Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)

2011-03-28 / 72. szám, hétfő

24 Sport ÚJ SZÓ 2011. MÁRCIUS 28. www.ujszo.com A szlovák válogatott Andorrában Sebő találatával begyűjtötte a kötelező három pontot Egy gól és más semmi Filip Šebo (fehér szerelésben) megszerzi a szlovák válogatott győztes gólját (TASR-felvétel) Egygólos győzelmet ara­tott a szlovák futballvá­logatott a szombati, an­dorrai Eb-selejtezőn. A Weiss-legénység Sebő ta­lálatával megszerezte a kötelező három pontot a sereghajtó otthonában, ám játéka nagyon sok kí­vánnivalót hagyott maga után. így a hétvégi meccsek után három tíz­pontos csapat, Írország, Oroszország és Szlová­kia áll a B csoport élén. SZABÓ ZOLTÁN A törpeállam labdarúgói vé­gig derekasan küzdöttek, ám já­tékukon érződött, hogy zömé­ben amatőrök, kisebb csodának számított, ha sikerült egymás után három pontos passzt adniuk... De a szlovákok sem remekeltek, többnyire vaktában előrevágott labdákkal próbál­koztak. Igaz, a játéktér minősé­ge inkább hasonlított szántó­földhöz, mint futballpályához. A 21. percben szabadrúgáshoz ju­tottak a vendégek, mindenki be­ívelést várt Hamšíktól, ám a Na­poli középpályása váratlanul Vitteket szöktette, aki lerázta őrzőjét, és középre ívelt, Sebő pedig védőjét megelőzve közel­ről a kapuba talált. Ekkor keve­sen gondolták, hogy ez lesz a ta­lálkozó egyetlen gólja. A szünetig jelentős fölényben futballoztak a szlovákok, ám helyzeteiket elpuskázták. A má­sodik félidő elején több lehetőség is adódott a vendégek előtt, a leg­nagyobbat az előrehúzódó Škrtel hagyta ki, aki nyolc méterről mel­lé lőtt. Az andorrai televíziósok­nak annyira tetszett a Liverpool védőjének megmozdulása, hogy egy ideig gólnak könyvelték el, s kiírták a képernyőre: Andorra— Szlovákia 0:2. Az STV riportere meg is jegyezte: „Bárcsak igazuk lenne.” Bő tíz percig tartott, míg az andorraiak rájöttek a bakira, és visszaállították 0:l-re a tévés eredményjelzőt. Meglepetésre az utolsó húsz percre visszaestek az amúgy is gyengélkedő szlovákok, renge­teg hibát követtek el. Amikor egy távoli szabadrúgás előtt előre­húzódott a jól fejelő Škrtel és Ďurica, de a szlovák játékos íve- léshelyettegyandorraittaláltte- libe, akkor már Vladimír Weiss- nél is felment a pumpa: üvöltöz­ve berohant a pályára, a negye­dik bíró úgy húzta vissza onnan. Meglepetésre a hajrára beszo­rultak a szlovákok, egy félpályá­ról leadott pattogós lövés majd­nem meglepte Mucha kapust, aki ujjheggyel ütötte szögletre a labdát. Röviddel a lefújás előtt a csereként beállt Saláta mentett eléggé meleg helyzetben. Összességben nem sok jó mond­ható el a szlovák csapatjátékáról, csak az a pozitívum, hogy négy nyereden meccs (Örményország 1:3, Írország 1:1, Bosznia-Her­cegovina 2:3, Luxemburg 1:2) utánnyertaválogatott. Ami az egyéni teljesítménye­ket illeti, Mucha kapust és a vé­dőket nem tették különösebben próbára az andorraiak, így az újonc balhátvéd, Filip Lukšík a szünet után már felfutásokra is vállalkozott. Viszont a középpá­lyások nem jeleskedtek, a Serie A-ban agyondicsért Hamšík az első félóra után teljesen elszür­kült, igaz, egyáltalán nem kímél­ték őt a hazaiak. Stochon érző­dött, hogy csak elvétve jut szó­hoz klubcsapatában, a Fener- bahcében, ez Jendrišekre (Frei­burg) is vonatkozik. A senicai Tomáš Koňa első válogatott meccsén tipikus alibifocit ját­szott. A csatárok közül Róbert Vittek jól mozgott, több veszé­lyes megmozdulása volt, Filip Sebő sem okozott csalódást, ám kevés jó labdát kapott. Egyéb­ként a Slovan támadója a meccs után kijelentette: „Nem reális, hogy Andorra csak 202. a világ- ranglistán, hiszen kis szerencsé­vel döntetlenezhetett volna velünk...” Vladimír Weiss kapitány a mérkőzést követően már lehig­gadva azt nyilatkozta, az a leg­fontosabb, hogy csapata meg­szerezte a kötelező győzelmet. Andorra-Szlovákia 0:1 (0:1) Góllövő: Sebő (21.). Játékvezető: Masiah (izraeli), 700 néző. Sárga lap: Moreno, Jimenez, ill. Stoch, Mucha. ANDORRA: Go- mes-Rubio, Bemaus, Lima, Martinez, Gomez (72. Vieira), Ji­menez, Moreno, Vales-Ayala (81. Sanchez). SZLOVÁKIA: Mu- cha-Pekarík, Škrtel, Ďurica, Lukšík-Stoch (90. Saláta), Koňa, Hamšík, Jendrišek (87. Hološko)-Vittek(78. Piroska), Šebo. Saláta Kornél a hajrában bravúrosan mentett Nem számított rá, hogy pályára lép Andorrában SZABÓ ZOLTÁN Saláta Kornél időhúzó jel­leggel a kilencvenedik percben állt be cserejátékosként az An­dorra elleni Eb-selejtezőn. A Rosztovban légióskodó 26 éves védő, aki tizenkettedszer húzta magára a címeres mezt, a hosszabbításban egy hazai be­ívelésnél eléggé meleg hely­zetben mentett. A garamkö- vesdi származású játékost fag­gattuk. Mikor tudta meg, hogy nem kap helyet a kezdőcsa­patban? Már az elejétől tisztában vol­tam vele, hogy cserejátékos le­szek, mert Skrtel és Ďurica is egészségesen érkezett a szenei gyülekezőre. Hivatalosan ked­den közölte velem Weiss kapi­tány, hogy tartalék leszek. Hogyan látta a kispadról a mérkőzést? Rendkívül rossz talajú pá­lyán játszottunk, ráadásul egész délután szakadt az eső. Valamennyien idegesek vol­tunk, mert számunkra csak a győzelem volt az elfogadható. Az első félidőben jelentős fö­lényben futballoztunk, és na­gyon örültünk Šebo góljának. Kár, hogy még egyszer nem si­került betalálnunk, így eléggé rázós lett a meccs vége. Számított rá, hogy szóhoz jut a meccsen? Nem. Ugyanis a 60. perc tá­ján elküldött melegíteni a kapi­tány, aztán később visszahívott a kispadra. Azt tudtam, hogy a mester egy védekező középpá­lyást küld be az utolsó percek­re, de azt hittem, Kopúnek jut szóhoz. Ehelyett nekem szólt Vladimír Weiss. Két perc alatt bevetésre készen álltam. Milyen feladattal küldte be a kapitány? Hogy a két középső hátvéd előtt játsszak, és a beadásoknál segítsek a védőknek. A hajrában volt egy bravú­ros mentése. Röviddel a lefújás előtt egy jobboldali, éles beadás után si­került kifejelnem a labdát. Be­lülről nem tűnt ez annyira me­leg helyzetnek, mert mögöttem állt az egyik társam. Mit mondott a meccs után Vladimír Weiss? Minden játékosnak szemé­lyesen gratulált a kötelező győ­zelemhez. Saláta Kornél (balról a negyedik) csapattársaival együtt örül a győzelemnek (TASR-felvétel) Értesüléseink szerint a nápolyi csapatban játszó Marek Hamšík (balról) lett az év labdarúgója Szlovákiában. A második helyen Róbert Vittek (Ankaragücü), a harmadikon Martin Škrtel (FC Liverpool) végzett. Az ankét hivatalos eredményhirdetésére lap­zártánk után került sor. (TASR-felvétel) A címvédő világbajnok rajt-cél győzelmet aratott az idénynyitó Forma-1-es futamon Vettel magánszáma Ausztráliában GYÖRGY NORBERT A világbajnoki címvédő né­met Sebastian Vettel esélyes­hez méltón rajt-cél győzelemét aratott az évadnyitó Forma-l­es Ausztrál Nagydíjon. Lewis Hamilton lett a második, és meglepetésre az orosz Vitalij Petrov a harmadik. Néhány dolog már az időmé­rő edzés alatt, illetve után nyil­vánvalóvá vált: Nem tévedtek például azok, akik úgy gondol­ták, hogy Vettellel és a Red Bull- lal nehéz lesz tartani a tempót. A német pilóta elképesztő, kö­zel 1 másodperces előnnyel (ami az FI-ben szakadéknyi kü­lönbség) verte a legjobbakat, és nem hagyott semmi kétséget afelől, hogy ő a futam és az egész világbajnoki sorozat leg­nagyobb esélyese. Tévedtek vi­szont azok, akik úgy gondolták, hogy a McLaren idei konstruk­ciója legfeljebb a középmezőny elejére lehet jó. A wokingiak nagyon összekapták magukat: bevállalták, hogy leszerelnek mindent a kocsiról, amit a téli teszteken még „radikális újításként” reklámoztak, és hir­telen kiderült, így a legjobb. És azok is tévedtek, akik a Ferrait, ill. a Schumacherrel megtálto­sodni látszó Mercedest a rajtrá­cson az első két sorba várták. A Ferrari, Alonso zsenijének kö­szönhetően még úgy-ahogy hozta a kötelezőt, Schumi vi­szont a kvalifikáció utolsó sza­kaszába be sem került. Ráadá­sul a csapattárs, Nico Rosberg is simán elverte. Továbbá: szomo­rú hír, de egyre inkább úgy tűnik, hogy Mark Webber (Red Bull) és Felipe Mássá (Ferrai) soha nem lesz Fl-világbajnok: mindketten maradnak örökös „második pilóták”, és az idén (is) a Vettel-Hamilton-Alonso trióból kerül ki majd a győztes. Persze egy idénynyitó futamból nehéz messzemenő következte­téseket levonni. A futam: Az aktuális vüágbaj- nok Sebastian Vettel az első rajt­kockából indulva, elsőként for­dul a célegyenes utáni jobbosba, előnyét fokozatosan növeli, a kör végén már két és fél másod­perccel vezet, és úgy tűnik, aver- seny gyakorlatilag eldőlt. (El­dőlt.) Alonso a rajtnál külső ívre sodródik, és sokat veszít, Schu­macher ütközik, és defektet kap (később feladja), Barichello fel­szántja a sóderágyat, de (egye­lőre) nincs különösebb baj. Vet­tel mögött persze adódnak ki- sebb-nagyoób csetepaték (pl. Button előbb szabálytalan, ké­sőbb szabályos előzése Massával szemben), és meg kell emh'teni a Säubert kormányzó újonc mexi­kói Sergio Perez teljesítményét, aki fittyet hányva a megelőlege­zett 3-4 boxkiállásos taktikának, végül egy (1) kerékcserével, és okos vezetéssel újoncként be­hozza a versenygépet a pontokat érő 7. helyre (de utólag diszkva­lifikálják). Petrov meglepően jól tartja magát, Mássá egyre lej­jebb csúszik, Alonso pedig újra megtalálja (déja vu) Petrovot a verseny végére. Végül Vettel kü­lönösebb erőlködés nélkül, si­mán győz. A hétvége nyertese (persze Seb Vettelen kívül, aki mindent vitt) Vitalij Petrov, aki fantaszti­kus (taktikai) versenyzéssel, el­ső oroszként felállhatott a dobo­góra, és bizonyíthatta, nem csak a Lada pénze miatt van helye az Fl-ben. A hétvége lúzere pedig egyértelműen Rubens Barri­chello, aki előbb az edzésen ásta el magát a kavicsban, majd a fu­tam első körében megtette ugyanezt, hogy később teljesen értelmetlenül kiüsse a verseny­ből Nico Rosberget. A futam eredményeit lásd a 25. oldalon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom