Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)

2011-03-25 / 70. szám, péntek

4 Közélet ÚJ SZÓ 2011. AAÁRCIUS 25. www.ujszo.com Bár az állam évek óta épp az első osztályú utak felújítására fordítja a legtöbb pénzt, az eddig elkülönített összeg mégsem bizonyult elegendőnek Már akadálypályákra hasonlítanak a közutak Pozsony. Országszerte rendkívül rossz állapot­ban vannak az első osztá­lyú utak és hidak, felújí­tásukra 190 millió eurót fognak fordítani - jelen­tette be Ján Figeľ közle­kedésügyi miniszter. Idén és jövőre körülbelül 670 kilométernyi utat, valamint 40 hidat akar­nak helyreállítani. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A Szlovák Útkezelő Vállalat (SSC) már kiírta az első 33 sza­kasz felújítására vonatkozó versenytárgyalásokat. Az első fordulóban így több mint 100 kilométernyi úthálózatot fog­nak felújítani, a költségek el­érik a 16,6 millió eurót. Pavel Pavlásek, az SSC igaz­gatója szerint a munkálatok júniustól október végéig tarta­nak, később további 573 kilo­méternyi utat és hidat újítanak fel, összesen több mint 170 mil­lió euróért - ebből a hidak fel­újítására 30 millió eurót fordí­tanak. Gyengébb minőség Figeľ szerint több mint 1000 kilométernyi első osztályú út és legalább 130 híd van katasztro­fális állapotban. „Nem fogjuk tétlenül figyelni, ahogy az első osztályú utak akadálypályákká degradálódnak” - nyilatkozta a miniszter. Bár szerinte évek óta épp ezeknek az utaknak a fel­újítására fordítják a legtöbb pénzt, az eddig elkülönített összeg mégsem volt elegendő. Sok helyütt ugyanis spórolnak az utak karbantartói, s inkább gyengébb minőségű alap­anyaggal dolgoznak. Ennek vi­szont az a következménye, hogy a feljavított út gyorsab­ban tönkremegy. Ľubomír Palčák, a Közleke­dési Kutatóintézet igazgatója figyelmeztetett: az országban a közutak 35 százalékának na­gyon rossz, 10 százalékának pedig katasztrofális az állapota. „Közlekedésbiztonsági szem­pontból ez rendkívül negatív mutató” - nyilatkozta Palčák. Siralmas statisztikai mutatók Az autó-motor klubokat, nonprofit szervezetek képvise­lőit és független szakértőket tömörítő EuroRAP nonprofit szervezet felmérése is igazol­ta, hogy az utak minősége közvetlen összefüggésben van az egyes szakaszokon történő balesetekkel. Magyarán: tör­vényszerűen a legrosszabb ál­lapotban levő utakon történik a legtöbb baleset. Az is köztu­dott, hogy a legtöbb ilyen út az ország keleti régióiban van. A legveszélyesebb utak rang­listájának első helyén a Snina és Ubl’a között húzódó, körül­belül 30 kilométeres szakasz van. Ezt követi a Ľubo- tín-Sabinov, valamint a Spiš­ská Belá-Stará Ľubovňa sza­kasz. A három legkockázatosabb út közül az első kettőnél első­sorban azzal van gond, hogy a gyalogosoknak és a kerékpáro­soknak szánt rész nincs kellő­képpen elhatárolva a közúti forgalom többi részétől. A harmadik szakaszon pedig túl sok frontális baleset történt. Rendkívül kockázatos a Losonc-Rimaszombat, Rima­szombat-Tornaija, Losonc-Fü- lek, Nagymegyer-Komárom útszakasz is. Ha a szlovák utak biztonságát összehasonlítjuk a más európai országokban uralkodó helyzet­tel, akkor sem érünk el túl jó eredményeket. Jelenleg Len­gyelország szintjén vagyunk, ami, tekintettel a lengyel utak minőségére, közel sem biztató értékelés, (dem, SITA) .• 4 (540 kilométernyi utat és 30 hidat akarnak "‘^ét év alatt kijavítani , 4 Később további 573 kilométernyi út vár felújításra 4 A munkálatokra Í70 millió eurót költenek, ebből 30 millió jut hidakra .. ';í ' - - , v„; ■- , *■/ , ■" * \t; ’ • V ; •? • f ■ % _' \ ; , - -vf ýM ♦ 4 Az országban az első osztályú utak 35 sžázaléka; vamnagýon rossz, 10 százaléka pedig ícatasztrofális állapotban h . , ? 4 «J ' 4 '■% s ^ * \ 4 A legkockázatosabb útszakaszok közt'* ,4 dél-szlovákiai is van * i * ! * 4 _ A i *. . , • Fotók: TASR, srtA,CTK Mit ajánlanak a biztosí­tók, a rendőrök és a jo­gászok azoknak, akik­nek az autóján azért ke­letkezett kár, mert ká­tyúba szaladtak? ♦ Ha olyan kátyú rongál­ta meg autójukat, amelyet az útkezelő nem jelölt meg táblával, a balesetről a le­hető legtöbb hiteles bizo­nyítékot kell begyűjteni - ajánlott fényképeket, vi­deófelvételt készíteni még a helyszínen. Ellenkező esetben sem a biztosító, sem az út karbantartója sem fog fizetni. Ha a ká­tyúra tábla figyelmezte­tett, esélyük sincs a rekla­mációra. A Sokat segíthet a szem­tanúk, utastársak vallo­mása. Ha találnak olyan járókelőt, aki látta az esetet és hajlandó vallo­mást tenni, fogadják el a segítségét. ♦ A kártérítési kérvény­hez csatolni kell a hely­színen készített fotókat, videókat, amelyeken egyértelműen látni a ká­tyút, az utat és azt, hogy az úthiba nem volt meg­jelölve. Elég, ha a felvé­telt mobiltelefonnal ké­szítik el. Ha letöltik a számítógépbe, egysze­rűbben tudnak másolatot készíteni róla a biztosí­tónak, a rendőrségnek. ♦ Ha van balesetbizto­sításuk, a biztosítótól is igényelhetnek kártérí­tést. A keletkezett kárt viszont legkésőbb 15 napon belül be kell je­lenteni. TUDNIVALÓK A KÁTYÚKKAL KAPCSOLATBAN Hol jelenthetik a kárt? Ha autójukat autópályán vagy gyorsforgalmi úton érte baleset kátyú miatt, a Nemzeti Autópálya Társaságtól (NDS) követelhet­nek kártérítést. Az I. osztályú utakért a Szlovák Útkezelő Vállalat (SSC) felel. AII. és III. osztályú utakon történt kárt a regionális útkezelő társaságoktól igényelhetik vissza - például a Nagyszom­bati Útkezelő Vállalattól. A városi utak, utcák minőségéért az adott település önkormányzata felel. Ha az útkezelőtől követel kártérítést, a teljes összeget igényelheti, nincs önrész, (dp) Komoly gondot okoznak a kátyúk Az útkarbantartók nem győzik időben helyrehozni a tönkrement szakaszokat. Az utak állapotát állítólag naponta figyelik és na­ponta próbálják kijavítani a legkritikusabb helyeket. A kátyúk fel­töltését nem mindig végzik el megfelelő minőségben, ezért az út­hiba nagyon gyakran kiújul. Mivel a javítást télen nem lehet meg­felelő minőségben elvégezni, a hibákat rendszerint tavasszal, vagy még inkább ősszel szokták javítani, amikor az időjárás is kedvez a munkálatoknak, (dp) Az önrész miatt fizethetnek A balesetbiztosítás egyik hátulütője az úgynevezett önrész. En­nek lényege, hogy az autó tulajdonosa minden káresetből bizo­nyos százalékot maga fizet ki. Ezért könnyen előfordulhat, hogy a kátyú okozta teljes kárt végül saját zsebből kell kifizetnie. Ha a kár - öt százalékos önrésznél - nem nagyobb 165 eurónál, vagy tíz százalékos önrésznél 330 eurónál, teljes egészében a pórul járt sofőrnek kell kifizetnie a javítást. Ez főleg kisebb sérülések esetén fordulhat elő. (dp)

Next

/
Oldalképek
Tartalom