Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)

2011-03-19 / 65. szám, szombat

www.ujszo.com PRESSZÓ ■ 2011. MÁRCIUS 19. SZTÁRVILÁG 17 pedig egy aránylag komolynak is nevezhető baleset vetett véget, amit azért ép bőrrel megúsztam. Mi történt? Időmérő edzést futottunk a Hungaroringen, én mentem ki először a bokszutcából, hogy tisz­ta legyen előttem a pálya. A má­sodik kör elején éreztem, hogy nagyjából bemelegedtek az autó gumijai. A négyes kanyart - amit Mansell-kanyarnak hívnak, és a legveszélyesebb, a Hungaroring legtempósabb kanyarja - meg­próbáltam teljes gázzal bevenni. Ez eddig senkinek sem sikerült, de nekem sem. Állítólag kb. 110 km-es sebességgel rohantam neki a szalagkorlátnak, aminek követ­keztében az autóm totálkáros lett. Utána már csak arra emlékszem, hogy a mentőautóban fekszem, és ismerkedem a felettem állókkal. Mennyiben változtatta meg ez a baleset a hétköznapi autóvezeté­si stílusát? Óvatosabb lett? Két „reggeliző" kolléga: Ördög Nóri és Szujó Zoltán Nem kellett a baleset, hogy óvato­sabb legyek A versenypályán kidü­höngöm magam, a közúton pedig nyugi van. Nyilván a gyermekeim születése is hatott rám, az autóveze­tőre. Egyébként kifejezetten ellen­zem mások felelődén száguldozását a közutakon. Senki sem sodorhatja veszélybe mások életét. Az autóversenyzők agresszív vagy vakmerő vezetők’ Agresszivitás mindenféleképpen kell ehhez a sporthoz is, mint az összes többihez, hiszen ezzel szoro­san összefügg az egészséges győzni akarás. Az akarat, a vágy készteti a versenyzőt arra, hogy legyőzze el­lenfelét. A vakmerőség pedig egy érdekes kérdés az autósportban. Úgy vélem, hogy csak az lesz iga­zán nagy versenyző, aki, ha kell, vakmerő is tud lenni. Talán pont ezért ijesztő az eszeveszett szágul­dásuk a versenypályán. Mekkora a szerepe a verseny­zőnek, vagy egy szuper autóval — kicsit képletesen - bárki lehet világbajnok? Ha arányokat szeretne hallani, akkor nagyjából 80% a techni­ka, 10% a szerencse és a mara­dék 10% a versenyzői tudás. A Forma-1-ben versenyző srácok 90%-a egy jó autóval világbajnok tudna lenni. A legjobb példa erre talán Jenson Button, aki egészen addig egy tehetségesnek mondott, igazából középszerűnek gondolt versenyző volt. Egyszer csak ka­pott egy nagyon „összerakott” Forma-1-es autót, és végigverte a mezőnyt, majd világbajnok lett. Ki merem jelenteni, Felipe Mássá és Rubens Barrichello soha nem lesz világbajnok. Lewis Hamil- tonon látszott, hogy világbajnok lesz, amikor először megérkezett a bokszutcába. Fernando Alonsón szintén már korábban - amikor alsóbb kategóriákban kezdett ver­senyezni - látszott, hogy képes a csúcsra érni. Nico Rosbergen lát­szik, hogy hamarosan világbajnok lesz. Képes megcsinálni, látszik benne az a bizonyos plusz. Ha önt ültetnék egy szuper F-l- es autóba, mire lehetne képes? Sok tíz másodpercet kapnék a középmezőnytől, az élmezőnytől pedig perceket. Magyarországnak eddig egyet­lenegy Forma-l-es autóverseny­zője volt, Baumgartner Zsolt. Ha esetleg ő kapott volna egy tűzpi­ros versenyautót, akkor világbaj­noknak mondhatná magát? Az ő esetében ez sajnos nem igaz! A mai fiatal, igazán nagy verseny­zők - Mark Webber, Sebastien Vettel, Nico Rosberg vagy Lewis Hamilton - 4-5 éves korukban már gokartban ültek, és egy szisz­tematikusan felépített szakmai úton haladtak előre. Nekik tényleg nincsenek idegeik, és megszokták azt, hogy a szezonban, minden má­sodik vasárnap rajtolni kell. Zsolt pedig nem kezdte ennyire korán a versenyzést, a sikerhez szükséges plusz pedig hiányzott belőle. Ettől függetlenül jó tesztpilóta volt. A Minardi versenyautójával pedig na­gyon nehéz dolga volt. Soha nem fogom elfelejteni, amikor egy ver­seny után szomorúan mesélte, hogy Schumacher egy kanyarban csak eltekeri a Ferrari kormányát, és szé­pen végigmegy az ideális íven. Neki pedig rángatnia kell a kormányt, hogy tartsa az autót, amely ki akar törni. Arról nem is beszélve, hogy amikor belenézett a tükörbe, már megint a piros autó volt mögötte, már megint lekörözte. Ez borzasz­tóan nyomasztó lehetett számára. De őszinte leszek, szerintem Zsolt­ból a tehetség is hiányzott. Ha esedeg megszűnne a munká­ja a médiában, mihez kezdene? Tizenegy éve vagyok a pályán, és mindig azt mondom a páromnak, készüljünk arra, hogy holnaptól ez nincs. B-terveket és alternatívákat mindenféleképpen fel kell állítani. Albert József ► Monacóban Quentin Tarantinóval, akit egy Pony­varegény-idézettel csábított magához és közös kép is készült róluk. - A Ponyvare­gényt kívülről fújom, nagyon szeretem Tarantinót, ez a találkozás mindenképpen meghatározó élmény marad nekem. Láttam még a Forma 1-es pálya mellett George Lucast, Jean Renót és Michael Douglast is - emlékezett Szujó Zoltán. Egyébként testnevelés-német szakos tanár lehetnék (Fotók: rtlklub.sajtoklub.tv/Bársony Bence) » Névjegy: Szujó Zoltán ■ Foglalkozás: újságíró, sportriporter, műsorvezető ■ Született: 1977. jún. 29., Salgótarján ■ Csillagjegye: Rák ■ Haja: szőkésbarna ■ Szeme: barna * Magasság: 184 cm ■ Súly: 83 kg ■ Családi állapot: nős, két gyermek apja Peller Marianna! a Reggeliben B-terveket és alternatívákat mindenféleképpen fel kell állítani

Next

/
Oldalképek
Tartalom