Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)
2011-03-14 / 60. szám, hétfő
egészség ■ 2011. március 14, 12 GYÓGYHÍREK www.ujszo.com A SZAKEMBER VÁLASZOL A csontritkulást jobb megelőzni, mint kezelni Jelige: Aggódom. „Édesanyámnál csontritkulást állapítottak meg. A kezelőorvosa óvatosságra intette, mivel csonttörés veszélyezteti. Azt szeretném tudni, hogyan lehet megelőzni a csontritkulás kialakulását, hogyan lehet védekezni, illetve mit lehet tenni a folyamat megállításáért?” A csontritkulás vagy oszteoporózis civilizációs betegség, amely egyre nagyobb problémát jelent. Olyan betegségről van szó, amelynél csökken a csonttömeg, a csont szerkezete szivacsossá válik, s következtében csökken a csontok szilárdsága, teherbíró képessége és megnő a csonttörések valószínűsége. Mindkét nemet érinti, de kétségtelen, hogy nőknél — hormonális okok miatt - gyakrabban fordul elő, mindenekelőtt a változókor után, ösztrogénhiány esetén. Ugyanis az ösztrogén szabályozza a kalciumnak a csontba való beépülését. Más hormonális betegségek esetében is lehet csontritkulással számolni. Ezek közé sorolható a pajzsmirigy túlműködése, a mellékpajzsmirigy betegségei, a tizálására a legjobb módszer az oszteodenzitometriás kivizsgálás, amely az ásványi csonttömeg mennyiségét méri a csontban. A csont- ritkulást klinikai adatok, laboratóriumi és radiológiai vizsgálatok támasztják alá. A legjobb védekezés az erős csontozat kialakítása és fenntartása. Csontjaink 25-30 éves korban érik el maximális tömegüket, ezért fontos, hogy már fiatalon biztosítsuk a csont- fejlődés optimális feltételeit. A megelőzés alapja az egészséges életmód. A csontok szilárdságát adó ásványi anyagok közül a kalcium a legfontosabb. Fogyasszunk rendszeresen kalciumban gazdag ételeket, főként tejet és tejterméket. Ugyancsak jó kalciumforrás a brokkoli, a káposzta, a tengeri hal, a kalciumban gazdag ásványvíz, a mogyoró és egyéb csonthéjasok. A kalcium felszívódását a D-vitamin segíti elő. A D-vitamin a bőrben képződik napfény hatására. Ezért fontos, hogy sokat tartózkodjunk a Dr. Janega Andrea orvos, egyetemi tanársegéd Cushing-szidróma és a férfi nemi hormon hiánya. Kockázati tényező a családi halmozódás, a kalciumszegény táplálkozás, a mozgásszegény életmód, a dohányzás, a fokozott alkoholfogyasztás és bizonyos gyógyszerek fogyasztása. Krónikus vesebetegségben és cukorbetegségben szenvedő egyéneknél gyakrabban fordul elő. A csontritkulásnak nincsenek jellegzetes tünetei, főként a betegség korai szakaszában. Később hátfájdalom, illetve csonttörés jelentkezhet. Leggyakrabban a csigolya, a combcsont és a csukló törik el. Spontán, vagyis sérülés nélküli csonttörések is előfordulnak, ezek az ún. patológiás törések, amelyek általában a csigolyákra jellemzőek. A betegség korai felismerése nem egyszerű. A csontritkulás diagnosznapon, természetesen az „egészséges napozás” elveinek betartásával. A csontképződést serkenti a mozgás. Mozogjunk, sportoljunk tehát rendszeresen! Mérsékeljük a kávé és az alkohol fogyasztását, mert ezek a vizeletürítés fokozásával növelik a kalcium kiürülését a szervezetből. A kalcium hasznosulását a dohányzás is gátolja! A kezelés célja a már kialakult csontritkulás további előrehaladásának fékezése - optimális esetben elérhető a csonttömeg növelése is -, és a patológiás csonttörések kialakulásának elkerülése. A gyógyszeres kezelés mellett kiemelkedő jelentősége van a gyógytornának, amely egyrészt serkenti a csontképződést, másrészt az izmok edzésével segíti a csontváz megtámasztását. Hogyan vizsgáljuk meg helyesen a mellet? Öt perc is elég ahhoz, hogy a félelem és szorongás elillanjon. Havonta egyszer minden hölgynek meg kellene vizsgálni a mellét. Erre a legalkalmasabb a menstruációt követő hét. A hónalj vizsgálata Az emlő külső részétől kezdve a hónaljgödörig tapintsunk végig magunkon, közben próbáljuk megállapítani, hogy vannak-e csomók, ke- ményedések az adott területen. Az emlőbimbó vizsgálata Az emlőbimbót és udvarát hüvelyk- és mutatóujjunk közé fogva enyhén préseljük össze. Figyeljük meg, hogy távozik-e közben váladék a mellbimbókból. Mire és mikor jó az orvosi vizsgálat? n Figyeljük meg, hogy az egyik emlőnk na- gyobb-e, minta másik. Van-e valami változás az emlőbimbókon? Jól felkészült szakembernek néha elegendő a beteg kikérdezése és a mellek áttapintása a megfelelő diagnózis felállításához. Gyakran azonban be kell vonni a „techesetén vagy masztopátiásoknál könnyen félrediagnosztizálhatóak a közvedenül a mellizomzatnál lévő csomók vagy az egyéb elváltozások. Emellett nem mutatja ki a cisztákat, s enyhe sugárterheléssel is jár. Ultrahang Ultrahangnál a hanghullámokat képalkotásra használják. Az UH ki tudja mutatni a cisztákat, sőt képes is azokat megkülönböztetni a szolid csomóktól. Kiválóan alkalmazható fiatalabb nőknél, dús emlőszövet és csomós emlő esetén is. Előnye, hogy nem jár sugárterheléssel, tetszés szerinti gyakorisággal ismételhető, és segít a ciszták célzott punkciójának - lecsa- polásának - végrehajtásánál. Hátránya az, hogy az eredmény függ a vizsgálatot végző szakember tapasztalatától, az UH-gép minőségétől. Emellett régebbi készülékeknél kisebb a találati pontosság, mint puha, zsíros emlőszövet esetén. (Ideál Magazin) Tíikörvizsgálat Először tegyük a két kezünket csípőre, majd fejünk fölött kulcsoljuk össze, eközben elölről és oldalról is vegyük szemügyre magunkat. Figyeljük meg, hogy az egyik emlőnk nagyobb-e, mint a másik? "Van-e valami változás az emlőbimbókon, esetleg behúzódott-e valahol? A mellek bőrén vannak-e narancshéjra emlékeztető gödröcskék, behúzódások? Tapintásos vizsgálat Mindkét mellünket tapogassuk körbe az ellentétes oldali kézzel, lapos tenyérrel. A mellbimbóink körül centiméterenként vizsgáljuk át, hogy a szövet mindenhol egyformán puha és könnyen eltolható-e? Változott-e valami az utolsó vizsgálat óta? Nagy mellizom Kis mellizom Zsírszövet Mirigyállomány Tejcsatornák Mellbimbó Kötőszövet jiordák nikát” is a pontos diagnózis feltárásához. Ilyenkor szóba jön a mammográfia, az ultrahang, s esetenként szövetmintavétel, azaz a biopszia is. A következőkben részletesen áttekintjük, hogy mit jelentenek a legfontosabb diagnosztikai eljárások. Mammográfia Az emlők speciális röntgenfelvételét értjük alatta. Kimutatja az emlőkben található csomók mintegy 90 százalékát és a parányi elmeszesedéseket is. Különösen alkalmas a 40 éves életkor feletti asszonyok két-három évenkénti szűrővizsgálatára. A fokozottan veszélyeztetett betegeknél korábban és gyakrabban is végezhető mammográfiás vizsgálat. Előnye a nagy diagnosztikai pontosság és a gyorsaság, Hátránya, hogy dús emlőszövet-
