Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)

2011-03-19 / 65. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJSZÓ 2011. AAÁRC1US 19. Közélet 3 Az elemzők szerint megkésve érkezett a döntés, de még megdőlhet a líbiai diktátor hatalma Ünnepelték az ENSZ-határozatot A líbiai felkelők így ünnepelték az ENSZ Biztonsági Tanácsának döntését (TASR/AP-felvétel Bengázi. Ünnepléssel fo­gadták Bengáziban, a lí­biai felkelők „fővárosában” a lakosok az ENSZ Biztonsági Ta­nácsának csütörtöki ha­tározatát az észak-afri­kai ország feletti légtérti­lalmi övezet létrehozá­sáról, illetve arról, hogy „minden szükséges eszközt” be lehet vetni a civil lakosság védelmére: ez utóbbi ugyanis valószínűleg a líbiai haderő elleni katonai csapásokat is lehetővé teszi majd. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Helyszíni beszámolók sze­rint az egész városban lövések zaja hallatszott: az emberek a levegőbe lövöldöztek örömük­ben. A kocsik sofőrjei dudáltak, miközben több száz fiatal gyűlt össze az Átmeneti Nemzeti Ta­nács (a felkelők által létreho­zott vezető testület) székháza előtt. „Ez életem legszebb napja” - mondta egy résztvevő. Bengáziban nem sokkal a BT-határozat elfogadása előtt három erős robbanás zaja hal­latszott, majd ezt követően működésbe léptek a légvédel­mi ágyúk. Miután Moammer Kadhafi líbiai vezető csütörtö­kön bejelentette, hogy még az éjszaka megindítják a támadást Bengázi ellen, a felkelők pa­rancsnoksága felszólította az embereket, hogy siessenek vissza posztjaikra, a tüzérség és a rakétavetők mellé. Helyzetbe hozhatják a felkelőket A Líbia elleni légtérzár jóvá­hagyás helyzetbe hozhatja a felkelőket - nyilatkozta tegnap az MTI-nek Tálas Péter bizton­ságpolitikai szakértő. „Az a cél, hogy ne lehessen nehézfegyve­reket bevetni a felkelők ellen” - mondta Tálas. Kadhafi elűzése azonban a líbiaiakra vár, és nincs kizárva, hogy elhúzódó polgárháború kezdődik. A szö­vetséges erőknek azonban Kadhafi csapatait mindenképp meg kell állítaniuk, nem kétsé­ges ugyanis, hogy kemény megtorlás várható a diktátortól -véli a szakértő. Tálas Péter hozzátette: vár­hatóan egy-két nap múlva megkezdődnek a szövetséges erők légitámadásai. Ezek célja, hogy megsemmisítse a radaro­kat, a légvédelmet, a földi veze­tési pontokat, továbbá lehető­leg a páncélos erőket is. Nagy kérdés azonban, hogy Kadhafi hol helyeztette el ezeket. Nem kizárt ugyanis, hogy iskolák, kórházak és más civil helyek mellett találhatók a légvédelmi stratégiai célpontok. Ebben az esetben a szövetséges erőknek figyelmeztetniük kell a civile­ket, hogy menjenek minél távo­labb a vezetési pontoktól, mi­vel rossz propaganda lenne, ha ártatlan civilek halnának meg a légicsapásokban. Megkésett döntés Tálas Péter szerint kicsit megkésett az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata, a Kad- hafi-erők ugyanis már sok terü­letet visszafoglaltak a felkelők­től, és nem kizárt, hogy még a légicsapások megkezdése előtt Bengázit is támadni fogják. Mindenesetre arra van esély, hogy a légtérzár megvalósítása túlélési esélyt ad a felkelőknek. Nagy kérdés azonban, hogy a Kadhafihoz hű erők miként re­agálnak az akciókra. Az is el­képzelhető, hogy dezertálnak a felkelőkhöz - vélelmezte a szakértő. Líbia jövője minden­képp bizonytalan. Nem ismer­jük a felkelők célját - azon túl, hogy el akarják üldözni Kadha­fi elnököt. Az országban nin­csenek politikai pártok, Líbiára ugyanis a törzsi szerkezet a jel­lemző - mondta Tálas Péter. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtökön New Yorkban megszavazta a Líbia feletti lég­térzár megteremtéséről és minden, a támadás által fenye­getett civil lakosság védelmé­ben szükséges intézkedés meghozataláról szóló határo­zatot. A15 tagú BT két állandó tagja, Oroszország és Kína nem élt a vétójogával, de tartózko­dott a szavazásnál, és hasonló­képpen járt el India, Brazília és Németország is. Röviddel a BT ülése előtt Líbia vezetője, Kad­hafi azzal fenyegette meg az el­lenzéki kézben lévő Bengázi védőit, hogy még az éjszaka el­foglalja a várost. (MSz, MTI) Olajban gazdag ország, dollárban gazdag hóbortos diktátorral - kérdéses, ki venné át a hatalmat A legrégebbi diktátort próbálják elkergetni ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az Észak-Afrika középső partvidékén fekvő Líbia közel 90 százaléka sivatag, a lakosság nagy része a tengerparton él. Az ország különböző birodalmak része volt, 1911-ben Olaszor­szág gyarmatosította. 1951-ben nyerte el függetlenségét, de a rövid életű líbiai királyságot 18 év után katonai puccsal meg­döntötték. Azóta Moammer Kadhafi irányítja. A hatalmas sivatagi ország közel 36 szlovákiányi területén (1,76 millió négyzetkilométer) mindössze 6,5 millió ember la­kik. Líbia gazdasága szinte telje­sen az olajexporttól függ. A la­kosság alacsony lélekszáma mi­att az egy főre jutó GDP-je Afri­kában az egyik legmagasabbnak számít, és ebből a szempontból még Romániát és Bulgáriát is megelőzi. Líbia stabilitása a leg­több arab országhoz hasonlóan olajtermelése miatt fontos a vi­lággazdaság számára, különö­sen Olaszország energiaellátása függ tőle. Líbiában a tüntetők egy olyan rendszert próbálnak megdönte- ni, amely a világon egyedülálló, hiszen a különc vezető, Moam­mer Kadhafi saját agyszülemé­nye, és az általa írt Zöld Könyvön alapszik - ezt annak idején ma­gyar és szlovák nyelven is kiad­ták. A diktatórikus Líbiában semmilyen párt vagy ellenzéki mozgalom nem létezik, így iz­galmas kérdés, hogy Kadhafi esetleges bukása után ki veheti át a hatalmat az országban. Moammer Kadhafi 1969- ben került az ország élére, ezzel ő Af­rika leghosszabb ideje hatalom­ban lévő vezetője. Kadhafi nem elnök, semmilyen tisztséget nem visel, magát a „líbiai forra­dalom vezetőjének” tartja - hi­vatalosan így nincs is miről le­mondania. 0 alkotta meg az or­szágban működő politikai rend­Kadhafi 42 éve uralkodik Líbi­ában (TASR/AP-felvétel) szert, a szocializmust, az iszlá­mot és a törzsi hagyományokat ötvöző „közvetlen demokráci­át”. Kadhafi excentrikus, szeszé­lyes és hóbortos személyiség, aki terrorizmust támogató, tömeg- pusztító fegyvereket fejlesztő közellenségből az elmúlt évti­zedben vált nemzetközileg töb- bé-kevésbé megtűrt vezetővé. Bár Kadhafi rendszere a kü­lönböző tanácsokon és népi bi­zottságokon alapuló demokrá­ciáról szól, a gyakorlatban Líbia a világ legdiktatórikusabb álla­mai közé tartozik. Az országban nem létezik sajtószabadság, a média teljesen a kormány ellen­őrzése alatt áll. Az olajból származó hatalmas jövedelmek nem jutnak el a sze­gény tömegekhez, az emigráns líbiaiak szerint pedig a rendőr­ség, az egészségügy és az oktatás is korrupt. (MSz) Főként szovjet gyártmányú fegyvereik vannak Korszerűtlen a líbiai haderő felszerelése AATl-ÖSSZEFOGLALÓ London. Londoni stratégiai elemzők szerint a líbiai légvé­delmi rendszerek zömmel „még a szovjet érából származ­nak”, és nem túl fejlettek. Ez a megállapítás a legnagyobb londoni hadászati-védelmi kutatóműhely, a Stratégiai Ta­nulmányok Nemzetközi Inté­zete (IISS) által a világ országa­inak védelmi kapacitásairól összeállított elemzés (Military Balance 2011) bemutatóján hangzott el. Az igen átfogó, 490 oldalas elemzésből kitűnik az is, hogy a líbiai légierő sem tartozik a legkorszerűbbek közé. A líbiai védelmi kapacitásokról szóló fejezet szerint az észak-afrikai ország légierejének 394 repü­lőgépe van, de ezek közül sok nincs bevethető állapotban. Az IISS kimutatása szerint a flotta zömmel régebbi típusú, szovjet gyártmányú repülő­gépekből áll. A líbiai légierőnek összesen hét Tu-22-es típusú bombázója van. A vadászgép-flottát MiG­23-asok és MiG-25-ösök alkot­ják, a földi célpontok támadá­sára alkalmas harci repülőgé­pek között pedig - néhány francia Mirage mellett - első­sorban MiG-21-esek, MiG-23- asok, valamint Szuhoj Szu-17- esek, Szu-20-asok és Szül­ések vannak. Az IlSS-jelentés szerkesztői­nek becslése szerint a felkelés előtt a líbiai fegyveres erők összlétszáma 76 ezer lehetett, és ezt egy 40 ezer fős „népi milícia” egészítette ki. A brit királyi légierőt (RAF) - amely jó eséllyel jelentős sze­rephez jut a líbiai repüléstilal­mi határozat érvényesítésében - 334 bevethető repülőgép al­kotja, köztük 177, földi célpon­tok támadására is alkalmas va­dászgép. A súlyos brit költségvetési helyzet konszolidálásának je­gyében végrehajtott kiadás- csökkentések ugyanakkor a brit csapásmérő kapacitást sem hagyták érintetlenül. A kon­zervatív-liberális brit kor­mánykoalíció az általa elvég­zett átfogó stratégiai, védelmi és biztonsági felülvizsgálat eredményeként tavaly ősszel bejelentette, hogy reálértéken 8 százalékkal csökken a követ­kező négy évben Nagy-Britan- nia védelmi költségvetése. A LIBIA ELLEN BEVETHETŐ NATO-EROK NAGY-BRITANNIA Cheltenham ©; Fairford HOLLANDIA otterdam _ -ieilenkirchen © AWACS főhadiszállás NATO-BAZISOK © légi bázisok -Q- kikötők Frankfurt © NÉMETORSZÁG Ramsteln © ® Pullach © © hírszerzési központ MAGYARORSZÁG Taszár SPANYOLOR Torreion © Aviano ©» OLASZORSZÁG Gaeta LÍBIAI bázisok © katonai repülőtér egyéb repülőtér Sigonella légi bázis A NATO Líbiához legközelebb eső támaszpontja, ahonnan az USA-haderőt tikailag tán TÖRÖKORSZÁG © Incirlik .US Olimpusz-hegy a légtérzár várható határa LIBIA • Forrás: Reuters A fővárost és Bengázit lőtték az amerikaiak 1986-ban már bombáztak MTl-HÍR Tripoli. Nem egészen 25 éve egyszer már volt hadművelet célpontja Líbia. 1986. április 14-én éjjel amerikai harci repü­lőgépek bombázták a fővárost, Tripolit és Líbia második leg­nagyobb városát, Bengázit. A bombázást brit támogatással, de ENSZ-felhatalmazás nélkül hajtották végre. A félórás akcióban 18 F-lll- es vadászbombázót és öt A-6E típusú sugárhajtású haditenge­részeti könnyűbombázót vetet­tek be a Pentagon adatai sze­rint. Kaszárnyák, kikötők és a tripoli repülőtér katonai része volt célpont. A nyugati sajtóban megje­lent, egymásnak ellentmondó jelentések szerint 60-100 em­ber vesztette életét. Tripoliban több lakóház is súlyosan meg­rongálódott, és találat érte több nagykövetség épületét is, köztük a francia és a svájci kép­viseletét. Noha az amerikai sajtó hírül adta, hogy Moammer Kadhafi líbiai vezető is életét vesztette a bombázásban, ez később ka­csának bizonyult. Az ezredes a rezidenciáján túlélte- a táma­dást. Meghalt viszont alig több mint egyéves örökbe fogadott lánya, s megsebesült a felesége és több gyereke. Az ENSZ-közgyűlés 1986 novemberében elítélte az ame­rikai légitámadást, arra hivat­kozva, hogy a Líbia elleni akció ellentétes volt az ENSZ alap­okmányával és a nemzetközi jog előírásaival.

Next

/
Oldalképek
Tartalom