. Az anya által elkövetett csecsemőgyilkosság büntetési tétele 4-8 év, fiatalkorú tettes esetében ez a felére mérséklődik. A gyanúsított szabadlábon védekezhet. (SITA) ÚJ SZÓ 2011. ÁPRILIS 12. www.ujszo.com A katona csontvázának alsó részét találták meg, közvetlenül egy ló csontváza mellett Katonasírt találtak a munkások Ráróspuszta/Rárós. Egy, a második világháborúban elhunyt német katona földi maradványaira bukkantak a Rárópuszta és Rárós közt most épülő Ipoly-híd munkálataikor, a régészek egy valószínűleg harc közben elhunyt lovast exhumáltak. SZÁSZl ZOLTÁN Mint minden uniós finanszírozású beruházásnál, így az Ipoly-hidak építésekor is kötelező a régészeti feltárás, a német katona földi maradványai ekkor kerültek elő. Ján Beljak archeológus, a régészeti intézet munkatársa szerint a belügyminisztérium hadisír nyilvántartásában olyan információik voltak, melyek szerint a második világháború végén, az 1944 decemberében felrobbantott Ipoly-híd szlovákiai hídfőjénél legkevesebb tizenkét német katona van eltemetve. Amikor a földmunkák során a múlt héten csontmaradványokat találtak a munkások, azonnal értesítették a régészeket, akik néhány napig, az exhumálás lebonyolításáig titokban tartották a hadisírokat. Ján Beljak szerint erre azért volt szükség, mert sajnos elszaporodtak az illegális módszerekkel dolgozó világ- háborús relikviagyűjtők, akik a hadisírokat sem kímélik. „Meg akartuk előzni a hídnál elhunyt német katona sírjának meg- bolygatását, ezért óvatosan jártunk el. A szakszerű feltárást és exhumálást egy eperjesi, erre a célra szakosodott cég végezte el régészeti felügyelet mellett” -mondta Beljak. A feltáráskor a katona csontvázának alsó részét találták meg, közvetlenül egy ló csontváza mellett. Mivel alig hetven centiméteres mélységben találták a maradványokat, feltehetően egy robbanás temethette maga alá a katonát és lovát. Az szinte biztos, hogy a személy- azonosságát a pontos német nyilvántartások ellenére sem lehet meghatározni, mert sem a katonai azonosító jele, sem a fogsora, sem egyéb személyes tárgya nem maradt meg. Mindössze egy német feliratú kazetta töredéket, egy sisakperemet, lószerszámdarabokat és Az 1944-ben felrobbantott Ipoly-híd szlovákiai hídfőjénél legkevesebb tizenkét német katona van eltemetve. egy bakancs darabjait azonosították. Az emberi maradványokat Vázsecban (Važec), a második világháborúban elhunyt német katonák legnagyobb szlovákiai temetőjében fogják végső nyugalomra helyezni. Az eset érdekessége, hogy korábban ezen a helyen tizenkét német katona tömegsírjáról tudtak, ez szerepel a belügyminisztérium nyilvántartásában is, de ezt a végső nyughelyei most nem találták meg. Azt sem tudni, hogy a szocialista rendszer idején pontosan mikor, kiknek az utasítására, miért és hová vitték el innen a német katonák maradványait. A Ráróspuszta és Rárós közti hidat 1944 decemberében, heves harcok után robbantották fel a visszavonuló német csapatok, Nógrádnak ezen a részén egy kisebb páncélos ütközet is lezajlott. Magyarországi roncskutatók szerint az Ipoly melletti mocsarakban, alacsonyabb vízálláskor máig megtalálható egy német nehézpáncélos, a Tigris állítólag a harcok idején süllyedt el és tornyából húsz-harminc centimétert látni szárazabb időben. Ahogy korábban a medertisztításkor, úgy most, a hídépítéskor sok kilőtt, de néhány éles lőszert is találtak, ezeket magyarországi tűzszerészek hatástalanították. 2012 májusától Pozsony és Medve között komppal lehet majd átkelni a Dunán Dunai komp - egy év múlva indul A komp újraindításától a turizmus fellendülését várják (Képarchívum) LŐRINCZ ADRIÁN Dunaszerdahely. Egy év múlva újraindulhat az a komp, mely a szigetközi Dunaremete, illetve a csallóközi Bős között közlekedett 1991-ig, a bősi felvízcsatorna megépítéséig és a folyam eltereléséig. A beruházást a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program támogatná. A projekt kivitelezésében érdekelt szigetközi Lipót község polgármestere, Tóth Péter az MTI-nek elmondta: a kompjárat újraindítását jövő tavaszra, az idegenforgalmi idény kezdetére tervezik. A projektben két magyarországi település, Lipót és Dunaremete, valamint Bős, illetve Nagyszombat megye vesz részt, összköltsége 3,23 millió euró. Ennek 85 százalékát pályázati támogatás, 10 százalékát állami hozzájárulás, 5 százalékát pedig az önrész teszi ki. Marovics Géza, Dunaremete polgármestere korábban úgy nyilatkozott: a kompjárat újraindítása nem igényel nagyobb építkezéseket, hiszen az érintett falvakban korábban már működött hajókikötő. A projekt részeként szlovák oldalon, a kiszolgáló létesítményeken és parkolón kívül kerékpárút, míg a Duna túloldalán egy-egy kilométeres aszfaltút is épül a kikötőtől Lipótig és Dunaremetéig. Péter Pál Lehel, a balatonfüredi Pelsoproject Kft. tervezőiroda ügyvezető igazgatója elmondta: a kismerülésű, jet- hajtású, 24 méter hosszú és 7 méter széles komp 6-8 személygépkocsi, illetve 50-100 személy szállítására lesz alkalmas; a Bős és Dunaremete közötti négy kilométeres szakaszt 20-25 perc alatt teszi majd meg. A járművet, mely sétahajózásra is alkalmas lesz, vélhetően elsősorban kerékpáros turisták veszik majd igénybe. Győr-Moson-Sopron, illetve Nagyszombat megye vezetői a projekttel kapcsolatosan úgy fogalmaztak: a térség idegenforgalmának fejlesztése és a kulturális kapcsolatok fenntartása egyaránt szükségessé teszi a két évtizede megszakadt vízi közlekedés újraindítását. A lassú tempó azzal magyarázható, hogy a program még újnak számít, a különböző intézmények még nehezen ismerik ki magukat a rendszerben Nálunk még gyerekcipőben jár a Leader JUHOS MELINDA Felsőszeli. Lengýel mezőgazdászok jártak a napokban a Mátyusföldön, egy országos tanulmányútra érkeztek Szlovákiába. A lengyeleket meglepte, milyen nagy volumenű projektek is megvalósultak a vidékfejlesztés és mezőgazdaság területén. A worshopnak a Régi Fekete-víz és a Dudvág kistérség is társszervezője volt, így a résztvevők megismerkedhettek az Európai Unió Leader programjának mátyusföldi vonatkozásával, az itteni elbírálási rendszerrel is. A lengyelek szerint náluk gördülékenyebb a projektek elbírálása, viszont a szlovákiai, konkrétan a Mátyusföldön megvalósuló projektek sokkal gyakor- latiasabbak, hasznosabbak a községek számára. „Nagy a különbség az egyes projektek megvalósításában is. Lengyelországban a kerület dönt a projektekről, ez előnyt jelent, hiszen közelebb van, gyorsabb az ügyintézés” - nyilatkozott lapunknak Klaudiusz Marki- ewski, a krakkói székhelyű mezőgazdasági tanácsadó központ igazgatója. „Bízom abban, hogy nálunk is felgyorsul a folyamat. A jelenlegi tempó azzal magyarázható, hogy ez a program nálunk még újnak számít, hiszen a különböző intézményeknek hozzá kell szokniuk, meg kell tanulniuk a rendszert” - nyilatkozott lapunknak Malvina Gondová, a workshop főszervezője, a Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózat (Národná sieť rozvoja vidieka) menedzsere. A közeljövőben mátyusföldi gazdák is ellátogatnak Lengyelországba. A lengyel vendégek megtekintették a hidaskürti fejlesztéseket is (Képarchívum) A Leader jelentése A Leader az EU egyik legsikeresebb közösségi programja, melynek keretében kifejezetten a kisebb, vidéki közösségek juthatnak anyagi támogatáshoz. A dotációt a helyi akciócsoportok kapják meg. Az akciócsoportok egy adott kistérséget képviselnek. A Leader filozófiájának alapja, hogy nem „felülről” hirdet meg programokat, hanem a kistérségekben lakók maguk határozhatják meg stratégiai céljaikat. A program többszintű összefogásra ösztönöz: regionális együttműködést igényel, és feltétele a helyi szervezetek, intézmények, vállalkozások, önkormányzatok, magánszemélyek terveinek összehangolása. (ű)
