Új Szó, 2011. április (64. évfolyam, 76-99. szám)
2011-04-09 / 83. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. ÁPRILIS 9. Közélet 3 A nemzetiség vállalása kulcsfontosságú, a kisebbségi jogok egy része ehhez kötve valósul meg Mi mindenre kíváncsi az állam? Pozsony. Május végén nép- számlálás lesz Szlovákiában. A statisztikai hivatal több tucatnyi kérdésre szeretne választ kapni - mi pedig a törvény szerint kötelezőekvagyunk valós adatokat megadni. Mire jó a népszámlálás, mire használják fel az adatokat? MÓZES SZABOLCS A népszámlálással kapcsolatban az utóbbi hónapokban felmerülő egyik leggyakoribb ellenvetés, hogy minek van szüksége az államnak azokra az adatokra, melyekre a kérdőíveken kérdez rá, miközben a válaszok túlnyomó többségét az állami hivatalok által vezetett nyilvántartások és adatbázisok is tartalmazzák. Ez a felvetés csak részben igaz, hiszen egy sor fontos személyi adatot más forrásból nem tud megszerezni az állam. Ezek közé tartozik például a nemzetiség, az anyanyelv vagy a felekezeti hovatartozás. Továbbá az állam birtokában levő egyéb adataink több tucatnyi intézmény között oszlanak meg (adó- és szociális hivatalok, önkormányzatok stb.), melyek felvételére különböző időpontokban került sor. Nemzetisége magyar A nemzetiség vállalása a kisebbségek számára kulcsfontosságú, hiszen a kisebbségi jogok egy része ehhez kötve valósul meg. A hivatali kisebbségi nyelvhasználat például csak azokban a községekben lehetséges, ahol legalább 20 százaléknyi kisebbségi lakosság él - ez jövőre várhatóan 15 százalékra csökken, ha a parlament második olvasatban is elfogadja az ezt tartalmazó kormánytervezetet. Emellett a kisebbségi kultúrák finanszírozása is függ a népszámlálásban kimutatott nemzetiségi részaránytól, ha pedig a parlament ősszel elfogadja az illetékes törvény módosítását, mindez hatványozottan érvényes lesz. A kisebbségek kultúráját olyan arányban fogják támogatni, amilyen arányban lakják az országot. Mi lesz a külföldön élőkkel? Fontos, hogy mindazok, akiknek gyermeke huzamosabb ideje külföldön lakik - esetleg már a befogadó ország állampolgárságát is elnyerte -, arra ösztönözze a külhonban lakó utódot, hogy a népszámlálásban elektronikus úton vegyen részt. Eddig azokat a személyeket nem számolták meg, akik nem éltek idehaza. Most már erre is van lehetőség, a hozzátartozónak - jellemzően a szülőnek - át kell vennie a külföldön tartózkodó személy helyett a kérdőívet és az elektronikus (internetes) kitöltéshez hozzáférést engedélyező jelszót. Ezt e-mailben is továbbítani lehet a családtagnak, aki külföldről is ki tudja tölteni az íveket. Ismét több tucat olyan község lesz, amelyben egy-két főn múlva lesz a népszámlálás múlik majd, meglesz-e a nyelv- használathoz, a magyar táblák kitételéhez szükséges 15 vagy 20 százalékos kisebbségi arány - így mindenki számít. Lakóhely, közlekedés Az egyesek számára elvont- nak tűnő nemzetiségi-vallási adatokon kívül a cenzus eredményének gyakorlati vonzatai is lesznek. A személyi kérdőívben (A kérdőív) például meg kell adnunk, hogyan utazunk munkahelyünkre, a diákok pedig az oktatási intézménybe. Az ingázás gyakorisága, időtartama és módja (személyautó vagy tömegközlekedés) alapján határozhatják meg a jövőben az illetékes hivatalok, hogy hol érdemes fejlesztem az úthálózatot, esetleg mely vonalakon kell megerősíteni a tömegközlekedést. A munkavégzéssel, oktatással kapcsolatos válaszok pedig a hosszabb távú központi kormányzati döntésekre - szociális ügyek, egészségügy, oktatáspolitika - lehetnek kihatással. Népmozgalmi adatok A tízévente sorra kerülő nép- számlálásoknak ezenkívül megvan a maga szakmai jelentősége is. A szociológusok és demográfusok számára kulcs- fontosságú forrásnak számítanak. Ezekből állapítható meg - a fentebb már említett nemzetiségi és vallási adatokon kívül -, hogy milyen a lakosság korszerkezete, mely régiókból hová, s milyen intenzitással vándorol a lakosság, milyen műszaki felszereltségű és kivitelezésű lakásokban lakik, müyen az iskolai végzettsége. Több népszámlálás adatsorait összevetve pedig a hosszabb távú népmozgalmi trendeket lehet követni. A lakásokat és házakat is összeszámlálják (Pavol Funtál felvétele) A lakosság internetes ismereteit is firtatják, és a mobiltelefon is szerepel a kérdések között Új kérdéseket találunk a kérdőívekben ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Az idei népszámlálási kérdőívekben új kérdések is szerepelnek, melyeket a korábbi összeírások alkalmával nem tettek fel a lakosságnak. Ilyen például a személyi kérdőívben a számítógépes ismereteket firtató négy kérdés - a statisztikusok arra kíváncsiak, milyen a lakosság szövegkezelési, táblázatkezelési, elektronikus levelezési és internethasználati képessége. Új a személyi kérdőív első kérdése is. Eddig az állam arra volt kíváncsi, hogy hol van az állandó lakhelyünk, most előtérbe kerül a szokásos lakóhely - ez egy új kategória. A kérdőívben ez utóbbit kell megadnunk, s jeleznünk kell, hogy megegyezik-e az állandó lakhellyel. Az ok: az utóbbi egy évtizedben több tízezren úgy változtatták meg lakóhelyüket, hogy közben nem íratták át az állandó lakhelyüket. Ebbe a kategóriába tartoznak a nagyvárosokból a környező településekre kiköltözők, akik hivatalosan még mindig városlakók - ezzel is megrövidítik a kistelepülés költségvetését. Másrészt több tízezer munkavállaló - elsősorban fiatal - költözött fordított irányban, a kisebb településekről vagy a szegényebb régiókból a nagyvárosokba, ahol évek óta albérletben laknak. A lakással kapcsolatos adatlapon újdonságnak számít az internetcsatlakozást firtató kérdés, de a statisztikusok arra is kíváncsiak, van-e a lakásban mobiltelefon, személyi számítógép, vagy van-e személyautónk igaz, ez utóbbi kérdéseket inkább a személyi kérdőívben kellett volna feltenniük az illetékeseknek, hiszen az esetek többségében több családtagnak is van mobiltelefonja, tehát több mobil van a lakásban. A lakás adatlapján (B kérdőív) az is szerepel, hogy van-e klímaberendezésünk. Aház adatlapján (C kérdőív) - ilyet a családi házak tulajdonosai kapnak - pedig többek között fel kell tüntetni, hogy hő- szigetelt-e a ház vagy sem. A lakóházak esetében a C kérdőívet a ház gondnoka tölti ki. (Msz) A LEGGYAKORIBB KERDESEK Mi van akkor, ha nem talál otthon a kérdezőbiztos? A kérdezőbiztos átadhatja a kérdőíveket az Önnel egy háztartásban élő hozzátartozónak is, ha senkit sem talál otthon, vissza kell jönnie más időpontban. Ha elrontok valamit az adatlap kitöltésekor, hogyan lehet azt kijavítani? Az adatlap elején szerepel a javítás módja. Egyszerűen át kell húzni a helytelen választ, és bejelölni a helyeset. Az a lényeg, hogy világos legyen, melyik a helyes válasz. Lesznek magyar nyelvű adatlapok? Igen. Szlovák, magyar, ruszin, ukrán és roma nyelvű adatlapok készülnek, ezenfelül az internetes verzióban angol nyelvű is található. A nemzeti kisebbségek nyelvén készült adatlapokat a polgármesterek kérik ki a 2001-es népszámlálás nemzetiségi megoszlásának megfelelően. A magyar nyelvű kérdőívek mintáját megtalálja a www.scitanie2011.sk és a www.nepszamlalas2011. sk honlapon is. Hogyan lehet népszámlálási biztosnak jelentkezni? A statisztikai hivatal idevágó rendelkezései szerint a községek március 4-e után kezdik a kérdezőbiztosok kiválasztását, ez legfeljebb április 18-ig tarthat. A hivatal legutóbbi tájékoztatása szerint még mindig több ezer kérdezőbiztos hiányzik, főként a nagyobb városokban. A népszámlálási biztosok 300 eurót kapnak munkájukért. A jelentkezéssel kapcsolatban bővebb információk a statisztikai hivatal honlapján (www.statistics.sk) vagy a scitanie2011.sk oldalon találhatók. Akinek szlovák nemzetiség szerepel a kereszt- levelében, írhat-e a népszámlálási kérdőívbe más nemzetiséget? Az állampolgár más, hivatalos nyilvántartásoktól függetlenül jelölheti be a népszámlálási íven, hogy milyen nemzetiségűnek vallja magát. A nemzetiségi hovatartozás személyes döntés kérdése is lehet, és az élet során változhat is. A népszámlálás egyébként is anonim, az abban megjelölt adatok, így a választott nemzetiség sem kérhető számon senkitől, és nem vethető össze más nyilvántartással. A polgár akár minden egyes népszámláláson más nemzetiségűnek vallhatja magát, tehát ha valaki 2001-ben szlováknak vallotta magát, de most úgy érzi, magyar nemzetiségű, magyarnak vallhatja magát. Mindenki számít Népszámlálás 2011 Kassán és Pozsonyban is lesz magyar nyelvű adatlap? A kisebbségi nyelvű kérdőívek mennyiségének tekintetében a korábbi nép- számlálás adatai az irányadóak. Ez alapján Kassán és Pozsonyban is megfelelő számú magyar nyelvű kérdőívnek kell rendelkezésre állnia. Kassán közel 9 ezer, Pozsonyban közel 17 ezer magyar nemzetiségű személy élt 2001-ben - tehát hozzávetőlegesen ennyi magyar kérdőívnek kellene az említett városokban rendelkezésre állni. Az adatlapon szereplő minden kérdésre kötelező válaszolni? Igen, a népszámlálási íven szereplő minden kérdésre kötelező válaszolni - ezt törvény írja elő. Az egyetlen kivétel a Szlovákiában 90 napnál rövidebb ideig tartózkodó külföldiekre vonatkozik, nekik csak a nemre, születési dátumra és az állampolgárságra vonatkozó kérdést kell kitölteniük. Mi a dolga a számláló- biztosnak? A számlálóbiztosnak fel kell keresnie a körzetében található összes háztartást és az ott élőknek május 21-ig át kell adnia a kitöltendő kérdőíveket, majd június 6-ig vissza kell értük jönnie. A népszámlálási ívek átvételekor a számlálóbiztos áttekinti, hogy a kérdőíven minden kérdést megválaszoltak-e, de az egyes válaszok kapcsán nincs joga azok tartalmát ellenőrizni vagy a kitöltő személyt befolyásolni. Az esetleg tudomására jutó adatokkal kapcsolatosan hallgatási kötelezettség terheli a számlálóbiztost, mégpedig korlátlan ideig. Természetesen amennyiben arra kérik, segítséget kell nyújtania a lap kitöltésében. Be kell engedni a lakásba a számlálóbiztost? Nem vagyunk kötelesek beengedni a lakásba a számlálóbiztost, a kérdőív átvételére/átadására a kapuban, ajtóban is sort lehet keríteni, Más országokban volt példa arra, csalók adták ki magukat népszámlálási számlálóbiztosnak és így jutottak be a lakásba, ezért az óvatosság sose árthat. Csak olyan számlálóbiztost engedjen be lakásába, akit ismer, és akiben megbízik. (Msz) Forrás: nepszamlalas2011.sk
