Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)
2011-03-21 / 66. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. MÁRCIUS 21. Vélemény És háttér 5 Egy gyanúsított - érthető módon - akár hazugságokkal is megkísérli menteni az irháját Ilyen a blöff! Enyhén szólva kínos volt, ahogy Igor Štefanov viselkedett, amikor a Sme újságírója megkérdezte tőle, tesz-e hivatalos feljelentést, miután állítása szerint megbízható forrásból megtudta, legalább negyven közszereplő, főként politikusok-ellenzékiek és kormánypártiak egyaránt - meg újságírók is törvénytelen lehallgatás alanyai. BARAK LÁSZLÓ Azért volt kínos, mert a kérdést követően Štefanov hallgatott, mint a kuka. Bámult, mint borjú az új kapura, az általa összehívott sajtótájékoztató moderátora pedig azon nyomban befejezettnek nyilvánította az összejövetelt, majd az SNS parlamenti képviselőjével együtt úgy eltűnt, mint szellőztetés után a büdösség. Az elnémulás, amellyel egyébként az egyenes választ szerették volna elkerülni, nyilvánvaló válasz volt az újságíró kérdésére. És arra engedett következtetni, a korrupció gyanújától egyértelműen szagló hírhedt faliújságtender lebonyolításával gyanúsítható egykori miniszter által világgá kürtőit botrányos hír nem más, mint egy figyelemelterelést szolgáló ügyetlen blöff. Amely a szánalmas sumákoláson túl arról szól, hogy eleve megkérdőjelezze az illetékes hatóság vonatkozó ügyben megtett valamennyi eddigi és majdani lépését. Beleértve azt is, hogy Stefanovot gyanúsított; ként történő kihallgathatósága érdekében esetleg megfosztják képviselői mentelmi jogától. Legyen bárhogy, hatörvényes alapon folyik a nyomozás, ha illegális módszerekkel, a tényen mit sem változtat, hogy a faliújságtender következményeként illetéktelenül jutottak állam- kincstári eurómilliókhoz bizonyos pártkuncsaftok. Ha ez a gyanú beigazolódik, vélhetően nem lesz olyan közember az országban, akinek csak egy kicsit is számítana, hogy a bizonyítékokat esetleg necces módszerekkel szerezték be. Ez a tény persze korántsem jelentheti azt, hogy következmények nélküli lehessen bármilyen törvénytelen hatósági eljárás. Ha a nyomozás során valóban törvénytelen lehallgatásokhoz folyamodtak az illetékesek, természetesen nekik is büntetőjogi következményekkel kell szembenézniük. Ugyanúgy, mint a faliújságtender kiötlőinek, végrehajtóinak és haszon- élvezőinek. Mindez egyébként addig puszta spekuláció, amíg be nem igazolódik, hogy tényleg elkö- vetődtek bizonyos törvénytelen cselekmények a szóban forgó bűntény vizsgálati szakaszában. Addig azonban az ártatlanság vélelme szellemében tudatosítania kellene, amíg a feltételezett bűncselekmények be nem igazolódnak, mind Štefanov, mind az általa gyanúba kevert hatóság tagjai ártatlannak tekintendők. Stefanovhoz viszont azért nehéz ekként viszonyulni, mert a dolgok jelenlegi állása szerint épp ő volt, aki konkrét bizonyítékok híján akart közéleti botrányt kirobbantani. Mégpedig vélhetően önérdekből. Ez a magatartás egyébként esetében, lévén, hogy gyanúsítottként merült föl a neve, tulajdonképpen érthető, hiszen egy gyanúsított akár hazugságokkal is megkísérelheti menteni az irháj át. Furcsa és érthetetlen ellenben, hogy akadt több parlamenti képviselő - ellenzékiek és kormánypártiak egyaránt -, akik beálltak mögé és ugyancsak bizonyítékok nélkül hadováltak a nyilvánosság előtt arról, hogy ők is tudnak bizonyos közszereplők törvénytelen lehallgatásáról. Ha ugyanis valóban rendelkeznek ilyen információkkal, amint Štefanovnak, nekik is régen feljelentést kellett volna tenniük. Vajon miért nem teljesítették állampolgári kötelességüket? Kerülnünk kell Egyiptom felé! (Peter Gossónyi rajza) A szövetségesek a lehető legláthatóbb arab részvétellel akarják támadni Kadhafi seregeit Bizonytalan a líbiai hadművelet kimenetele AATI/AFP-HÁTTÉR A Nyugat katonai akciót indított Líbia ellen azzal a bevallott céllal, hogy megdönti Moammer Kadhafi hatalmát, a küldetés kimenetele azonban bizonytalan. Egy névtelenül nyilatkozó francia illetékes szerint minden a kiszámíthatatlan és irracionális líbiai vezetőn múlik. A közelmúlt történelmében gyakran esett meg, hogy háborúval vagylázadással szembekerült vezető hirtelen távozott a hatalomból, olykor úgy, hogy erre nem is volt magyarázat. Ez volt a helyzet a szerb Szlobodan Miloseviccsel 1999 júniusában, aki, miután a NATO hónapokig támadta, egyik napról a másikra adta meg magát. A tunéziai Ben Ali ez év eleji hirtelen távozása szintén meglepte a nemzetközi közösséget. Moammer Kadhafi esetében francia részről igen óvatosak, „ő az előre menekülést választotta”. Kadhafi 1986 áprilisában már amerikai bombák áradatát élte túl, a támadásban meghalt a fogadott lánya. A szövetségesek most kizártak bármilyen szárazföldi akciót, s azon munkálkodnak, hogy ad hoc légi koalíciót hozzanak létre, a lehető legláthatóbb arab részvétellel, még ha az jelképes marad is. Katar 4-6 repülőgépet ígért, az Egyesült Arab Emírségek mintegy húszat. Törekedniük kell továbbá arra, hogy leküzdjék a fegyveres intervencióval szembeni ellenállást: több afrikai ország, Venezuela, Oroszország és Németország fenntartásait hangoztatta. Érdekes módon a támadások lefolytatásának még nincs parancsnoka. Egy Németországban lévő amerikai főhadiszállás biztosítja az egyeztetést az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia között az említett francia forrás nyilatkozata szerint. A parancsnokiás - nagyon is politikai - odaítélése egyelőre eldöntendő kérdés, éppúgy, mint az akcióért egyes országok által fizetendő összegek meghatározása így, gazdasági válság idején. Bár Barack Obama amerikai elnök nem sietett csatlakozni a francia-brit diplomáciai-katonai offenzívához, és óvatosságát hangsúlyozta, amikor „korlátozott katonai akcióról” beszélt. Nem fér kétség ahhoz, hogy a nyugatiak a 42 éve hatalmon lévő Kadhafi távozását akarják. „Segíteni fogunk a líbiai népnek abban, hogy felszabaduljon” ismerte el Alain Juppé. „Nincs beleírva a BT-határozatba, hogy távoznia kell. De ne beszéljünk mellé, teljesen nyilvánvaló, hogy mindennek a célja lehetővé tenni a líbiai nép számára, hogy maga válassza meg saját rendszerét” - mondta a miniszter. A Hadászati Kutatási Alapítvány (FRS) embere, Francois Heisbourg szerint Kadhafi eltávolításának megvan a maga értelme, „ez lévén az egyetlen olyan formula, amely rövid távon lehetővé teszi az ország felosztásának elkerülését”. E cél elérése nem veszélytelen a nyugati katonák számára, ugyanakkor egy francia diplomata szerint az ellenfél gyenge, s a nyugati katonák „gond nélkül végrehajthatják küldetésüket úgy, hogy távol maradnak” a célponttól. KOMMENTAR Szövevényes világ SIDÓH. ZOLTÁN Sűrűsödnek az események. Egyszerre kell foglalkozni a szombat délután kezdődött Hajnali odisszea fedőnevű hadművelettel, amellyel az USAésnyugatiszövetségeseimegpróbálják megakadályozni a líbiai kormányellenes lázadás vérbe fojtását. A világ harmadik legnagyobb gazdasága, Japán máig nem tért magához az elementáris erejű földrengés és cunami okozta sokkból, amit a fukusimai atomerőmű katasztrófája tetézett. Emellett az euró- zónában egy újabb súlyos beteg, Portugália készül ágynak dőlni, azaz az európai pénzügyi stabilitási alap mentőkeretét igénybe venni. S ha ez nem volna elég, általános élelmiszeráremelkedéssel küszködik a fél világ. Mindezt a II. világháború óta példátlan mértékű gazdasági válságból éppen kilábaló vi- lágnakkell elviselnie és orvosolnia. Már csakegyújabb kiadós izlandi vulkánkitörés hiányzik, hogy teljes legyen a káosz. A globalizált világban minden mindennel összefügg, ezért csak távirati stílusban lehet felsorolni az eseményektovagyűrűző hatását. Kadhafi a detonációk között is rendíthetetlenül foly- tatta a fenyegetőzést, hogy csatatérréváltoztatja a Földközi- tengertérségét. Mivel gyakorlatilag nincs hová menekülnie, ezért képes lehet kamikazejellegű megtorló akciókindítására az Európai Unió ellen, ami az olaj világpiaci árát az egekbe röpítené. Anyersolaj hordónkénti ára már így is a 120 dollárt ostromolja, shanéhány európai üzemanyag-terminál vagy tanker ellen sikeres merényletet követnének el a líbiaiak, akkor átmenetileg bezárhatnánk a benzinkutakat, mint az 1973 őszén kirobbant energiaválságidején. Kis túlzással, mármost is bajban vannak az üzemanyagtöltő állomások, hiszen hiányzik az utánpóúás, az új japán autók érkezése. A természeti csapás miatt ugyanis aToyota, a Nissan és a Honda is bejelentette, hogy átmenetileg szünetelteti a termelést üzemeiben. Ez egyben az autóalkatrészek gyártására is kihatással van, például az Egyesült Államok autógyárai az alkatrészek közel egyhetedét a felkelő Nap országából szerzik be - a General Motors pénteken egy hazai telephelyét ideiglenesen máris kénytelenvolt bezárni. Nálunk a nyitrai Foxconn által üzemeltetett tévégyárban lehetnek esetleges fennakadások, mivelatajvani társasága Sonytól vette mega telephelyet, s máig függ ajapán cégóriástól. Ezzel eljutottunk a háztartási műszaki cikkekkérdéséhez. A távol-keleti szigetország adja ugyanis a globális félvezetőgyártás 20 százalékát, a számítógépek, fogyasztói elektronikai termékekés kommunikációs berendezések területén pedig a gyártás 14 százalékát. Aleggyengébb láncszemnek a notebook-akku- mulátorok és a fényképezőgépek tűnnek, miután olyan kulcs- fontosságú beszállítók, mint a Sanyo és a Sony, illetőleg a Canon és a Nikon számos üzemet zártak be a földrengés miatt. A fukusimai atomkatasztrófa a villamos energia tőzsdei árát verte fel, mivel a pánik miatt leállították az 1980 előtt épült német atomreaktorokat. Ennek hatását egyelőre nem érezzük, viszont ha fokozódik az atomerőművek elleni hangulatkeltés, akkor a közelj övőben biztosan drágul a villany. A felsorolt társaságok tőzsdei értéke szintén zuhant, amit a hazai kisbefektetők is megéreznek. Aki érdekelt a befektetési ala- pokvilágában, az megnézheti, hogy az elmúlt héten hány szá- zalékotveszítettmegtakarításából.Mivelajapán újjáépítés hallatlanul sokpénzt nyel el, a külföldi értékpapírokba szívesen befektető távol-keletiek hátat fordíthatnak az eladósodott uniós országokáltal kibocsátott.államkötvényekpiacának. Ez tovább fokozza a Görögország, Írország és várhatóan Portugália nevével fémjelzett problémákat- ha elmaradnak a nemzetközi befektetők, ismét az eurózóna tagállamai (beleértve Szlovákiát is) nyúlhatnak mélyen a zsebükbe, hogy megmentsék a luzitánokat. És akkor a felsoroltakmögött meghúzódó emberi tragédiák sokaságáról még csaknem is ejtettünk szót. TALLÓZÓ SUNDAY TIMES EP-képviselők pénzért vállalták kereskedelmi érdekeket szolgáló törvénymódosítások benyújtását és tanácsadói munkakört magukat lobbistáknak kiadó brit újságírók megkeresésére. A The Sunday Times brit lap riporterei hatvannál is több EP-kép- viselővel vették fel a kapcsolatot, végül hárman álltak kötélnek: Adrian Severin volt román külügyminiszter, Zoran Thaler volt szlovén külügyminiszter, és Ernst Strasser volt osztrák belügyminiszter. Severin vállalta, hogy 100 ezer euróért évente hat alkalommal részt vesz a cég tanácsadó testületének ülésein, a parlamentben végzett munkájáért pedig napi négyezer euró „konzultációs díjat” ígértek neki. A riporterek arra kérték, segítsen a bankbetét-garanciák szabályozásának módosításában, hogy el lehessen húzni az ügyfeleknek járó kifizetéseket bankcsőd esetén. Severin vállalta a feladatot, és el is érte a módosítástervezet benyújtását. (MTI)
