Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)

2011-03-28 / 72. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. AAÁRC1US 28. Kultúra 7 Az átöltözés félreértések forrásául szolgál: főhősnőnkbe mindkét nem képviselői belehabarodnak Magyar bőrben prágái színpadon Dalibor Gondík, Jana Paulová és Zbynék Fric az előadásban (Richard Kocourekfelvétele) Ugye, itt is tavasz van, március 21.? - kezdi a né­zőkkel való kommuniká­cióteremtést Kassán, a Cassovia Színházban Jana Paulová a Láska naruby (Fordított szerelem) hős­nője a prágai Kalich Szín­ház előadásában. JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Ezzel az előadással egyrészt folytatódott a szlovák-cseh együttműködés a Kalichban, valamint a prágai társulat kas­sai vendégjáték-sorozata is. S mintha az ütött-kopott, egyko­ron a kassai Állami Színházat is befogadó, később moziként működő Jumbo Center szín­házterme is némileg megújult volna. Az mindenesetre tény, hogy a prágai előadások iránt van érdeklődés a keleti metro­polisban, ugyanis a legújabb bemutatót is telt ház várta. A Kalich Színház Prága veze­tő musicalszínháza, s bár az utóbbi években mintha meg­csappant volna az érdeklődés a műfaj iránt (a napokban zárták be a Ta Fantastica Színházat, s az ősszel bemutatott Éljen a rock and roll c. előadás is gyor­san megbukott), a Kalich még tartja állásait. Sőt ősszel újabb nagy dobásra készül, a pozso­nyi Heineken Tower Stage- dzsel közösen színre viszik A nyolcadik világrész című musi­calt, amely mint a címből is ki­derül, az Élán együttes még két évvel ezelőtt, az egyik szlovák közszolgálati adón már beha­rangozott előadása lesz. A ké­szülő előadás forgatókönyvét a rendező koreográfus Ján Ďu- rovčík mellett Boris Filan és a pozsonyi Nemzetiből nemrég kiebrudalt Peter Pavlač írják, s a bemutatót szeptemberre ter­vezik. De Prágában kerül színre A párizsi Notre-Dame legújabb musicalváltozata is Quasimodo címmel, amelynek zenéjét Petr Kaláb, Jan Maxián és Jakub Prachar írják, s amely előadás­ban Jin Korn, Tomáš Trapl, David Kraus és Ondrej Rumi mellett szerepet kap Kassai Csongor is. Az épp aktuális Notre-Dame-változat (melles­leg ez is már a többedik csehe- sített Hugo) most várja utolsó reprízét Ostraván. Prágai újdonság a Mydlár hóhér is, amely Michal David alkotása, s a Broadway Színház színpadán a napokban váltotta fel a csúfosan megbukott Éljen a rock and roll c. előadást. Az előadásban szerepet vállalt Daniel Hulka, Josef Vojtek, Ilo­na Csákóvá, Petr Kolár, Tomáš Beroun és Tomáš Trapl is. De térjünk vissza a Kalich Színház most bemutatott zenés vígjátékához, a Fordított szere­lemhez, amely játszódhat akár a múlt század harmincas évei­ben, akár ma. Főhőse egy, a színpadról kikopó színésznő, aki más választás híján beáll egy bárba, ahol a változatosság kedvéért egy Kiss Sándor nevű magyar dzsentri bőrébe kell bújnia. Ahogy lenni szokott, az átöltözés számtalan félreértés forrásául szolgál, s főhősnőnk­be mindkét nem képviselői is igencsak belehabarodnak. A végén természetesen helyreáll a rend, s beteljesül Viktorienek az előadás elején elhangzott jóslata, s a történet házasságba torkolló happy enddel zárul. A könnyed, nem túl veretes történet Jakub Nvota munkája, aki maga vállalja a rendezést is. A szlovák szerző darabját maga a címszerepet alakító Jana Pau­lová fordítja le csehre, s Milan Svoboda dzsesszzenész ír hoz­zá egészen fülbemászó meló­diákat, amelyek a címszereplő alakítása mellett az előadás igazi erősségei. A többiek pél­dásan asszisztálnak, az előadás egykettőre felgöngyölődik. A XI. Vámbéry Napok a Vámbéry Polgári Társulás és a Lilium Aurum szervezésében Mesés Kelet NAGY ERIKA Dunaszerdahely. Március 24-én este a Budapest Kávéház­ban Vámbéry Ármin Keleti élet­képek című kötetének bemuta­tásával kezdődött a XI. Vám­béry Napok rendezvénye. A kö­tetet Dobrovits Mihály turkoló- gus, a Vámbéry Tudományos Kollégium titkára mutatta be közösen a kötet szerkesztőjével, Seres István történész turkoló­gussal. Seres elmondta, hogy a Keleti életképek a szerző szerint sem tartozott a legsikerültebb munkái közé, ennek ellenére a kötettel elérte célját, vagyis hozzájárult vele a Kelet megis­meréséhez. A szerkesztő vallja, hogy „Vámbéry műve annyi sok esztendő távlatából is izgalmas szórakozást nyújt egy részben már letűnt, de részben máig is élő egzotikus világról, a mesés Keletről”. Másnap délelőtt a Csallóközi Múzeum adott otthont a Vám­béry Ármin Földrajzverseny­nek, melyet Török Benedek nyugalmazott tanár vezetett. A zsűri elnöke Lacza Tihamér, a Szlovákiai Magyar írók Társa­sága Tudományos és Ismeret- terjesztő Irodalom Szekciójá­nak elnöke volt, tagjai pedig Nagy Iván etnológus és Seres István történész turkológus. Délután a Vámbéry téren álló szobornál Heizer Antal, a Ma­gyar Köztársaság szlovákiai nagykövete és Kiss László orvos történész, a Vámbéry Tudomá­nyos Kollégium tagja mondott ünnepi beszédet. Koszorúzás után a Budapest Kávéházban Hodossy Gyula, a Vámbéry Pol­gári Társulás igazgatója adta át a díjakat és az elismerő okleve­leket a dunaszerdahelyi, mada- ri, nagytárkányi, pelsőci, alistá- li, nagyfödémesi, rozsnyói, gú- tai, nádszegi és a peredi alapis­kola diákjainak és felkészítő ta­nárainak, akik nagyszerű mun­kát végeztek. Első helyen a Kukkónia nevet viselő csapat, vagyis a dunaszerdahelyi Vám­béry Armin Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola három diák­ja, Bánki Bence, Bánki Máté és Varga Kamilla végzett, akik Heizer Antal nagykövet ajándé­kát és dicséretét is magukénak tudhatták. A képzeletbeli dobo­gó második fokán a madari Ma­dárkák állhatták, név szerint: Bósza Andrea, Juhász Anikó és Ladányi Jenő, akik színvonalas munkájukkal az Édes Gergely Magyar Tanítási Nyelvű Alapis­kola hírnevét emelték. Harma­dik helyen a Nagytárkányi Ma­gyar Tanítási Nyelvű Alapiskola Dalmácia nevet viselő csapata végzett, melyet Csókási Dalma, Buzogány Izabella és Dobó Dominika képviselt. Heizer Antal, Lacza Gergely, Dobrovits Mihály és Masszi János dunaszerdahelyi iskolaigazgató a nyertes csapat tagjainak körében (Fogas Ferenc felvétele) Hetvenöt éves Mario Vargas Llosa Ma ünnepel a Nobel-díjas ÉVFORDULÓ A perui író a hatvanas évek latin-amerikai irodalmi robba­násának egyik legkiemelke­dőbb képviselője. Korán írni kezdett, s Párbaj című novellá­jával egy pályázaton madridi ösztöndíjat nye'rt. Ennek lejár­tával nem tért vissza Peruba, megkezdte hosszú, önkéntes emigrációját. Párizsban a fran­cia rádió spanyol nyelvű adásá­nak munkatársaként ismerke­dett meg a latin-amerikai iroda­lom nagyjaival: Miguel Asturi- asszal, Julio Cortazárral. A het­venes évektől felváltva élt Spa­nyolországban, Angliában, Ja­pánban és Peruban. 1994-ben megkapta a spanyol állampol­gárságot. 2003-ban ő volt a Bu­dapesti Nemzetközi Könyvfesz­tivál díszvendége. 1963-ban Barcelonában je­lent meg első regénye, A város és a kutyák, amelyben a katonai iskolában szerzett pokoli élmé­nyeit örökítette meg. Az írás meghozta számára a világhír­nevet. Ezután sorra következett A zöld palota, a Négy óra a Ca- tedralban, a humoros Pantale­on és a hölgyvendégek, a Júlia néni és a tollnok, majd A világ­vége háborúja című történelmi regény. Több idő- és térbeli sí­kon játszódó elbeszélései is ma­gukkal ragadják az olvasót, az intenzív ritmusú történeteket hús-vér figurák népesítik be. Aktívan politizál is, 1990-ben Peruban elindult az elnökvá­lasztáson és csak kevéssel ma­radt le a győztes Alberto Fuji­mori mögött - ezt az időszakot Hal a vízben című regényében örökítette meg. Tavaly irodalmi Nobel-díjat kapott. (MTI) ÉVFORDULÓ Virginia Woolf MTl-HÍR Hetven éve, 1941. március 28-án lett halt meg Virginia Woolf, a múlt századi angol irodalom meghatározó alakja. Ötvenkilenc éves volt. Magas kulturális szellemisé­get képviselő családban szüle­tett. Iskolába soha nem járt, mégis kitűnő nevelést kapott, műveltségét családi könyvtá­rukban alapozta meg. Kilenc­évesen családi lapot alapított, s ettől kezdve élete végéig meg­szakítás nélkül írt. Első publikációi 1905-től je­lentek meg, s hamarosan körü­lötte kezdett csoportosulni az a baráti társaság, amely Blooms- bury-kör néven a harmincas évek közepéig a radikális ér­telmiségi elit legnagyobb hatá­sú írócsoportjának számított. Virginia 1912-ben házasságot kötött Leonard Woolffal, aki­vel 1917-ben, mindössze egy kézi nyomdagép tulajdonosa­ként könyvkiadót alapított. A kiadó saját művein kívül Ang­liában még ismeretlen külföldi írók és az elfogadott irodalmi normáktól elrugaszkodók - többek között Gorkij, Rilke, Freud, T.S. Eliot-alkotásait je­lentette meg. Novelláiban kezdte kikísér­letezni az úgynevezett tudat- áram-írástechnikát, amely az emberi személyiséget a tér és az idő viszonylagosságában fel­lépő tudatállapotok segítségé­vel ragadja meg. Legismertebb művei: Mrs. Dalloway (1925), A világítótorony (1927), Or­lando (1928), Hullámok (1931). Magyarra legtöbbet Tandori Dezső fordította. RÖVIDEN Bedecs László Besztercén Besztercebánya. Március 29-én (kedden) a besztercebá­nyai Bél Mátyás Egyetem Hungarisztika Tanszékének és a Szépírók Társaságának szervezésében beszélget Bedecs László irodalomkritikussal, irodalomtörténésszel, a szófiai Ohridi Szent Kelemen Egyetem Hungarológiai Tanszékének lektorával Németh Zoltán. A beszélgetés 13.50-kor kezdődik az egyetem C 123-as előadótermében. A rendezvényre a Szépírók Társaságának A Könyv Utóélete programja keretén belül kerül sor. (ú)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom