Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)
2011-03-31 / 75. szám, csütörtök
2 Közélet ÚJ SZÓ 2011. AAÁRCIUS 31. www.ujszo.com (Tomáš Benedikovič felvétele) Kínos leleplezés az elnöki palotában Drog a díszőrség tagjánál ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Botrányba keveredett Ivan Gašparovič államfő díszőrségének három tagja, a rendőrök marihuánát és pervi- tint találtak náluk. Az eset még március 10-én történt, de csak tegnap került nyilvánosságra. Az elnök nem akart nyilatkozni az ügyről. A rendőrök Pozsony-Liget- faluban állították meg a BMW-t, amelyben a díszőrség három tagjai ült. Egyiküknél, Marián H.-nál körülbelül 100 euró értékű marihuána és pervitin volt. A díszőrség másik két tagját tanúként hallgatták ki, az ellenőrzéskor egyik testőr sem volt alkohol vagy kábítószer hatása alatt. „Tudunk róla, hogy letartóztatták őket. Amikor az eset történt, nem voltak szolgálatban” - mondta Marek Trubač, az államfő szóvivője. Trubač szerint a díszőrség tagjai rendszeresen alkohol- és drogteszten esnek át, és az elmúlt tíz évben egyszer sem volt pozitív eset. A díszőrség a hadsereg alá tartozik, a lebukott katonát leszerelték, nem jogosult végkielégítésre és szolgálati nyugdíjra sem. ,Azonnal menesztjük. Ilyen félrelépés esetén a fegyveres erők bármelyik tagjának azonnal távoznia kell” - nyilatkozta tegnap Ľubomír Gaiko védelmi miniszter. (dem, SITA) RÖVIDEN Kozmetikázás az állami biztosítónál Pozsony. FeljelentikazÁltalános Egészségbiztosító (VŠZP) előző vezetését, mivel egy ellenőrzés során kiderült, hogy 2007 és 2009 között meghamisították a könyvelést. Ivan Uh- liarik egészségügyi miniszter szerint az állami egészségbiztosító kozmetikázta a gazdasági eredményeket, és a hiány legalább 50 millió euróval (másfél milliárd korona) magasabb, mint eddig hitték, a pontos számot még nem ismerik. Marián Faktor, a VŠZP vezérigazgatója szerint a biztosító előző vezetése a régebbi kinnlevőségek értékével ügyeskedett, és így mutatott ki a valósnál jobb gazdasági eredményeket. Uhliarik elmondta, a biztosítottak nem érzik meg a helyzetet, az intézmény fizetőképes, mondta a miniszter, (sán, SITA) A Smer szerint a magyar és a roma nyelv gyengítheti a szlovák államnyelv pozícióit Nyelvében fél a szlovák Pozsony. Hevesen ellenzi a parlamentbe tegnap beterjesztett kisebbségi nyelvhasználati törvényt a Smer és az SNS, mert szerintük a magyar nyelv elnyomná a szlovákot. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Mindkét párt szerint Szlovákia így is szélesebb jogokat biztosít a megszokottnál a kisebbségi nyelvhasználat terén. Rudolf Chmel kisebbségekéit felelős kormányalelnök rámutatott, hogy a kisebbségek egyáltalán nem rendelkeznek különleges jogokkal Szlovákiában. Csehországban például 20 ezer koronás büntetéssel számolhat az, aki a kisebbségi nyelvhasználati jogot korlátozza. Chmel azt is cáfolta, hogy az általa előterjesztett kisebbségi nyelvtörvény túl sokba kerülne a gyakorlatban: további 127 községben kellene új falunévtáblát elhelyezni, ha lejjebb vinnék a nyelvhasználati küszöböt. Ennek költségeit 30 ezer euróra becsüli. Marek Maďarič (Smer) volt kulturális miniszter szerint a törvény elfogadásával a magyar és a roma nyelv gyengítheti a szlovák államnyelv pozícióit bizonyos településeken. ,Apponyi Albert gróf forog a sírjában - az elégedettségtől. Ne szorítsuk nyelvi gettóba a kisebbségeket” - így Maďarič. Ján Slota SNS-el- nök szerint már az is vétek, hogy egyáltalán tárgyalnak a törvényről. „Idejöttek Ázsiából, majdnem kiirtottak minket, mi pedig ilyen törvényt akarunk elfogadni?”-harsogta Slota. Sólymos László, a Híd frakcióvezetője elmondta, a beterjesztett törvényt az összes szlovákiai kisebbségtámogatja, nem csak a magyar. Jana Dubovcová (SDKÚ) szerint a kisebbség igényeit csakis maga a kisebbség tudja objektiven megítélni. ,Az ország stabilitásához járulunk hozzá, ha egy olyan törvényt fogadunk el, amely elégedettséget és bizalmat vált ki” - mutatott rá a képviselőnő. A javaslatot első olvasatban várhatóan ma megszavazzák. A kormánykoalíció azon képviselői, akiknek fenntartásai vannak, csak a második olvasat vitájában állnak elő követeléseikkel. „Szlovákiában a focihoz és a kisebbségi ügyekhez mindenki ért” - mondta az események margójára Bugár Béla, a Híd elnöke. (TASR, vps) Pozsony. Szlovák helyett német nyelvterület, kisváros helyett világváros, ráadásul olcsóbban - ezek a fő érvek, amiért a szlovákiai jégkorong-világbajnokságra érkező szurkolók jelentős része Pozsony helyett Bécsben foglalt szállást. A szlovák fővárosba csak a mérkőzésekre ugranak át, szórakozni és pénzt költeni főleg Bécsben fognak. Az osztrák fővárosban elsősorban a német, az orosz és a svéd szurkolók tanyáznak majd. Állítólag már nehéz a világbajnokság idejére szabad szobát találni pozsonyi szállodában. A luxusszállók az utolsó ágyig foglaltak - nagyrészt a sportolók és a delegációk számára foglalták le őket. A négy- és háromcsillagos szállodák azonban nem árulják el, hogy sžobáik hány százaléka foglalt. Becslések szerint a világbajnokság alatt naponta 20 ezer turista érkezik majd Pozsonyba. Marián Bilačič, a Szlovák Idegenvezetők Szövetségének igazgatója szerint a vb alatt kiderül, mennyre tud élni az ország a lehetőséggel, menynyire tudja népszerűsíteni magát. Tavaly Szlovákia egyetlen centet sem költött a vb népszerűsítésére, viszont az osztrák utazási irodák komoly kampányt folytattak Németországban, hogy a lehető legtöbb turistát csalogassák Bécsbe. „Másrészt be kell ismerni, hogy Bécs elveszi a német turistákat. A németek Ausztriában úgy érezhetik magukat, mintha otthon lennének, ezzel pedig nehéz versenyezni. A Szlovák Idegenforgalmi Ügynökség (SACR) szerint az április 29-étől május 15-ig zajló világbajnokságra összesen 330 ezer turista érkezik Szlovákiába, a legtöbben Csehországból, Oroszországból, a skandináv országokból és Németországból. (dem, SITA) A jégkorong-világbajnokság alatt naponta 20 ezer turista érkezik majd a szlovák fővárosba Bécs elszipkázza Pozsonytól a szurkolókat Inge és Ulrike csak szurkolni jön Pozsonyba, aludni Bécsben fog (SITA/AP-felvétel) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ hogy Bécs sokkal többet nyújthat a turistának, mint Pozsony - véli Bilačič. Egy felmérés szerint a Pozsonyba érkező turisták több mint 90%-a csak néhány órára érkezik a szlovák fővárosba, Bécsben átlagosan három napot töltenek. Peter Jakušík, a Pozsonyi Szállodák Szövetségének elnöke nem tartja tragédiának, 29 nap múlva kezdődik a hoki-vb A létminimumot el nem érő alkalmi munka után továbbra sem kell járulékot fizetni Tovább vitáznak a kormánypártok a járulékrendszerről ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Önkormányzati pénz Ezer euróig nem publikus a számla Pozsony. Az áfa nélkül ezer eurónál kisebb összegű megrendelőket és számlákat nem kell közzétenniük az önkormányzatoknak. A kormány tegnapi döntése a hely és megyei önkormányzatok költségvetéséből működtetett közületekre is vonatkozik. Az ezer eurós határt az egy számlán feltüntetett tételek együttes értékének kell elérnie. A közzétételre kötelezett további szervezetek esetében az áfa nélküli összeghatár 3000 euró. Az eddigi szabályozásban nem volt alsó összeghatár, az információkhoz való szabad hozzáférés alapján minden megrendelőt és számlát nyilvánosságra kell hozni a világhálón. (TASR) Pozsony. Némi előrelépés történt az alkalmi munkavállalók ügyében a kormánypártok között. A pártok kedd este megállapodtak, hogy azok, akik megbízási szerződés alapján dolgoznak (dohoda o vykonaní práce, pracovnej činnosti, brigádnickej činnosti) és nem keresnek a létminimumnál többet, továbbra sem kötelesek járulékot fizetni a Szociális Biztosítóba. Ez azt jelenti, hogy akinek bevétele nem éri el az évi 2276 eurót, jövőre is csak egészségbiztosításijárulékot fizet, társadalombiztosításit nem. Ez csak azokra vonatkozik, akiknek az üyen munkaviszony mellett nincs más bevételük. A fejlemény elsősorban a diákok, a nyugdíjasok, a gyermekgondozási segélyen lévő kismamák számára lenne pozitívum, ők általában nem keresnek többet a létminimumnál. Rajtuk kívül még a nyilvántartott munkanélküliek azok, akiknek 185,38 eurónál (a jelenlegi létminimum) biztosan nem magasabb a bevételük, hiszen ez utóbbi csoportba tartozók havi 130 eurónál többet nem is kereshetnek, különben kikerülnek a munkahivatal nyilvántartásából. Elsősorban a Híd szorgalmazta, hogy ne kelljen minden alkalmi munkavállalónak járulékot fizetnie a Szociális Biztosítóba, és javasolta, hogy a létminimum alatti bevétellel rendelkezők ne fizessenekjárulékot. Tavaly mintegy 800 000 személy dolgozott ilyen szerződés alapján, döntő részük bevétele nem érte el a létminimumot. Azok, akiknek keresete meghaladja ezt a szintet, minden bizonnyal kötelesek lesznek a jövő évtől társadalombiztosításijáru- lékot fizetni, de ennek mértékéről még nem egyezett meg a koalíció, a javaslatok 12-13%-ról szólnak. Minimálisjárulékesetén 160 euró lesz a nyugdíj Az egyéni munkavállalók járulékait érintő kérdésekben viszont még mindig nem tudott egyezségre jutni a koalíció. Ivan Mikloš pénzügyminiszternek (SDKÚ) nem teszik Richard Sulik, SaS-elnök javaslata a minimális kivetési alap megszüntetéséről. Ez ugyan csökkentené az alacsony, vagy semmilyen nyereséggel nem rendelkező egyéni vállalkozók járulékait, de a pénzügyminiszter éppen azzal az indokkal akarja megemelni az érintettek járulékait, hogy azok idős korukban ne csak minimális nyugdíjat kapjanak. Jelenleg ugyanis az egyéni vállalkozók túlnyomó többsége, csaknem 80 százaléka a minimális kivetési alapból fizeti a járulékokat, Mikloš szerint ez azt jelenti, hogy a nyugdíjuk nem fogja elérni a 160 eurót sem, s így szociális segélyre szorulnak majd. Átalányos problémák Előállt egy újabb probléma is. Richard Sulik azt javasolja, hogy szüntessék meg a bevételből leírható 40 százalékos átalánykiadást. Ehelyett bevezetnének a létminimum nagyságának megfelelő átalány- összeget, a jövő évben ez 2276 euróra jönne ki. Ezt az összeget minden egyéni vállalkozó leírhatná. Az alacsony bevételű egyéni vállalkozók számára azt jelentené, hogy alacsonyabb járulékot fizetnének, ám azok számára, akik most sem a minimális járulékokat fizetik, jelentős járulékemelkedést jelentene. Anton Marcinčin (KDH) szerint annak idején az átalánykiadások intézményét épp azért vezették be, hogy egyszerűsödjön a vállalkozók helyzete, Sulik javaslata viszont több adminisztrációval járna. A Híd sem ért egyet az átalánykiadások eltörlésével, Ivan Švejna alelnök szerint „ez azt szolgálja, hogy a vállalkozó vállalkozzon, és ne a könyveléssel foglalkozzon.” (sán)
