Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)

2011-03-21 / 66. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. AAÁRC1US 21. Tudomány- hirdetés 7 Kilencven éve született a gondolkodás szerelmese, a kétszeres Kossuth-díjas Rényi Alfréd, aki a XX. század egyik legjelentősebb matematikusa volt Lefektette a digitális műsorszórás elméleti alapját „Aki azt mondja, nem sze­reti a matematikát, az tu­lajdonképpen azt mondja, nem szeret gondolkodni” - vallotta Rényi Alfréd, a hu­szadik század egyik legje­lentősebb matematikusa. Pedig az általa feltalált módszereket naponta használjuk, sőt-a digitális televízió bevezetésével - 40 évvel a halála után ülte­tik át a gyakorlatba azokat a felismeréseket, amelye­ket az információelmélet terén neki köszönhetünk. OZOGÁNY ERNŐ Igazi szellemi dinasztia tag­jaként látta meg a napvilágot 1921. március 20-án: édesanyja Alexander Borka Budapest ta­lán legismertebb fényképész­szalonját tartotta fenn, Ferenc nagybátyja Freud tanítványa­ként az USA-ban megalapította a világhírnévre szert tett ameri­kai pszichoanalitikus iskolát. Másik nagybátyja híres feltaláló volt Angliában, Erzsi nagynénje énekesként fut be karriert Ame­rikában, nagyapja, Alexander Bernát az újkanti filozófia legje­lentősebb hazai képviselője, a Magyar Tudományos Akadé­mia tagja, aki matematikusként is megállta a helyét. Csupa izgalmas, érdekes, nagy műveltségű értelmiségi. Aki ilyen családba születik, köte­lessége, hogy maradandót al­kosson. A kis Alfréd ezt tudato­sítva már fiatal korában kitűnik matematikai tehetségével: sor­ban nyeri a vetélkedőket, majd gimnazistaként az Eötvös Lo- ránd Matematikai és Fizikai Tár­sulat évi országos versenyein si­kert sikerre halmoz. így aztán természetes számára, hogy ta­nulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetemen folytatja, ahol a legjobb kezekbe kerül: Fe­jér Lipót tanítványa lesz, akinek egykori diákja, Neumann János ebben az időben az Újvilág legje­lentősebb matematikusa. A má­sodik világháború idején mun­kaszolgálatra hurcolják, de sze­rencsére túléli a kataklizmát. Hazatérte után a szegedi egye- men folytatja tanulmányait, ahol megismerkedik a híres or­vos, Schulhof Ödön (1896-1978) lányával, aki ha­marosan a felesége lesz és Rényi Katóként ugyancsak a világhír­névig vitte a későbbiekben. Ré­nyi a doktorátust a kor másik je­lentős matematikusánál, Riesz Frigyesnél teszi le. Ezt követően a fiatal házaspár Leningrádba kerül, ahol Jurij Vlagyimirovics Linnyik (1915-1972), a róla el­nevezett Linnyik-féle nagyszita megalkotójának a kandidátus­jelöltje lesz, akitől elsajátítja a számelmélet legmodernebb eredményeit. A számelmélet a matematika legrégibb ága, 2600 évvel ezelőtt Püthagorász (i. e. 582-496) dolgozta ki. Ugyan­csak ő vetette fel a prímszámok (olyan egész számok, amelyek csak eggyel és önmagukkal oszthatók) kiválasztásának a módszerét. A későbbiekben a kérdés legnagyobb kutatója, a szentpétervári akadémia tagja, Christian Goldbach 1742-ben felállította azt a tételt, hogy minden, háromnál nagyobb természetes szám (pozitív egész szám) előállítható három prím­szám összegeként (Goldbach-fé- le sejtés). A kérdés továbbfej­lesztése Linnyik nevéhez fűződik, aki a róla elnevezett Linnyik-féle nagyszitával elju­tott a megoldás küszöbére. Az i- re a pontot Rényi Alfréd tette fel, amikor 1947-ben leningrádi tar­tózkodása alatt igazolta a kvázi Goldbach-féle sejtést azzal, hogy bebizonyította: minden páros szám felbontható egy prím és egy majdnem prímszám összegére. Dolgozatával nem­zetközi hírnevet szerez magá­nak, hazatérte után egyetemi tanárrá nevezik ki, 28 évesen pedig megkapja a Kossuth-díjat. A következő évben megbízzák őt a Magyar Tudományos Akadé­mia Alkalmazott Matematikai Intézetének megszervezésével és igazgatásával. Ugyanebben az évben publikálja nagy feltűnést keltő első tanulmányát Rényi Alfréd (1921-1970) a valószínűség számításról. Még a modem biológia területére is kiruccant: Szentágothai János­sal (1912-1994), a magyar ana­tómia legnagyobb alakjával kö­zösen elkészíti az ingerátvitel matematikai modelljét az élő szervezetben. Az atomok vilá­gában lehetetlen pontosan meghatározni a fizikai folyama­tokat, így egyetlen módszerként a valószínűség számítási mód- szerekjöhetnek szóba. Rényi ku­tatásainak eredményét Valószínűség számítás című könyvében jelenteti meg, amiért 1954-ben másodszor is megkap- jaaKossuth-díjat. A hatvanas években már az in­formációelmélet köti le figyel­mét. Ezen a területen szó szerint létfontosságú, hogy mennyi a legszükségesebb mennyiségű adat, amivel a rendszer még megbízhatóan működik. Napja­ink technikájára vetítve: a tele­víziós központokban másodper­cenként 270 megabit (Mb) ada­tot dolgoznak fel, ekkora adat- mennyiséget otthoni készüléke­ink csak akkor tudnának feldol­gozni, ha a vevőkészülék egy au­tó árába kerülne. Viszont van rá lehetőség, hogy akár 10 Mb (MPEG-2 adatcsökkentő rend­szer) akár 1-2 Mb (MPEG-4) át­vitele esetén sem legyen komo­lyabb minőségromlás. Rényi matematikai módszerei nélkül, amelyekkel megadta az infor­mációmennyiség és a bizonyta­lansági mérőszámok közötti kapcsolatot, aligha tudnánk napjainkban a digitális műsor­szórást bevezetni. Rényi érdeme annak igazolása is, hogy az in­formáció értéke átalakításkor (dekódolás, transzformáció stb.) nem változik. E tétel jelen­tősége az energia-megmaradás törvényével vetekszik. Rényi utolsó nagy kutatási területe a kereséselmélet volt. Többmilli- árd matematikai adat közül kell a számunkra fontosat kiemelni a lehető legrövidebb úton. Ennek a számítógép programozásban van rendkívüli jelentősége. Két végéről égette a gyer­tyát: lázasan dolgozott, közben számtalan társadalmi funkciót is vállalt. Egyik kezdeményező­je és előkészítője volt a mate­matika oktatás reformjának, szerkesztette az MTA Matema­tikai Kutató Intézetének Köz­leményeit, a Bolyai János Ma­tematikai Társulat főtitkára, később elnöke volt, 1956-tól a Magyar Tudományos Akadé­mia rendes tagja. Szinte hihe­tetlen, hogy emellett ismeret- terjesztő tevékenységre is ju­tott ideje. Nem is akármilyen­re: a tudomány legnemesebb hagyományait élesztette újjá a nagyapjára oly jellemző izgal­mas, érdekes stílusban. Amilyen sikeres volt a szak­májában, olyan szörnyűre kere­kedett magánélete: 48 éves ko­rában halálosan megbetegedett. Felesége, Rényi Kató (1924-1969) a nagyreményű magyar matematikus tehetség nem bírván elviselni férje szen­vedéseit, önkezével vetett véget életének. Rényi Alfréd fél évvel később, 1970. február 1-jén kö­vette őt a halálba. Rényi neve mára fogalommá vált a magyar ifjú matematikusok körében. Egykori munkahelye, az Alkal­mazott Matematikai Kutató In­tézet díjat nevezett el róla, ame­lyet minden évben a legtehetsé­gesebb fiatal kollégának ítélnek. www.slsp.sk I sporotel: 0850 111 888 I 293 fiók az SzK-ban I 708 bankautomata az SzK-ban I 5 853 Erste bank bankautomata A kisvállalkozóknak is lehetnek nagy terveik. Valósítsa meg őket a vállalkozóknak szánt szabad felhasználású hitelünkkel. És ön kinél bankói? SLOVENSKAS SPORITEĽŇA edvezménV h\telintézeS díjából Bližšie k vám A bankon múlik! Kérjen előnyös szabad felhasználású vállalkozó hitelt 200 000 euróig anélkül, hogy igazolnia kellene, mire használta fel a pénzt Ráadásul a hitelintézési díjból most 50%-os kedvezményt adunk. Vegye igénybe eä erős pénzügyi partnernek, a Slovenská sporiteľňának, Szlovákia legnagyobb bankjának a tapasztalatait és építsen a stabilitására. Szakéi tanácsadóink minőségi banki szolgáltatásokat nyújtanak a Szlovák Köztársaság legnagyobb bankhálózatánál RE101100218

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom