Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)

2011-03-24 / 69. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. MÁRCIUS 24. Közélet 3 Vörös Péter: az állampolgársági törvény körül kialakult helyzet számomra egyértelműen a kormányfő gyengeségét mutatta „Nem tudunk két fronton harcolni” A parlament a napokban kezdi tárgyalni a kisebb­ségi nyelvek használatá­ról szóló törvényt, hi­ányzik viszont a márciusi ülésszakról az állampol­gársági törvény módosí­tása. Az okokról Vörös Péterrel, a Híd képviselő­jével beszélgettünk. MÓZES SZABOLCS Bugár Béla a napokban el­mondta, hogy az állampol­gársági törvény módosítása csak ősszel várható. Az ok: meg kell várni a magyar al­kotmányozás végét. Azt vi­szont már tavaly ősszel is tudták, hogy új alkotmány készül, s várhatóan szavazati jogot kapnak a külhoni ma­gyarok. Nem sántít így ez az érvelés? Bugár Béla csak őszintén el­mondta azt, amiről a szlovák kormánypártok a kulisszák mögött beszélnek. Nevezete­sen, hogy addig nem kívánnak az állampolgársági törvénnyel foglalkozni, amíg a magyar al­kotmány nem lesz elfogadva. Ez reakció arra, amit a magyar fél mondott, azaz hogy ők ad­dig nem kívánnak állást foglal­ni ebben a kérdésben, amíg nem látják, milyen törvényt fo­gadott el a szlovák parlament. Most csiki-csuki helyzet van ki­alakulóban, a Híd viszont to­vábbra is prioritásként kezeli a kisebbségi nyelvek használatá­ról szóló törvényt, a kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szó­ló törvényt, és ugyanígy az ál­lampolgársági törvényt is. Az az érdekünk, hogy ezeket a kérdéseket minél hamarabb megnyugtató módon lezárjuk. Az álláspontunk az állampol­gársági törvény kapcsán pedig továbbra sem változott. Ne­künk a magunk részéről nincs miért magyarázkodni. Nem arról van szó inkább, hogy a koah'ción belül alig közeledtek az álláspontok, és így valamire rá kell fogni a halasztást? Először is tisztázzuk azt, hogy nem a Híd halasztja ezt a törvényt, és nem a Híd politi­kusai keresnek kifogásokat. A koalíciós pártok és a kormány részéről nincs politikai akarat, hogy ezt a kérdést a lehető leg­rövidebb úton rendezzük. To­vábbra is tárgyalunk erről a kérdésről. Most, a parlament márciusi ülésszakán került a parlament elé a kisebbségi nyelvek használatáról szóló törvény. Nem árulok el titkot, ha azt mondom, hogy nem tu­dunk két fronton harcolni. Cé­lunk, hogy az, ami a koalíciós szerződésbe bekerült, ne csak írott szó maradjon, hanem va­lóban teljesíteni is tudjuk. Ősszel az államnyelvről szóló törvényt módosítottuk, utána nyomban behoztuk a parla­mentbe az állampolgársági törvény módosítását, amely a februári ülésszakon megbukott abban a formájában, ahogyan azt mi támogattuk. El kellett döntenünk, hogy hogyan to­vább, mert időközben Rudolf Chmel miniszterelnök-helyet­tes elkészítette a kisebbségi nyelvtörvény tervezetét. Tar­tottuk magunkat ahhoz a me­netrendhez, amelyet előre meghatároztunk. Azaz: hogy a parlament márciusi ülésszaká­ra behozzuk ezt a tervezetet. Tehát a Híd részéről az ál­lampolgársági törvény ké­sőbbre halasztásának oka nem az új magyar alkotmány, hanem az, hogy először el szeretnék fogadni a kisebb­ségi nyelvhasználati tör­vényt? Még egyszer hangsúlyozni szeretném, hogy nem mi ha- lasztjuk az állampolgársági törvény módosítását. Tény, hogy jelenleg nincs parlamenti többsége a javaslatnak. A kor­mány részéről pedig nem volt politikai akarat, hogy a márciu­si ülésen újratárgyaljuk a tör­vényt. Nekünk minden egyes lehetőséget ki kell használ­nunk, amíg reményt látunk ar­ra, hogy ezt a törvény úgy tud­juk módosítani, hogy azok, akik kérvényezik - jelen eset­ben a magyar állampolgársá­got -, ne legyenek büntetve. Mert mondjuk ki: ez a törvény arra szolgál, hogy a magyaro­kat megfélemlítse. Azt állítja, két fronton nem lehet harcolni. Idén ősszel vi­szont a kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szóló tör­vény átfogó módosítását sze­retnék benyújtani. Hacsak nem tolják megint odébb az állampolgársági törvényt, ismét kétfrontos harc alakul­hat ki. A jelenlegi helyzetben ettől nem tartok, most ezt a helyze­tet kell megoldanunk. Visszatérve az állampol­gársági törvényre, mi tűnik jelenleg annak a közös neve­zőnek, amelyben a koalíció meg tud egyezni Matovič- ostul, Procházkástul? Egyelőre csak arról tudok beszámolni, hogy tárgyalunk a kérdésről. Számunkra egyálta­lán nem fogadható el, hogy va­lakit azért büntethessenek, mert felveszi a magyar állam- polgárságot. Nem tudunk ilyen törvényt elfogadni. Akkor viszont megtörtén­het, hogy sehogyan sem fog változni a törvény? Kérdem ezt azért, mert Magyarország valamilyen formában előre­láthatólag választójogot ad a külhoni magyaroknak. Erre mondják a Híd politikusai, hogy így még nehezebb lesz elfogadtatni egy szankciók nélküli törvényt. Ez tehát patthelyzethez vezethet. Ez valóban nehezíti a helyze­tünket. A koalíciós partnerek legfontosabb érve a szankciók mellett az, hogy választójogot kapnak az állampolgárságot kérvényezők, és a magyaror­szági politikusok kampányolni fognak Szlovákia területén a következő magyarországi par­lamenti választások előtt. Ezek ellen az érvek ellen rendkívül nehéz védekezni. De vajon jó lenne a szlovákiai magyarok­nak, ha a magyarországi politi­kai megosztottság ide is impor- tálódna? Én biztos vagyok ben­ne, hogy ez nem lenne jó. De nekünk a saját törvényeinkkel kell foglalkoznunk. Jelenleg Szlovákiának van egy kirekesz­tő állampolgársági törvénye. Véleményem szerint rossz a törvénymódosítás egész filozó­fiája. Az állampolgársági tör­vénynek arról kell szólnia, hogy milyen feltételek mellett veheti fel valaki az adott ország állam- polgárságát, és nem arról, hogy milyen módon veszítheti azt el. Jelenleg itt tartunk a szlovák törvényhozásban. Ezen a hely­zeten kell változtatni. A meccs­nek azonban még nincs vége, félidőben járunk és 0:0 az állás. Lát arra lehetőséget, hogy ne szankcionáljon az állam­polgársági törvény abban az esetben, ha Budapesten megadják a szavazati jogot a külhoni magyaroknak? Biztos, hogy ez a döntés megnehezíti a helyzetünket, mert a koalíciós partnerek most a választójogra kezdik ki­beszélni magukat. De ez nem változtat azon a helyzeten, hogy jelenleg Szlovákiában több mint 30 ember vesztette el az állampolgárságát, és köztük csak egy volt magyar. Továbbra is úgy látom, hogy a koalíción belül elbeszélünk egymás mel­lett az állampolgársági törvény módosítása kapcsán. Mindenki arról beszél, hogy öten nem szavazták meg a törvényt, de 74 képviselő az igen gombot nyomta meg, helyesen döntött, mert világosan látta, hogy csak így lehet ezt a kérdést meg­nyugtató módon rendezni. Matovič kamikazeakciója után viszont mintha több párt több képviselőjének is ’’megvilágosodott” volna az elméje, és - úgymond - felfe­dezték maguknak a témát. Ez számomra egyértelműen a miniszterelnök gyengeségét mutatta. A kormányfő nem tu­dott ebben a kérdésben határo­zott lenni, és világos üzenetet megfogalmazni a kormánypár­ti képviselők számára. Nem tudta egyértelműen leszögez­ni: mi meghirdettünk egyfajta politikát, akkor vagyunk má­sok, mint az előző kormány, ha a megegyezések szerint járunk el ezekben a kérdésekben. Van egy választói elvárás - és nem csak a magyarok részéről -, hogy változás történjen az el­múlt négy évhez képest. Elmondható, hogy az ál­lampolgársági törvénnyel kapcsolatos tárgyalásokon nem csak Matovičot vagy Pro- cházkát kell győzködni, ha­nem azokat is, akik eredetileg elfogadták ezt a törvényt? Biztos, hogy ma más helyzet van, mint ami februárban volt. Ismét megnyílt a kérdés, s nem titok, hogy ez megnehezítette a mi helyzetünket. Végezetül még egy kérdés a kisebbségi nyelvtörvénnyel kapcsolatban. Több koalíci­ós politikus is jelezte, a má­sodik olvasatban megnyese­getné a tervezetet. Ha ez megtörténne, végső esetben hajlandók lennének a kér­dést úgy feltenni, hogy vagy átmegy a törvény, vagy bu­kik a koalíció? Hiszen rövid időn belül két komoly vere­ség alaposan megtépázná a párt renoméját. Nincs szó vereségről. Ami a kisebbségi nyelvhasználati tör­vényt illeti, számomra képvise­lőként ez a legfontosabb tör­vény. Rudolf Chmel műhelyé­ből kiváló javaslat került a par­lament elé. Úgy gondolom, hogy ez a koalíció csak akkor működhet, ha respektálja az azt alkotó pártok prioritásait. Mi a kisebbségi nyelvhasználati tör­vény elfogadását kezeljük prio­ritásként. Most nem az a kérdés, hogyan lépjünk ki a kormány­ból, hanem hogy a számunkra fontos törvényekhez biztosít­suk a parlamenti többséget. Berényi József szerint az állampolgársági törvény kérdésében a Híd elnöke átvette a szlovák kormánypolitikusok érvelését Daniel Lipšic: kiderítjük, hogy ki kettős állampolgár ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Dániel Lipšic bel­ügyminiszter tegnap kijelentet­te: ha a szlovák hatóságok tu­domást szereznek arról, hogy valaki egy másik ország állam- polgárságát felvette - és ezt nem jelentette időben a hivata­los szerveknek -, haladéktala­nul megfosztják szlovák állam- polgárságától. Lipšic szerint a hatóságoknak az információ- szerzésre számos módszerük van. „Megvannak a módszere­ink, nem mondom, hogy száz százalékosak. A törvény hatá­lyos” - mondta tegnap a bel­ügyminiszter. „Személy szerint állok elébe a rendőrségi eljárásnak, ha nyomozást kezdenek a szemé­lyemmel kapcsolatban” - mondta lapunknak ezzel kap­csolatban Berényi József, az MKP elnöke, aki még január elején folyamodott magyar ál­lampolgárságért. Berényi to­vábbra is kitart amellett, hogy nem fogja tájékoztatni a nyil­vánosságot állampolgársági kérelme sorsáról. Jogászok szerint ugyanakkor, ha az MKP elnöke felvenné a magyar ál­lampolgárságot, s beperelné Szlovákiát a szlovák állampol­gársága elvesztése miatt, ko­moly esélye lenne a per meg­nyerésére. Az alkotmány ugyanis nem engedélyezi, hogy valakit aka­rata ellenére megfosszanak ál­lampolgárságától. „Érdekes, precedens értékű lépés lenne” - mondta Berényi, elmondása szerint viszont nem bízik annyi­ra a szlovák bíróságokban, hogy ezt megkockáztassa. „Ismerjük Maiina Hedvig vagy a duna- szerdahelyi szurkolóverés ügyének a kimenetelét” - tette hozzá. Emellett az MKP elnöke szerint az ügy alaposan el is hú­zódhatna, mivel több instanciát kellene végigjárnia. „Hat-hét év, hogyha minden rendesen működik” - mondta Berényi. Az MKP elnöke kritizálta Bu­gár Béla minapi kijelentését is, mely szerint leghamarább ősszel tárgyalják az állampol­gársági törvény módosítását. Berényi hetekkel ezelőtt még azt mondta, jobb lenne, ha egy ülésen nem tárgyalnának két „magyar ügyről” (most került a képviselők elé a kisebbségi nyelvtörvény). ,A Híd elnöke azt ígérte,-hogy kormányjavas­latként fog márciusban a par­lament elé kerülni az állampol­gársági törvény módosítása. Én ezután nyilatkoztam, hogy a ki­sebbségi nyelvtörvénnyel in­kább várni kellene, de pont a fordítottja történik” - mondta ezzel kapcsolatban Berényi. Szerinte az állampolgársági törvényt a Híd már nem tudja a koalíciós partnereken keresztül érvényesíteni. „Ez nagyon ko­moly visszavonulás” - tette hozzá. Berényinek főként Bugár in­doklásával van gondja. ,A Híd elnöke a halasztással kapcso­latban a magyarországi tör­vénykezésre hivatkozott. Ez egészen új jelenség. Azt jelenti, hogy ebben a kérdésben a Híd elnöke átvette a szlovák politi­kusok érvelését” - fejtette ki az MKP elnöke. „Szlovákia lehető­vé teszi a határon túli szlová­koknak a szavazást állandó lak­hely nélkül, 1997 és 2005 kö­zött pedig állandó lakhely nél­kül osztottak állampolgárságot a külföldi szlováknak. Ha Szlo­vákia ezt megtehette, Magyar- ország miért nem?” - vetette fel a politikus. (MSz, SITA) Vörös Péter

Next

/
Oldalképek
Tartalom