Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)

2011-03-21 / 66. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. MÁRCIUS 21. Vélemény És háttér 5 Egy gyanúsított - érthető módon - akár hazugságokkal is megkísérli menteni az irháját Ilyen a blöff! Enyhén szólva kínos volt, ahogy Igor Štefanov visel­kedett, amikor a Sme újság­írója megkérdezte tőle, tesz-e hivatalos feljelen­tést, miután állítása szerint megbízható forrásból meg­tudta, legalább negyven közszereplő, főként politi­kusok-ellenzékiek és kormánypártiak egyaránt - meg újságírók is törvényte­len lehallgatás alanyai. BARAK LÁSZLÓ Azért volt kínos, mert a kér­dést követően Štefanov hallga­tott, mint a kuka. Bámult, mint borjú az új kapura, az általa összehívott sajtótájékoztató moderátora pedig azon nyom­ban befejezettnek nyilvánította az összejövetelt, majd az SNS parlamenti képviselőjével együtt úgy eltűnt, mint szellőz­tetés után a büdösség. Az elnémulás, amellyel egyéb­ként az egyenes választ szeret­ték volna elkerülni, nyilvánvaló válasz volt az újságíró kérdésé­re. És arra engedett következ­tetni, a korrupció gyanújától egyértelműen szagló hírhedt fa­liújságtender lebonyolításával gyanúsítható egykori miniszter által világgá kürtőit botrányos hír nem más, mint egy figyelem­elterelést szolgáló ügyetlen blöff. Amely a szánalmas sumá­koláson túl arról szól, hogy eleve megkérdőjelezze az illetékes ha­tóság vonatkozó ügyben meg­tett valamennyi eddigi és maj­dani lépését. Beleértve azt is, hogy Stefanovot gyanúsított; ként történő kihallgathatósága érdekében esetleg megfosztják képviselői mentelmi jogától. Legyen bárhogy, hatörvényes alapon folyik a nyomozás, ha il­legális módszerekkel, a tényen mit sem változtat, hogy a faliúj­ságtender következményeként illetéktelenül jutottak állam- kincstári eurómilliókhoz bizo­nyos pártkuncsaftok. Ha ez a gyanú beigazolódik, vélhetően nem lesz olyan köz­ember az országban, akinek csak egy kicsit is számítana, hogy a bizonyítékokat esetleg necces módszerekkel szerezték be. Ez a tény persze korántsem jelentheti azt, hogy következ­mények nélküli lehessen bármi­lyen törvénytelen hatósági eljá­rás. Ha a nyomozás során való­ban törvénytelen lehallgatá­sokhoz folyamodtak az illetéke­sek, természetesen nekik is bün­tetőjogi következményekkel kell szembenézniük. Ugyanúgy, mint a faliújságtender kiötlői­nek, végrehajtóinak és haszon- élvezőinek. Mindez egyébként addig puszta spekuláció, amíg be nem igazolódik, hogy tényleg elkö- vetődtek bizonyos törvénytelen cselekmények a szóban forgó bűntény vizsgálati szakaszá­ban. Addig azonban az ártat­lanság vélelme szellemében tu­datosítania kellene, amíg a fel­tételezett bűncselekmények be nem igazolódnak, mind Štefa­nov, mind az általa gyanúba ke­vert hatóság tagjai ártatlannak tekintendők. Stefanovhoz vi­szont azért nehéz ekként viszo­nyulni, mert a dolgok jelenlegi állása szerint épp ő volt, aki konkrét bizonyítékok híján akart közéleti botrányt kirob­bantani. Mégpedig vélhetően önérdekből. Ez a magatartás egyébként esetében, lévén, hogy gyanúsítottként merült föl a neve, tulajdonképpen érthe­tő, hiszen egy gyanúsított akár hazugságokkal is megkísérel­heti menteni az irháj át. Furcsa és érthetetlen ellen­ben, hogy akadt több parlamenti képviselő - ellenzékiek és kor­mánypártiak egyaránt -, akik beálltak mögé és ugyancsak bi­zonyítékok nélkül hadováltak a nyilvánosság előtt arról, hogy ők is tudnak bizonyos közszereplők törvénytelen lehallgatásáról. Ha ugyanis valóban rendelkeznek ilyen információkkal, amint Štefanovnak, nekik is régen fel­jelentést kellett volna tenniük. Vajon miért nem teljesítették ál­lampolgári kötelességüket? Kerülnünk kell Egyiptom felé! (Peter Gossónyi rajza) A szövetségesek a lehető legláthatóbb arab részvétellel akarják támadni Kadhafi seregeit Bizonytalan a líbiai hadművelet kimenetele AATI/AFP-HÁTTÉR A Nyugat katonai akciót indí­tott Líbia ellen azzal a bevallott céllal, hogy megdönti Moammer Kadhafi hatalmát, a küldetés kimenetele azonban bizonyta­lan. Egy névtelenül nyilatkozó francia illetékes szerint minden a kiszámíthatatlan és irracioná­lis líbiai vezetőn múlik. A közelmúlt történelmében gyakran esett meg, hogy hábo­rúval vagylázadással szembeke­rült vezető hirtelen távozott a hatalomból, olykor úgy, hogy erre nem is volt magyarázat. Ez volt a helyzet a szerb Szlobodan Miloseviccsel 1999 júniusában, aki, miután a NATO hónapokig támadta, egyik napról a másikra adta meg magát. A tunéziai Ben Ali ez év eleji hirtelen távozása szintén meglepte a nemzetközi közösséget. Moammer Kadhafi esetében francia részről igen óvatosak, „ő az előre menekü­lést választotta”. Kadhafi 1986 áprilisában már amerikai bombák áradatát élte túl, a támadásban meghalt a fo­gadott lánya. A szövetségesek most kizártak bármilyen száraz­földi akciót, s azon munkálkod­nak, hogy ad hoc légi koalíciót hozzanak létre, a lehető leglát­hatóbb arab részvétellel, még ha az jelképes marad is. Katar 4-6 repülőgépet ígért, az Egyesült Arab Emírségek mintegy húszat. Törekedniük kell továbbá ar­ra, hogy leküzdjék a fegyveres intervencióval szembeni ellen­állást: több afrikai ország, Vene­zuela, Oroszország és Németor­szág fenntartásait hangoztatta. Érdekes módon a támadások lefolytatásának még nincs pa­rancsnoka. Egy Németország­ban lévő amerikai főhadiszállás biztosítja az egyeztetést az Egyesült Államok, Franciaor­szág és Nagy-Britannia között az említett francia forrás nyilatko­zata szerint. A parancsnokiás - nagyon is politikai - odaítélése egyelőre eldöntendő kérdés, éppúgy, mint az akcióért egyes országok által fizetendő össze­gek meghatározása így, gazda­sági válság idején. Bár Barack Obama amerikai elnök nem sietett csatlakozni a francia-brit diplomáciai-kato­nai offenzívához, és óvatosságát hangsúlyozta, amikor „korláto­zott katonai akcióról” beszélt. Nem fér kétség ahhoz, hogy a nyugatiak a 42 éve hatalmon lé­vő Kadhafi távozását akarják. „Segíteni fogunk a líbiai népnek abban, hogy felszabaduljon” ­ismerte el Alain Juppé. „Nincs beleírva a BT-határozatba, hogy távoznia kell. De ne beszéljünk mellé, teljesen nyilvánvaló, hogy mindennek a célja lehetővé tenni a líbiai nép számára, hogy maga válassza meg saját rend­szerét” - mondta a miniszter. A Hadászati Kutatási Alapít­vány (FRS) embere, Francois Heisbourg szerint Kadhafi eltá­volításának megvan a maga ér­telme, „ez lévén az egyetlen olyan formula, amely rövid tá­von lehetővé teszi az ország fel­osztásának elkerülését”. E cél elérése nem veszélytelen a nyugati katonák számára, ugyanakkor egy francia diplo­mata szerint az ellenfél gyenge, s a nyugati katonák „gond nélkül végrehajthatják küldetésüket úgy, hogy távol maradnak” a célponttól. KOMMENTAR Szövevényes világ SIDÓH. ZOLTÁN Sűrűsödnek az események. Egyszerre kell fog­lalkozni a szombat délután kezdődött Hajnali odisszea fedőnevű hadművelettel, amellyel az USAésnyugatiszövetségeseimegpróbálják megakadályozni a líbiai kormányellenes lázadás vérbe fojtását. A világ harmadik legnagyobb gazdasága, Japán máig nem tért magához az elementáris erejű földrengés és cunami okozta sokkból, amit a fukusimai atomerőmű katasztrófája tetézett. Emellett az euró- zónában egy újabb súlyos beteg, Portugália készül ágynak dől­ni, azaz az európai pénzügyi stabilitási alap mentőkeretét igénybe venni. S ha ez nem volna elég, általános élelmiszerár­emelkedéssel küszködik a fél világ. Mindezt a II. világháború óta példátlan mértékű gazdasági válságból éppen kilábaló vi- lágnakkell elviselnie és orvosolnia. Már csakegyújabb kiadós izlandi vulkánkitörés hiányzik, hogy teljes legyen a káosz. A globalizált világban minden mindennel összefügg, ezért csak távirati stílusban lehet felsorolni az eseményektovagyűrűző hatását. Kadhafi a detonációk között is rendíthetetlenül foly- tatta a fenyegetőzést, hogy csatatérréváltoztatja a Földközi- tengertérségét. Mivel gyakorlatilag nincs hová menekülnie, ezért képes lehet kamikazejellegű megtorló akciókindítására az Európai Unió ellen, ami az olaj világpiaci árát az egekbe röpí­tené. Anyersolaj hordónkénti ára már így is a 120 dollárt ost­romolja, shanéhány európai üzemanyag-terminál vagy tanker ellen sikeres merényletet követnének el a líbiaiak, akkor átme­netileg bezárhatnánk a benzinkutakat, mint az 1973 őszén ki­robbant energiaválságidején. Kis túlzással, mármost is bajban vannak az üzemanyagtöltő állomások, hiszen hiányzik az utánpóúás, az új japán autók érkezése. A természeti csapás mi­att ugyanis aToyota, a Nissan és a Honda is bejelentette, hogy átmenetileg szünetelteti a termelést üzemeiben. Ez egyben az autóalkatrészek gyártására is kihatással van, például az Egye­sült Államok autógyárai az alkatrészek közel egyhetedét a fel­kelő Nap országából szerzik be - a General Motors pénteken egy hazai telephelyét ideiglenesen máris kénytelenvolt bezár­ni. Nálunk a nyitrai Foxconn által üzemeltetett tévégyárban le­hetnek esetleges fennakadások, mivelatajvani társasága So­nytól vette mega telephelyet, s máig függ ajapán cégóriástól. Ezzel eljutottunk a háztartási műszaki cikkekkérdéséhez. A tá­vol-keleti szigetország adja ugyanis a globális félvezetőgyártás 20 százalékát, a számítógépek, fogyasztói elektronikai termé­kekés kommunikációs berendezések területén pedig a gyártás 14 százalékát. Aleggyengébb láncszemnek a notebook-akku- mulátorok és a fényképezőgépek tűnnek, miután olyan kulcs- fontosságú beszállítók, mint a Sanyo és a Sony, illetőleg a Ca­non és a Nikon számos üzemet zártak be a földrengés miatt. A fukusimai atomkatasztrófa a villamos energia tőzsdei árát ver­te fel, mivel a pánik miatt leállították az 1980 előtt épült német atomreaktorokat. Ennek hatását egyelőre nem érezzük, vi­szont ha fokozódik az atomerőművek elleni hangulatkeltés, akkor a közelj övőben biztosan drágul a villany. A felsorolt társaságok tőzsdei értéke szintén zuhant, amit a ha­zai kisbefektetők is megéreznek. Aki érdekelt a befektetési ala- pokvilágában, az megnézheti, hogy az elmúlt héten hány szá- zalékotveszítettmegtakarításából.Mivelajapán újjáépítés hallatlanul sokpénzt nyel el, a külföldi értékpapírokba szíve­sen befektető távol-keletiek hátat fordíthatnak az eladósodott uniós országokáltal kibocsátott.államkötvényekpiacának. Ez tovább fokozza a Görögország, Írország és várhatóan Portugá­lia nevével fémjelzett problémákat- ha elmaradnak a nemzet­közi befektetők, ismét az eurózóna tagállamai (beleértve Szlo­vákiát is) nyúlhatnak mélyen a zsebükbe, hogy megmentsék a luzitánokat. És akkor a felsoroltakmögött meghúzódó emberi tragédiák sokaságáról még csaknem is ejtettünk szót. TALLÓZÓ SUNDAY TIMES EP-képviselők pénzért vál­lalták kereskedelmi érdeke­ket szolgáló törvénymódosí­tások benyújtását és tanács­adói munkakört magukat lobbistáknak kiadó brit újság­írók megkeresésére. A The Sunday Times brit lap riporte­rei hatvannál is több EP-kép- viselővel vették fel a kapcsola­tot, végül hárman álltak kö­télnek: Adrian Severin volt román külügyminiszter, Zo­ran Thaler volt szlovén kül­ügyminiszter, és Ernst Stras­ser volt osztrák belügyminisz­ter. Severin vállalta, hogy 100 ezer euróért évente hat alka­lommal részt vesz a cég ta­nácsadó testületének ülésein, a parlamentben végzett mun­kájáért pedig napi négyezer euró „konzultációs díjat” ígér­tek neki. A riporterek arra kér­ték, segítsen a bankbetét-ga­ranciák szabályozásának mó­dosításában, hogy el lehessen húzni az ügyfeleknek járó ki­fizetéseket bankcsőd esetén. Severin vállalta a feladatot, és el is érte a módosítástervezet benyújtását. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom