Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)
2011-03-24 / 69. szám, csütörtök
10 Kultúra ÚJ SZÓ 2011. AAÁRC1US 24. www.ujszo.com Kossuth-díjas gigászok mellett fiatal, most végzett egyetemisták is alakítják a színház arculatát Múlt- és jövőfelmutatás a budapesti Nemzetiben János vitéz a Culágon - pillanatkép az Egyszer élünkből (Gordon Eszter felvétele Még nincs tíz éve, hogy átadták a politikai akaratra, sebtiben felhúzott budapesti Nemzeti Színház új épületét. Ez a politikai akarat nyomta rá bélyegét a működésére, s a hírek azóta is a színház körüli politikai csatározásokról szólnak, nem arról a példaértékű munkáról, amely Alföldi Róbert vezetése alatt zajlik. JUHÁSZ DÓSA JÁNOS A napokban a társulat egy része közleményt adott ki, amelyben arra kérik a politika egyes képviselőit, hagyjanak fel az igazgató és a színház ellen folytatott hecckampánnyal, hagyják őket dolgozni. Az Alföldi vezette Nemzeti mára európai színvonalú társulattá nőtte ki magát, ahová érdemes járni. És ahová járnak is, fiatalok és öregek egyaránt, ahol a színház belső és külső falain ott a dicső múlt, a színpadon pedig a jövő. S hogy azt a jövőt nem mindig nézik rózsaszín szemüvegen keresztül, nembugyolál- ják a klasszikusokat és a történelmet hamis pátoszba? Sajnos, ez elég ok arra, hogy naponta kiverje a biztosítékot azoknál, akik a dicső múlt hamis, ragacsos, fentről pártvezéreit szólamaiba csomagolj ák magukat. Idézzünk a minap bemutatott Egyszer élünk című előadásból, amely a János vitéz-előadás körül kirobbant botrányra reflektál. ,A mainak és modernszerűnek vélt színjátszás helyett a Párt a remény színházát szerette vón látni! Egy mosolygós igent a ránk erőszakolt naturál- nihilista nem helyett. Nem az életet, hanem annak égi mását. Erre kendtek szembegyalázzák nekem a János vitézt, véle Sándor bácsit? Ne basszunk már szekéren!” - mondja Tábor- nok/Kulka. Igen, mintha csak Blaskó Balázs egri pályázatát olvasnánk. De mondhatná Koltay Gábor is, aki most „honfoglalta” el a József Attila Színház igazga- tóiposztját. Alföldi inkább az „Igazat mondd, ne csak a valódit” gondolatmenetét próbálja átültetni, s ezáltal egy korszerű színházat felmutatni, ahol semmi sem öncélú, minden a közönségért és egy közös európai jövőért van, amely nem veszik el a vélt vagy valós sebek nyalogatásában, ahol bizony ki merik mondani, hogy nem minden fekete-fehér, ahol fel merik mutatni, hogy magyar ünnepeink is be vannak sározva, s csak akkor léphetünk előre, ha vélt vagy valós sérelmeinket egyszer s mindörökre tisztázzuk. Ezt szolgálja az a doku- mentumdráma-pályázat is, amelyet a tavalyi romagyilkosságok kapcsán hirdettek meg, de izgalmas vállalkozás volt a Tízparancsolat egy-egy parancsának feldolgozása is, amelyekre kortárs magyar írókat hívott meg Alföldi. Emellett természetesen nem hanyagolják el a magyar klasszikusokat sem, májusban lesz Az ember tragédiája bemutatója, amellyel annak idején megnyitották a színházat. De műsoron van a Bánk bán, Móricz Úri murija, Fejes- Presser Jó estét nyár, jó estét szerelem című musicalje, de Csiky Buborékokj a is. Nemcsak az épület falai sugározzák a múltat és a jövőt, a társulat összetétele is. Kossuth-díjas gigászok mellett fiatal, most végzett egyetemisták alakítják a színház arculatát, s így van ez jól. A szakmai munkát minősíti, hogy az idén a társulat három előadását is meghívták a Pécsi Országos Színházi találkozóra. A napokban szerencsém volt a színház három előadását is megtekinteni. A maga módján mind példa arra, hogyan lehet egy korszerű, mához szóló színházat elképzelni. A Bánk bán junior a Szentendrei Teátrummal közös produkció, s amellett, hogy a fiataloknak kézzelfoghatóvá teszi a ma már sok szempontból archaikusnak tűnő darabot, elsődleges szempontjának tekintette az akkor frissiben szerződtetett végzős egyetemisták összeszok- tatását. Az előadás merész formai eszközei (pl. a színpad előterében található medence, amelyben a cselekmény egy része játszódik) néha inkább rontják, mint javítják az előadás befogadásának esélyeit, ennek ellenére egy mai, eleven történetet kapunk Alföldi felvezetésében. Nem mellesleg dinamikus színészijelenléttel. A Három nővér több szempontból izgalmas vállalkozás. Andrei Serban világhírű román rendező először dolgozott a társulattal, s az egykori nevezetes Ascher- rendezés több szereplője ismét szerepet kapott. Serban ízig-vérig mai előadást visz színpadra, s a szerzői utasításoknak megfelelően a darab humorát is maximálisan kiaknázza. Felejthetetlen képek, tiszta és könnyed eleganciával kibontott előadás, amelyben Udvaros, Kulka, Sinkó és Alföldi mellett az ifjak is szervesen elvegyülnek. A Budapesti Tavaszi Fesztivállal közös produkció az Egyszer élünk című újabb monstre Mohácsi-tabló feltáratlan múltunkról. Az alapsztori szerint 1946-ban egy kis faluban bemutatják a János vitéz daljátékot, de mivel meggyűlik a bajuk az orosz katonákkal, a folytatás helyszí ne már Szibéria, a Gulág. S a szebb jövő már a hetvenes években folytatódik a kommunista Magyarországon. Talán az utóbbi évek legfontosabb előadását látjuk a maga groteszk mítoszaival, ahol békésen megférnek egymás mellett élők és holtak, s amely a második világháború utáni félszáz évünk szubjektív látlelete. Alföldi rendkívül magasra állította a mércét a budapesti Nemzeti Színházban, míg a jelenlegi politikai kurzus által utódjául kiszemelt kárpátaljai rendező a minap megkapta a Kossuth-díjat. Megjelent első filmjének bemutatóján Havel, a filmrendező Elhunyt Elizabeth Taylor kétszeres Oscar-díjas színésznő, Hollywood aranykorának királynője „Rendkívül szerencsés volt az életem” Elizabeth Taylor (1932-2011) (TASR/AP-felvétel) KO KÉS JÁNOS Václav Havel részt vett első filmje, a Távozás (Odcházení) bemutatóján a prágai Lucerna moziban, amelyet nagyapja a huszadik század ékjén építtetett. A 74 éves cseh exállamfőt vasárnap engedték ki a kórházból, ahol súlyos légúti gyulladással kezelték. A filmet Havel rendezőként jegyzi, egyébként hasonnevű drámájának adaptációja. „Számomra a film elkészítése egyfajta elégtétel a múltért. Másrészt örülök, hogyabemuta- tó ezen a helyen lehet. Én most valahogy visszatértem a gyökerekhez, illetve rajtam keresztül visszatért ebbe a palotába a film”- mondta Havel, akinek nagybátyja a cseh filmművészet egyik megalapozója. Az első kritikák felemásak, a bírálók szerint Havel inkább „színházat” csinált. A film egy meg nem nevezett ország kancellárjáról szól, akinek távoznia kell tisztségéből, ki kell költöznie a villából, addigi kapcsolatai gyorsan kihűlnek, miközben az egyetlen, aki hozzá továbbra is marad, a látszólag talpnyaló személyi titkára. A főhőst megzsarolják: maradhat a luxusvillában, ha nyilatkozatban áll ki az új kormány mellett. A film költségeit nem közölték, de sajtóértesülések szerint 44 millió koronába került. ÖSSZEFOGLALÓ Los Angeles. Elhunyt Elizabeth Taylor, Hollywood egyik utolsó dívája, olyan klasszikussá vált filmek szereplője, mint a Kleopátra és a Macska a forró bádogtetőn. .Anyánk rendkívüli nő volt, aki teljes életet élt, nagy szenvedéllyel, humorral és szeretettel” - fogalmazott közleményében Michael Wilding, a színésznő fia. - Öröksége sosem halványul el, szellemisége elkísér minket, szeretete örökké szívünkben él majd” - búcsúzott világhírű anyjától. A híresség régi barátja, Rock Hudson színész 1985-ben AIDS miatt bekövetkezett halála után kötelezte el magát a HÍV elleni küzdelem mellett, és igyekezett Amerika-szerte felhívni a figyelmet a betegségre. Milliókat adományozott és gyűjtött e célra. Üzletasszonyként is sikeres volt, parfüm- és ékszervonala kelendőnek bizonyult. „Rendkívül szerencsés volt az életem, hogy ismerhettem a nagy szerelmet, és persze azért, hogy átmenetileg hihetetlen és csodálatosan szép tárgyakat felügyeltem” - utalt páratlan ékszergyűjteményére, amely még kiállításon is szerepelt. 1932. február 27-én született Londonban. Szülei a második világháború kitörésekor költöztek vissza Los Angelesbe. A feltűnően szép kislány tízévesen kapta első filmszerepét, vele együtt egy 18 éves szerződést, így a nézők szeme láttára nőtt fel. Könnyedén váltott át a felnőtt szerepekre, első romantikus filmjét 17 évesen forgatta. Alakítása hiteles volt, hiszen még ebben az évben ment férjhez a hotellánc-örökös Nicky Hiltonhoz. Ettől kezdve magánéleti botrányaival is szolgáltatott csemegét a bulvárlapoknak: egy év múlva már el is vált, másodjára 1952-ben vezette oltár elé az idősödő pályatárs Michael Wilding, vele öt évig élt együtt. Az óriás című 1956-os filmben James Dean volt partnere, a következő évben jelölték először Oscar-díjra. 1958-ban ismét oltár elé állt, de harmadik félje, Mike Todd producer repülőgép-szerencsétlenség áldozata, Taylor pedig a világ leghíresebb özvegye lett. A közönség mégis elfordult tőle, amikor kiderült, hogy Eddie Fisher és Debbie Reynolds házassága miatta bomlott fel. A róla kialakult képpel egybevágott a Macska a forró bádogtetőn frusztrált Maggie-jé- nek szerepe, amelyért 1959-ben majdnem megkapta az Oscar-díjat, de úgymond, erkölcstelen magánélete miatt kihúzták a listáról. Első szerződése 1960-ban járt le, „búcsúzóul” a Modern kaméliás hölgy című filmben nyújtott alakításért végre megkapta a legjobb női főszereplőnek járó Oscar-díjat. Még 1960-ban megkapta a híres-hírhedt Kleopátra női főszerepét. Taylor és az Antoniust alakító Richard Burton egymásba szeretett. Taylor és Burton 1964-ben összeházasodott, 1966-ban a színésznő második Oscar-díját eredményező Nem félünk a farkastól, egy év múlva a Makrancos hölgyben játszottak együtt. A nyolcvanas évektől már jobbára csak tévéjátékokban és színpadon szerepelt, fölös energiáit jótékonykodásba ölte. A lapok alkohol- és kábítószerfüggőségéről, súlyproblémáiról, betegségeiről és persze szerelmi életéről cikkeztek. 1996-ban már nyolcadik alkalommal vált el, a nála húsz évvel fiatalabb építőmunkást egyik elvonókúráján ismerte meg. 2003-ban jelentette be visszavonulását a filmezéstől. (MTI) „Számomra a film elkészítése egyfajta elégtétel a múltért" - mondta a bemutatón Václav Havel (TASR/AP-felvétel)
