Új Szó, 2011. április (64. évfolyam, 76-99. szám)
2011-04-09 / 83. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2011. ÁPRILIS 9. www.ujszo.com ■msi Lerohanták az irániakat Bagdad. Az iraki kormányerők megrohamozták tegnap az iráni menekültek táborát a két ország határa közelében, s a hírek szerint sok halottja van az ostromnak. A Dijála tartomány északkeleti részén fekvő asrafi tábor menekültjei azt állították, hogy az akcióban 28 táborlakó vesztette életét, de magas rangú bagdadi kormányilletékesek ezt határozottan cáfolták. A baakúbai kórház egyik illetékese azt mondta, hogy három ember halt meg, és 13-an megsebesültek a hajnal előtt kezdődött ostromban. Az asrafi menekülttáborban zömmel az iráni Népi Mudzsahidekkel rokonszenvezők tartózkodnak. Núri al-Máliki iraki miniszterelnök már régóta fel akarja számolni a tábort, mert lakói kapcsolatot tartottak fenn Szaddám Husszein néhai diktátorral. Irán is nyomást gyakorolt Bagdadra, hogy ezt megtegye. (MTI) Megöltek sok tüntetőt Damaszkusz. Legalább 13 ember meghalt és több tucat megsebesült tegnap a dél-szíriai Deraában, ahol szemtanúk szerint a biztonsági erők éles lőszerrel tüzeltek a Bassár el- Aszad elnök uralma ellen tüntetőkre. Az ellenzék pár hete felhívást tett közzé, amelyben minden péntekre utcai tiltakozást hirdetett. Deraa a változást követelő megmozdulások egyik központja. A szíriai állami televízió olyan felvételeket mutatott, amelyeken több, az arcát eltakaró fegyveres látható. A tévé azt állította, a fegyveresek a tüntetőkre és a biztonsági erőkre is lőttek. A damaszkuszi kormány az utóbbi hetekben többször próbálta elhitetni, hogy a megmozdulások résztvevőit fegyveres bűnözők támadták meg. (MTI) Menedék Madridtól Havanna. Volt kubai politikai foglyok újabb, 37 fős csoportja mintegy 200 családtag kíséretében Spanyolországba indult a madridi kormány által bérelt chartergéppel. Ez a Spanyolországba utazó kubai politikai foglyok legnagyobb létszámú csoportja, amióta tavaly júliusban megállapodás született a havannai kormány és a katolikus egyház között több tucat másként gondolkodó szabadlábra helyezéséről. Eddig 78 volt kubai politikai fogoly utazott Kubából Spanyolországba. (MTI) A W sorozatos botrányai megrendíthetik a prágai kabinetet - lemondott a maffiamódszereket alkalmazó Vít Bárta Fejek hullanak a cseh kormányban Valami bűzlik a Közügyeknél. Vít Bárta (balról), aki lemondott, Jaroslav Škárka, aki kirobbantotta a botrányt s kilépett a pártból, és Radek John elnök, aki megmentené W-t. (ČTK-felvételek) Prága. Bár a kormányfő igyekszik menteni a menthetőt, a legkisebb kormánypárt, a Közügyek (W) botrányai eltemethetik az egész cseh kormányt. KOKES JÁNOS Több személyi változás lesz a cseh kormányban - jelentette be tegnap Petr Nečas miniszterelnök, miután elfogadta Vít Bárta közlekedési miniszter lemondását. „Néhány miniszter nem tudja teljesíteni a rá háruló feladatokat, ezért a kormány összetételében változásokra van szükség” - fogalmazott Nečas. Neveket nem mondott. Bárta a legkisebb koalíciós párt, a Közügyek egyik vezetője azért kényszerült lemondani, mert több pártbeli képviselőtársa azzal vádolta meg, hogy pénzért akarta megvásárolni a lojalitásukat. Kristýna Koči frakcióvezető azt állította, hogy neki félmillió koronát adott Bárta. A pénzt Koči átadta a rendőrségnek. Kočít és két másik társát, akik szintén vitába keveredtek Bártával, csütörtökön kizárták a pártból. A multimilliomos Bárta elutasította a vádakat, s kijelentette: azért távozott tisztségéből, hogy ne érhesse további kritika a W-t, amely tisztújító kongresszus előtt áll. Megismételte: a vádak ellenére indul a pártelnöki tisztségért. A W elnöke jelenleg Radek John belügyminiszter. A Közügyek és a cseh belpolitika egyik legnagyobb botrányát Jaroslav Škárka, a W egyik alapítója, Bárta korábbi barátja és jobbkeze robbantotta ki, amikor kitálalta a sajtónak, hogy havonta több ezer koronát kapott Bártától csak azért, hogy hallgasson a párt finanszírozási ügyeiről. Nečas szerint azt is meg kell fontolni, vezetheti-e továbbra is a Wképviselője a belügyminisztériumot, amikor a pártban az utóbbi időben az egyik botrány a másikat éri, s nem kizárt, hogy több politikusuknak továbbra is kapcsolata van az ABL őrző-védő ügynökséghez. Az ABL korábban Bárta tulajdonában volt, s azzal gyanúsítják, hogy egyebek között politikusokat is megfigyelt. Bárta, mielőtt miniszter lett, az ügynökséget eladta a testvérének. Radek John belügyminiszter, a W elnöke a miniszterelnök bírálatát visszautasította, a pártja elleni támadásnak minősítette. „A belügyminisztériumban senki sincs, aki korábban az ABL- ben dolgozott volna” - mondta John, a korábbi sztárriporter, aki bűnügyek felderítésével foglalkozott a kereskedelmi Nova televízióban. A Mladá Fronta Dnes napilap az utóbbi időben több, az ABL ügynökséggel kapcsolatos bizalmas dokumentumot közölt, amelyekből kitűnik, hogy Bárta „gazdasági hatalomszerzés” céljával szállt be a nagypolitikába. Mirek Topolá- nek volt kormányfő egyenesen maffiának titulálta a W-t. A hadművelet azóta jutott holtpontra, hogy a NATO átvette az irányítást Nem kér bocsánatot a NATO ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Bengázi. Elismerte tegnap a NAŤ0, hogy előző nap lázadókra mért csapást, de a katonai szövetség nem kíván bocsánatot kérni. Russell Harding brit ellentengernagy, a líbiai NATO-hadműveletet vezető parancsnokhelyettese szerint nem volt tudomásuk erről, hogy a lázadók harckocsikat is használnak, mert a felkelők erről nem tájékoztatták a NATO-t. Korábban csak Moammer Kadhafi erőinek voltak tankjai. Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár viszont tegnap közzétett egy sajnálkozó nyilatkozatot. A NATO harci gépei Adzsdá- bíja és Brega városok között mértek csapást a lázadók egyik konvojára. A támadásban legalább öt felkelő életét vesztette, és több páncélos megsemmisült. A NATO immár másodszor támadta tévedésből a Kadhafi ellen harcoló erőket azóta, hogy a múlt héten átvette az USA-tól a líbiai hadműveletek irányítását. Tegnap reggel még mindig a felkelők kezén volt a kelet-líbiai Adzsdábíja városa, előzőlegcivi- lek és lázadók ezrével menekültek a településről kormánycsapatok közelgő támadásának hírére. A városban maradt felkelők azt mondták, a frontvonal még mindig Adzsdábíja és a tőle 80 kilométerre keletre fekvő Brega olajkikötő között van, ahol több mint egy hete ádáz harcok folynak. A líbiai polgárháborúban patthelyzet alakult ki - mondta washingtoni szenátusi meghallgatásán Carter Ham tábornok, az amerikai erők afrikai parancsnokságának vezetője. Ham tábornok - a Líbia elleni hadműveletek irányítója volt addig, amíg a'NATO-hoz került át a parancsnokság - nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az Egyesült Államok egy esetleges nemzetközi szárazföldi katonai kontingens részeként csapatokat küldjön a felkelők támogatására. Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy a szárazföldi amerikai katonai jelenlét kikezdhetné a Líbia ellen létrehozott jelenlegi koalíciót, mert megnehezítené az arab országok részvételét és támogatását. Carter Ham tábornok szerint a hadművelet azóta jutott holtpontra, hogy a NATO vette át az irányítást. A The Washington Times szerint a líbiai felkelők Törökországot vádolják a NATO-csapások akadályozásával, emiatt a héten Bengáziból visszafordítottak egy élelmiszert és gyógyszersegélyt szállító török hajót és megtámadták a török konzulátus épületét is. (MTI, TASR, ú) Tudósítók a felkelők fogságában Moszkva. Ezúttal nem Kadhafi emberei, hanem a felkelők fogtak el újságírókat: a Komszomolszkaja Pravda két tudósítóját, valamint az NTV orosz televízió forgatócsoportját. Dmitrij Sztyesin és Alekszandr Koc már egy ideje Líbiában dolgozik, s ők derítettékki egyebek között, hogy Kadhafi erőit egyéni szerződéssel, országuk hivatalos szerveinek részvétele nélkül fehérorosz katonai szakértők segítik. Az orosz külügy közölte, mindent elkövet az újságírók kiszabadítása érdekében. (MTI) Összeurópai szakszervezeti tüntetésen figyelmeztetik az uniós vezetőket Tízezreket várnak Budapestre MTl-HÍR Budapest. Az Európai Szak- szervezeti Szövetség (ETUC) az uniós döntéshozóknak üzeni, hogy ne a munkavállalókkal fizettessék meg a válság költségeit. A magyar szakszervezetek pedig a kormánynak azt üzenik, hogy vegye komolyan a demokráciát, és az emberekkel együtt teremtse meg az életfeltételeket - hangzott el tegnap a mai szakszervezeti demonstrációt megelőző sajtótájékoztatón, Budapesten. Az ETUC által szervezett demonstráción 21 ország képviseletében várhatóan több tízezren vesznek részt. A magyar szak- szervezeti vezetők a sajtótájékoztatón több követelést ismertettek, közöttük azt, hogy a kormány vonja vissza a média- törvényt, és a visszamenőleges hatályújogszabályokat, továbbá adja vissza a magánnyugdíjpénztáraktól elvett pénzt. John Monks, az ETUC főtitkára elmondta, az uniós pénzügyminiszterek gödöllői tanácskozása miatt időzítették a demonstrációt mára. A miniszterek ugyanis készítenek egy listát a tagországok versenyképességéről, és ebben tényező lesz az egységnyi bérköltség is. Az ebben lemaradók, a versenyképességük miatt, csökkenteni fogják a béreket. Halottjai is vannak az újabb erős rengsének Nem nőtt a sugárzásveszély MTi-Összefoglaló Tokió. Már négy halálos áldozata és 140 sérültje van a csütörtök esti, 7,1-es erősségű ja- páni földrengésnek - közölték tegnap a katasztrófamentők. Ez volt a legerősebb utórengés a március 11-i természeti csapás óta. A földrengés Szendai várostól 66 kilométerre, a Csendesóceánban, 49 kilométeres mélységben történt. A nukleáris biztonsági hivatal közlése szerint a térség egyetlen atomerőműve sem szenvedett kárt. Nem adódtak újabb problémák a két fukusimai atomerőműben sem, sehol sem mértek a korábbiaknál nagyobb sugárzást. Az Aomori prefektúra egyik, használt nukleáris üzemanyagot tartalmazó tárolója egy ideig hálózati áramellátás nélkül maradt, ezért átálltak a generátoros táplálásra. A higasidori atomerőművet is generátorok látták el árammal egy ideig. A földrengés idején itt karbantartási munkálatok folytak, így a fűtőrudak nem a reaktormagban voltak, hanem az elhasználódott üzemanyagot tároló medencében. Szigorítják a radioaktív vizsgálatokat az európai kikötőkben. Ugyanis azok a japán hajók, amelyek közvetlenül a földrengés és a szökőár, illetve a fukusimai atomerőműben bekövetkezett baleset után hagyták el az országot, 30 napos út után, várhatóan április közepén érik el az európai kikötőket. A vizsgálat legfőbb célja, hogy megnyugtassák a rakományok kezelését végző kikötői személyzetet. Rendőrfőkapitány-helyettesből államfő Csupán egy évig maradhat MTl-HÍR Pristina. Atifete Jahjaga személyében először választott nőt államfőnek a koszovói parlament. A testület a csütörtök esti választással feloldotta azt a belpolitikai válságot, amely előrehozott választások kiírásának veszélyével fenyegetett. Azért kellett most új elnököt választani, mert az alkotmány- bíróság másfél hete érvénytelenítette Behgjet Pacolli dúsgazdag üzletember február 22-i államfővé választását. A megoldást az amerikai nagykövet részvételével három napon át folytatott tárgyalások eredményeként találta meg a parlament egy ellenzéki és két kormánypártja. Az államfői tisztség betöltéséhez előírt legalább 35 éves kort éppen csak betöltő Atifete Jahjaga fiatal jogászként a Atifete Jahjaga (ČTK/AP) rendőrségnél futott be karriert, a politikában nincs tapasztalata. Szakértői körökben viszont elismertségnek örvend. Koszovó első női elnöke várhatóan jó egy évig maradhat hivatalban. Módosítani akarják ugyanis az alkotmányt, hogy ne a parlament, hanem közvetlenül a nép választhassa meg az elnököt.
