Új Szó, 2011. április (64. évfolyam, 76-99. szám)

2011-04-08 / 82. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. ÁPRILIS 8. Kertészkedő - hirdetés 15 A kajszibarack fájának rügyfakadástól lombhullásig 170-190 fagymentes napra van szüksége Április elején virágzik a kajszi (Fotó: képarchívum) Április elején rajzik a szilva legfőbb kártevője Szilva a biokertben KÖTELES GÁBOR A kajszibarack - termeté­nél fogva - nem mindig kap helyet a hétvégi kis­kertben. Ennek ellenére kedvelt és hasznos gyü­mölcsnek számít. Megér­demli, hogy bővebben foglalkozzunk vele a Ker­tészkedő hasábjain. ÖSSZEFOGLALÓ A kajszibarack Kínából szár­mazik. Nálunk legelőször a 16. századból való Besztercei szószedetben fordul elő a „ba­rack” szó, de nemsokára már minden kertészeti könyv meg­említi a kiváló ízű „magna et optima” (nagy és legjobb) ma­gyar kajszit. Dr. Entz Ferenc, a 48-as szabadságharc honvéd főorvosa, kiváló pomológus azt írta róla, hogy: „Európában Ma­gyarország a kajszibarack igazi hazája.” Mostanában egyre ke­vesebb van belőle, a piacokon a legdrágább gyümölcs, ezért a kertekben is kincsnek számít egyrendszeresen termő, szép és jóízű gyümölcsöt érlelő kajszi­barackfa. Termesztési igényei A kajszibarack fájának ve­getációjához rügyfakadástól lombhullásig 170-190 fagymen­tes napra van szüksége. A fa elviseli az átmeneti csapadékhi­ányt, de akkor érzi jól magát, ha elegendő vízhez jut. Különösen szeptemberben és októberben, amikor a termőrügyek kifejlőd­nek, továbbá május-júniusban a csonthéjképződés időszakában, valamint június második felé­ben, a gyümölcsök növekedése, „hízása” idején van szüksége elegendő vízre. A nálunk szokásos téli fagyok nem károsítják a kajszibarackfa vesszőit és rügyeit. Ez a gyü­mölcsfaj azonban a korán éb­redők közé tartozik, ami annyit jelent, hogy a mélynyugalmi ál­lapota már január végén, február elején befejeződik. Ha ilyenkor enyhe idő uralkodik, akkor meg­indul a fák élettevékenysége, a rügyek duzzadni kezdenek. A veszélyes az, ha az átmeneti enyhülést ismét hideg idő köve­ti, mert üyenkor a rügyek már nagyon érzékenyek a hidegre, és könnyén elfagyhatnak. A rügyek vagy később a bim­bók, a virágok elfagyása egyene­sen belekergeti a kajszibarack­fákat a szakaszos termésbe. Ez úgy kezdődik, hogy a lefagyott virágú fa minden rendelkezésére álló tápanyagot a termőrészek kifejlesztésére fordít, aminek a hatására - kedvező időjárás esetén - a következő évben ren­geteg gyümölcs képződik a fán. Ezek kineveléséhez a fa minden erejét megfeszíti, de még ez se elégséges, és a gyümölcsök ap­rók, értéktelenek maradnak. A fa viszont legyengülve megy a tél­be, vesszői, rügyei éretlenek, és a kisebb fagyok is nagy kárt tesz­nek bennük. A termő és a nem termő évek így váltakoznak: az egyik évben túl sok a termés, míg a másik évben üresen szomor- kodnakafák. A kajszifák a szőlővel azonos talajokat kedvelik; a homokon és az agyagtalajokon egyaránt megélnek. Kezdetben felfelé törekvő, később ellaposodó, er­nyőszerű koronát fejlesztenek, ezért legalább 6x6 méteres tenyészterületre van szükségük. Emiatt a kajszi kiszorul a hétvé­gi kertekből. Metszeni is kell A kajszibarackfákat igen gondos alakító metszésben kell részesíteni, és termőkorukban is rendszeres felügyeleti met­széssel kell a termőrészek kiala­kítására kényszeríteni. Igényes kertbarát ne takarítsa meg a kajszigyümölcsök ritkítását se. A fák ugyanis 4-5-ször annyi vi­rágot képeznek, mint amennyi a normális termés kialakulásá­hoz szükséges, és ezekből több gyümölcskezdemény alakul ki a kívánatosnál. Ezek felnevelése a fától sok tápanyagot és vizet von el, nem is beszélve arról, hogy a sok kis gyümölcs jóval értéktelenebb, mint a kevesebb, de nagyobb, tetszetősebb. Gutaütéses megbetegedés A kajszibarackfákat sokféle betegség és kártevő fenyege­ti, mégis a legveszedelmesebb valamennyi között a gutaütés. Sokáig úgy véltük, hogy ennek a betegségnek - ami a korona egy részének vagy az egész koroná­nak egyik napról a másikra tör­ténő elszáradásában mutatkozik meg - élettani okai vannak. Az újabb tudományos vizsgálatok azonban bebizonyították, hogy az élettani rendellenességek mellett a gutaütésért egy bakté­rium- és egy gombafaj fertőzése felelős. A védekezés a követke­zőkben foglalható össze: Óvjuk a fákat a mechanikai sérülésektől. Lehetőleg közvetlenül a virág­zás előtt nyessük. A metszésnél használt eszközöket rendsze­resen fertőtlenítsük. Tél végén lemosásszerűen permetezzük a fákat 2%-os bordói lével vagy ezzel azonos hatású más gomba­ölő szerrel. Gondosan kezeljük a sebeket balzsammal. Már a monília is támadja A kajszi néhány évtizeddel ez­előtt még szinte „gond nélküli” gyümölcsfának minősült a hob­bikertekben is. A termelők tudo­másul vették a gutaütéses ágel­halásokat, de nem permetezték a fákat, és a kajszi miatt a metsző­ollót is csak elvétve vették kéz­be. Ugyanakkor megközelítőleg másfél évtizede a monília virág- és hajtáshervadás is „rászokott” a kajszinkra. így volt ez tavaly is, és sok helyütt csak mutatóba volt néhány gyümölcs. Kertész­mérnök szakértőket ezért most arra figyelmeztet: Amennyiben virágzás alatt nem esik az eső, akkor nem lesznek meg a gomba terjedésének a feltételei. Ilyen esetben elegendő a virágzás vé­gén védekezni. Ám ha a virágzás alatt csapadékosra fordul az idő, akkor nélkülözhetetlen a per­metezés. Éspedig Horizonnal, Sporgonnal vagy Signummal. Ahol viszont már tavaly is tarolt a fertőzés, ott késlekedés nélkül permetezzünk. Ugyanis nyirkos, esős évben a gomba micéliumai a bibén keresztül bejutnak a ter­mésbe, majd amikor megterem­tődnek terjedési feltételei, akkor bekövetkezik a nagymértékű hervadás. Szakértőnk megfi­gyelései alapján a kajszi csak 2008-ban kezdett virágozni március 16-án, 2009-ben és 2010-ben március végén, ápri­lis első napjaiban borult virág­ba. (bálint, belucz) Ha nem vagyunk elég körül­tekintőek, megtörténhet, hogy biokertünkben a szépen virágzó szüvafáinkon alig lesz fogyaszt­ható termés. Ennek okozója leg­többször a fekete szilvadarázs (Hoplacampa minutá). A kártevő apró termetű és rej­tett életmódú, emiatt általában kisebb jelentőséget tulajdoní­tunk neki. Pedig igen komoly kártevő, akár a termés 50-90 %-át is tönkre teheti. Tömeges előfordulása esetén legfeljebb azt észleljük, hogy a szokvá­nyosnál jóval nagyobb a gyü­mölcshullás, mint egyébként. A szilvadarázs kártétele abban nyilvánul meg, hogy a virágokba lerakott petékből kikelő lárvák járatot rágnak a A Pannon Egyetem Agrártu­dományi Centrum Szőlészeti és Borászati Kutatóintézeté­nek igazgatója szerint a tava­lyi rossz terméseredmények után idén sem várható jelentős mennyiségű szőlőtermés. A tavaszi rügyvizsgálatok eredményét dr. Májer János, a kutatóintézet igazgatója ér­tékelte. Idén számottevő fagy­károkat nem tapasztaltak, de a rügytermékenység elmarad a várakozásoktól. A rügyek dön­tő részében csak egy virágkez­deményezés látható, ami arra utal, hogy idén sem lesz bőséges a szőlőtermés, de a minősége még jó lehet. A minőséget és a mennyiséget is a növény met­szésével állítják be a termelők ­termőtájon, majd kiodvasítják a magházat, amelynek a helyén ürülék és rágcsálék található. A szilvadarázs április ele­jén akkor rajzik, amikor a hőmérséklet eléri a 10-12 °C fokot. Rajzás idején szívesen látogatják a fehér virágokon kívül a fehér lapokat is. A biokertészkedőnek ezt a tu­lajdonságát kell kihasználni a kártétel elleni védekezésnél. Tehát a biokertészkedő úgy védekezik a szilvadarázs kár­tétele ellen, hogy április elején kellő időben a szilvafákra meg­felelő számú fehér színű raga­csos rovarcsapdát helyez ki. A szilvadarázs imágói beletapad­nak a rovarcsapdába, így nem történik peterakás a virágokba és elmarad a szilvadarázs lárvá­inak a kártétele. írja a Veszprémi Napló. A tava­lyi év az elmúlt ötven esztendő legcsapadékosabb éveként ma­radt meg az emlékezetünkben, ezen belül is a szőlőkórokozók és súlyos járványok éve volt — fejtette ki előadásában dr. Dula Bencéné növénykórtanos, szőlőtermesztő, aki családjával Egerben ápol szőlőültetvénye­ket. Tavaly már májusban, a szőlő legkritikusabb fejlődési szakaszában mind a három jár­ványos betegség észlelhető volt a szőlőkben. A peronoszpóra, a lisztharmat és a szürkerothadás mellett megjelent a feketerotha­dás is egyes borvidékeken, de a legagresszívabb a peronosz­póra volt. Csak reménykedhe­tünk abban, hogy még egy ilyen év a közeljövőben nem lesz. (agrarszektor.hu) (Fotó: Hocsi) Idén sem várható bőséges szőlőtermés A minőség még jó lehet TALLÓZÓ Teendők a kertben Fejezzük be a metszést A héten fejezzük be a gyü­mölcsfák metszését, lemosó permetezését, mert kihajtás után kárt teszünk a kis fakadó hajtásokban. Ha sok a dolgunk, a szőlő metszését hagyjuk utoljára, mert későn fakad. A frissen ül­tetett fák tányérára szórjunk komposztot, érett trágyát, ha egyik sincs, fűkaszalékot. Most már vethetjük a nyári retket, burgonyát, céklát, káposzta- féléket. A fűszerek közül az ánizst, borsfűt, mustárt, kap­rot, köményt, koriandert, ma­joránnát. (ú) EGÉSZSÉG Fordulat a krónikus obstrukciós tüdőbetegség Kezdje egészségesen a hetet! Fordulat a krónikus obstrukciós tüdőbetegség kezelésében A sófogyasztás és a férfi egészsége Hogyan csillapítja a vakarózás a viszketést? Együnk színeset! Változás a pneumokokkusz elleni oltásban Természetes gyógymódok inkontinencia ellen Ne húzza ki az ősz hajszálat! Keresse az Új Szót az újságárusoknál! AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8759 Lengyel zloty 3,9755 Cseh korona 24,435 Magyar forint 264,28 Horvát kuna 7,3720 Román lej 4,1125 Japán jen 121,70 Svájci frank 1,3118 Kanadai dollár 1,3695 USA-dollár 1,4283 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,48-1,39 25,15-23,68 275,51-251,79 OTP Bank 1,47-1,39 25,15-23,72 271,79-256,15 Postabank 1,48-1,38 25,29-23,58 Szí. Takarékpénztár 1,48-1,38 25,09-23,70 276,08-252,30 Tatra banka 1,47-1,39 25,08-23,81 274,15-253,31 Dexia banka 1,47-1,39 25,06-23,79 270,08-256,40 Általános Hitelbank­­­Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA)

Next

/
Oldalképek
Tartalom