Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)
2011-03-16 / 62. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. MÁRCIUS 16. Régió-hirdetés 15 A Komáromi járásban 2010 végén 56 védett műhely volt, ahol 134 ember dolgozott Több jogcímen igényelhető állami támogatás Komárom. Háromnapos szemináriumot szervezett a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának problematikájával kapcsolatosan a Komáromi Munka-, Szociális- és Családügyi Hivatal. V. KRASZN1CA MELITTA Az első találkozót múlt pénteken tartották Komáromban, a másodikra 18-án kerül sor Pozsonyban, míg a zárórendezvény március 24-én lesz Dél- Komáromban. A résztvevők valamennyi helyszínen, illetve régióban védett műhelyeket is felkeresnek. A találkozók célja a határ menti térségben az azonos területen tevékenykedő hivatalok, valamint munkáltatók közti tapasztalatcsere. A bevezetőben elhangzott: a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása nem csupán a megélhetésük szempontjából fontos: ezzel lehetőséget kapnak a közösségbe való visszatérésre, és nagyban hozzájárul önbecsülésük visszaszerzéséhez is. Zuzana Harcso- vá, a komáromi munkahivatal szakelőadója azokról a támogatási formákról beszélt, amelyek a munkáltatók, illetve az önfoglalkoztató megváltoztatott munkaképességű személyek számára a hatályos törvények biztosítanak. Ezek egyebek között a vállalkozás beindítására, üzemeltetési költségek fedezésére, munkaügyi asszisztens alkalmazására, a megváltoztatott munkaképességű személyek fizetésének állami átvállalására vonatkoznak. Néhány éve már Szlovákiában is törvény kötelezi a 20-nál több személyt foglalkoztató munkaadót, hogy megváltozott munkaképességű személyt is alkalmazzon.1 Ezt a kötelezettségét viszont járulékbefizetéssel, valamint azzal is „kiválthatja”, ha védett műhelyeknél rendel meg bizonyos munkát, szolgáltatást. A Komáromi járásban 2010 decemberében 56 védett műhelyt tartottak nyilván, amelyekben összesen 134 ember dolgozott. Harcsová megjegyezte: az általuk regisztrált munkakeresők 1,5 százaléka volt megváltozott munkaképességű, a foglalkoztatók által jelzett 491 szabad helyből pedig 29 volt alkalmas a számukra. A konferencián részt vett a szentpéteri Jaroslav Dékány, a marcipánfigurákat készítő Devika és a most induló, teasüteményeket gyártó Dékány Kft. tulajdonosa. Mindkét vállalkozása védett műhelyként funkcionál, azaz az alkalmazottak fele megváltozott munkaképességű. , .Amikor 2008-ban 20-ra emelkedett a dolgozók száma, szembesültem azzal a kötelezettséggel, hogy megváltozott munkaképességű személyeket is foglalkoztatnom kell - mondta. - A lehetőségek áttanulmányozása után döntöttünk úgy feleségemmel, hogy védett műhelyt alakítunk ki. Az előadásban elhangzott támogatási formák többségét mi is igénybe vesszük, valóban működik ez a gyakorlatban is, ám rengeteg adminisztrációval jár.” Dékányék tavaly novemberben hirdették meg, hogy 16 csökkent munka- képességű személyt keresnek teasütemények kézi gyártására, a 16 helyre 220 kérvény érkezett hozzájuk. Az egyházi mellett két magán- és hét városi óvoda működik a városban Idén már csak egy óvodát választhattak a szülők SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. Ajárási székhelyen tavaly 408, idén 378 gyereket írattak be a városi fenntartású óvodákba, emellett még két magánóvoda is működik a városban. Tavaly az Anton Bernolák Egyházi Alapiskola mellett megnyitották a Néri Szent Fülöp Egyházi Óvodát. „Intézményünk iránt nagy az érdeklődés, jelenleg 34 óvodásunk van, közülük tíz megy ősszel iskolába, de ugyanennyi gyereket veszünk fel” - tájékoztatott Hozlár Katalin, a Néri Szent Fülöp Egyházi Óvoda és az Anton Bernolák Egyházi Alapiskola igazgatója. A hét városi óvoda közül kettőbe, a Széchényi György téri és a Šoltés utcai óvodába írattak be több gyereket, mint tavaly. Magyar óvodai csoportok a Blaho Pál és a Cirill-Metód utcai óvodában működnek ajárási székhelyen. A Blaho Pál utcai óvodába 77 (tavaly 80), a Cirill-Metód utcaiba 33 (tavaly 38) gyereket írattak be a szülők. Érsekújvárban évek óta az jelentette a legnagyobb problémát, hogy néhány szülő a biztonság kedvéért több városi óvodába is beíratta gyerekét. Tavaly mintegy húsz ilyen esetA Cirill-Metód utcai óvoda megszüntetése és átköltöztetése ellen petícióban tiltakoznak a szülők (Csuport István felvétele) re derült fény. Két évvel ezelőtt a Ďorocká utcai szlovák óvodába 83 gyereket írattak be, végül csak 45 óvodás került az intézménybe. Ebben az évben a szülők már csak egy óvodába írathatták be gyereküket. Nem kis felháborodást váltott ki a Cirill-Metód utcai intézményt választók körében, amikor kiderült, hogy az intézmény az alacsony gyereklétszám miatt anyagi gondokkal küzd. A szülők petícióban tiltakoznak a Cirill-Metód utcai óvoda lehetséges megszüntetése vagy átköltöztetése ellen. A március eleji rendkívüli szülői értekezleten a szülők Gejza Pischinger polgármesternek elmondták: közölhették volna velük a problémákat még a behatások előtt, hogy más óvodát választhassanak. Sem a szlovák, sem a magyar szülők nem értenek egyet azzal, hogy az intézményt a Híd utcai alapiskola épületébe költöztessék. Ráadásul a Híd utcai alapiskola mellett már van egy óvoda, a Széchényi György téren található intézménybe tavaly 47, idén 55 gyereket írattak be a szülők. Szárnyra kaptak olyan híresztelések is a szülők körében, miszerint a Cirill-Metód utcai óvoda épülete iránt érdeklődik egy leendő beruházó, ám ezeket a híreket nem erősítették meg a lapunknak. A város vezetése szerint egy alapos gazdasági elemzést követően a bizottságokban, majd a képviselő-testületi ülésen is tárgyalni fognak az óvoda jövőjéről. A szakmai zsűrinek tehát 30 fehér-, 5 rosé-, és 20 vörösbort kellett legjobb tudása szerint elbírálnia (Képarchívum' A boroknak kürti szőlőből kellett készülniük A hely szelleme a palackban ÚJ SZÓ-HÍR Kürt. „Nem a verseny a lényeg, hanem az, hogy sok jó bort igyunk, és a gazdák megkóstolhassák egymás borait” - hangzott el az immár 29 éve minden tavasszal megrendezett Kürti Borverseny nyitóbeszédében. A Kürti Hegyközség által megszervezett borversenyre idén is sokan voltak kíváncsiak. A megterített asztaloknál nem csak a bormintákat beküldő gazdák, hanem lelkes és kíváncsi borkedvelők, fiatal somme- lierek is helyet foglaltak. A gazdáknak mindössze két feltételt kellett teljesíteniük: a boroknak kürti szőlőből kellett készülniük, továbbá gazdánként legfeljebb háromféle (egy fehér-, egy rosé- és egy vörösbor) volt a bírálatra beküldhető mennyiség. így összesen 55 borminta gyűlt össze. A szakmai zsűrinek tehát 30 fehér-, 5 rosé-, és 20 vörösbort kellett legjobb tudása szerint elbírálnia. A zsűri tagja Fodor József borgyűjtő, valamint Molnár Szabolcs és Mátyás András borász volt. A zsűri elnöke a nemzetközileg is elismert szőlőnemesítő és kutatómérnök, Korpás András volt - ő mind a huszonkilenc versenyen zsűrizett már. A fehérborok közül a legmagasabb pontszámot egy érsekújvári hölgy, Lucia Eliášová 2009-es évjáratú chardonnay-ja kapta, ezzel megnyerve a fehérborok kategóriáját. A roséborok kategóriájában nem született aranyérem; a legjobb vörösbort, egyúttal az abszolút legmagasabb pontszámot azonban a Strekov 1075 borászat 2009-es évjáratú Dunaj bora kapta, ezzel elnyerve a borverseny nagydíját is. És hogy miért csak kürti szőlőből készült borok vehettek részt a versenyen? Nos, a Kürti Hegyközség tagjainak feltett szándéka arra ösztökélni a borászokat, hogy boraikban a helyi jelleget próbálják kidomborítani, és ne uniformizált, bárhol elkészíthető és kapható borokat készítsenek. A kürti jelleget, a hely szellemét a bornak is magában kell hordoznia, csak így lehet az itt készült bor egyedi és ezáltal különleges. (muslica) Magyar fejedelmek és királyok Álmostól IV. Károlyig Gyűjtse össze, és lesz egy eredeti történelemkönyve! Üj sorozat a Vasárnapban Már kapható az újságárusoknál!
