Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)
2011-03-14 / 60. szám, hétfő
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2011. AAÁRCIUS 14. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Módosul az áfa Csehországban Prága. Jövőre módosul az áfa Csehországban - a hárompárti megállapodás szerint a jelenlegi 19, illetve 10%-os adósávokat január elsejétől 20 és 14%-ra változtatnák, majd 2013 januárjától bevezetnék a kivételek nélküli egykulcsos 17,5%-os áfát - közölte Petr Nečas cseh miniszterelnök. Nečas szerint az áfamódosítás 2012-ben mintegy 26-27 milliárd koronával növelhetné az államkassza bevételét. 2013-ban, amikor egységesen 17,5%-os lesz az áfa, a kormány viszont alacsonyabb bevételekkel számol. Az áfamódosításokra a nyugdíjrendszer tervezett reformja kapcsán van szükség. A kormány ugyanis ezekből a pluszbevételekből szeretné fedezni a reform költségeit. A koalíciós vezetők úgy döntöttek, hogy a nyugdíjreformmal kapcsolatos törvénymódosításokat egy csomagban terjesztik a törvény- hozás elé, s a szavazást a kormány iránti bizalmi szavazással kötik össze. (MTI) Eljárás indulhat a válságadó miatt Brüsszel. Az Európai Bizottság ma kötelezettségsze- gési eljárást készül indítani Magyarország ellen a távközlési szektorra kivetett különadó miatt. A többi ágazatot érintő különadók ügyében még folyik a vizsgálat. A brüsszeli bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a távközlési szektorra kivetett magyar különadó nem összeegyeztethető a távközlési piacot liberalizáló uniós jogszabállyal. Ez ugyanis minden olyan adó és illeték kivetését tiltja, amelyből származó bevételeket nem a távközlési szektor szabályozásával összefüggő költségekre fordítják. Orbán Viktor kormányának két hónapja lesz válaszadásra. (BruxI.) Hongkongi beruházás Pozsony. Hongkong egy logisztikai központ létrehozását tervezi Szlovákiában a légi teherszállítás számára. Juraj Miškov gazdasági minisztert erről Margaret Fong, a Hongkongi Kereskedelmi Kamara ügyvezető igazgatója tájékoztatta, aki a szlovákiai látogatásra érkezett hongkongi vállalkozók delegációját vezeti. Miškov szerint Szlovákia támogatja az ötletet, a részletekről további tárgyalásokat folytatnak. (SITA) Eladhatják a pozsonyi tőzsdét Pozsony. A Nemzeti Vagyonalap a Pozsonyi Értékpapírtőzsde állami tulajdonrészének a magánosítását szorgalmazza - derül ki a vagyonalap és a pénzügy által kidolgozott elemzésből. A tőzsde állami tulajdonban lévő részvényeinek az értéke 900 ezer és 3,5 millió euró között mozoghat, ebbe azonban nincs beleszámítva a Központi Értékpapír-nyilvántartó kb. 4,5-9 millió euró értékű részvénye. A vagyonalap jelenleg a tőzsde 75,94%-os részvény- csomagját tudhatja magáénak, a többi magáncégek tulajdonában van. (TASR) Egyesülnek az állami bankok Pozsony. A jövőben egyesülhet a hazai kis- és közép- vállalkozókat segítő Szlovák Kezes- és Fejlesztési Bank a hazai cégek kivitelét támogató Eximbankkal - legalábbis ezt javasolja a pénzügyminisztérium. A tárca szerint a két pénzintézet tevékenységében rengeteg a hasonló elem, az összevonással így nagyobb összeget takaríthatnának meg. (TASR) Rövidesen olcsóbb lehet a cukor Brüsszel. Nem drágul tovább, sőt elképzelhető, hogy olcsóbb lehet a cukor. Április 1-től ugyanis vámmentesen lehet behozni az Európai Unió országaiba. Brüsszelben egyetértettek azzal, hogy megemeljék a 300 ezer tonnás kvótát. Az intézkedés szeptember 30-ig, a cukoridény végéig tartana. (MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYOM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8612 Lengyel zloty 3,9915 Cseh korona 24,335 Magyar forint 272,80 Horvát kuna 7,3928 Román lej 4,1883 Japán jen 113,24 Svájci frank 1,2842 Kanadai dollár 1,3488 USA-dollár 1,3773 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,42-1,34 25,08-23,62 285,29-260,72 OTP Bank 1,42-1,34 25,08-23,66 280,90-265,02 Postabank 1,43-1,33 25,21-23,50Szí. Takarékpénztár 1,43-1,34 25,01-23,62 285,51-260,93 Tatra banka 1,42-1,35 25,00-23,74 283,80-262,24 Dexia banka 1,42-1,35 25,00-23,73 280,08-265,88 Általános Hitelbank 1,42-1,34 25,06-23,67 285,87-261,25 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Az adóbevallást azon időszak után kell megtenni, amikor az eladásból befolyó összeghez jutottunk A lakáseladás után is adózhatunk A lakás eladásából származó bevétel utáni bevallást a B típusú adóíven kell megtennünk (Jón Krošlók felvétele) Pozsony. Ha tavaly eladtuk a lakásunkat vagy a családi házunkat, az ebből származó bevételek után nem minden esetben kell személyijövedelemadót fizetnünk. Minden attól függ, hogy az eladott lakásban volt-e az állandó lakóhelyünk vagy hogy milyen régen volt az adott ingatlan a tulajdonunkban. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Ha a tavaly eladott lakóingatlanunk az eladást megelőzően legalább két évig az állandó lakóhelyünkként volt feltüntetve vagy legalább öt éve a tulajdonunkban volt, nem kell az eladás után 19 százalékos adót fizetnünk. Mindez érvényes az olyan családi házakra is, amelyekben legfeljebb két lakásegység található. Ha a lakást vagy a családi házat úgy adjuk el, hogy kevesebb, mint két évig szerepelt lakcímünkként vagy nem volt öt éve a birtokunkban, az adófizetést nem kerülhetjük el. Ezek a szabályok azonban idén utolj ára érvényesek. Ha valaki már idén vesz lakást, és öt éven belül megválik tőle, akkor ezután a jövőben adóznia kell. A pénzügyminisztérium szerint ezzel a spekulatív lakáseladásokat szeretnék meggátolni, az elmúlt időszakban ugyanis rengeteg olyan üzletet regisztráltak, amikor a vásárló csak a törvényben megszabott két évre jelentette be állandó lakcímként az ingatlant, hogy aztán két év múlva nyereséggel adjon túl rajta, megkerülve az adózási kötelezettséget. „A törvénymódosítás miatt az idei év elejétől a lakóingatlanok adózása esetében már hasonló feltételek érvényesek, mint az öröklés esetén, vagyis a lakást eladók csak akkor kerülhetik el az adózást, ha az ingatlan legalább öt évig a tulajdonukban van” - nyilatkozta Beáta Uhrinová, a Központi Adóigazgatóság ügyfél- kapcsolati osztályának a vezetője. Ez persze leghamarabb csak a jövő évi adóbevallásnál okoz majd fejfájást az érintetteknek. Áz adózás tekintetében azonban lényeges különbségek vannak a lakosság egyes csoportjai között is. Az alap az idei bevallásnál természetesen még az, hogy ha tavaly adtuk el a lakásunkat, és az ebből származó bevételekre is tavaly tettünk szert, akkor az adózást akkor kerülhetjük el, ha a lakás közvetlenül az eladást megelőzően legalább két évig az állandó lakóhelyünk volt vagy több mint öt éve vásároltuk. „Ha az eladó tavaly a lakás eladásából származó összegen kívül csak nyugdíjat kapott, esetleg munkanélküli volt, vagyis semmilyen egyéb adóköteles bevétele nem volt, nem kell adóbevallást tennie. Akkor sem kell adóbevallást tennie, ha teljesítette a fent jelzett 2 éves feltételt, miközben munkaviszonyban volt, és február 15-ig fel kérte a munkáltatóját, hogy készítse el helyette a tavalyi évre szóló adóbevallást” - mondta el Uhrinová. Ellenkező esetben, vagyis ha a munkáltatótól származó bevételeink mellett, a lakás eladásából származó adóköteles bevételeink is voltak, az adóbevallást a B típusú adóíven kell megtennünk, amelyben a munkáltatónktól és a lakás eladásából származó bevételeket is feltüntetjük. Fontos tudnivaló, hogy az adóbevallást azon időszak után kell megtennünk, amikor a bevételekre szert tettünk. Ha például a lakás adásvételi szerződését ugyan már tavaly aláírtuk, a pénz azonban csak idén érkezett meg a számlánkra, mindezt csak a jövőre benyújtott adóbevallásban kell beval- lanunk. Ha minderre tavaly került sor, akkor erre természetesen e hónap végéig kell sort kerítenünk. Ha tavaly a szüléinktől, nagyszüleinktől örökölt lakásunkat adtuk el, az esetek többségében ez után nem kell adót fizetnünk. Ehhez alapfeltételnek számít, hogy a lakáshoz az örökhagyók legalább öt évvel az eladást megelőzően jutottak hozzá. Az öt évbe így beleszámít az is, hogy a lakás milyen régen volt az örökhagyók tulajdonában. Ha ezt a feltételt teljesítjük, akkor nem kell adóbevallást tennünk. Ugyanakkor, ha nem a közvetlen felmenőink, hanem például a testvérünk, unokatestvérünk vagy egyéb rokonunk után örököltük a lakást vagy a családi házat, és nem ott volt az állandó lakóhelyünk, adóbevallást kell tennünk, (mi, P, SITA) Az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz hitelkapacitását 250 milliárdról 440 milliárd euróra növelik Szigorodhatnak az uniós versenyszabályok ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az eurózóna krízisalapjának megnöveléséről és az eurózóna tagállamok nemzeti törvényeiben rögzítendő versenyképességi célok elfogadásáról állapodtak meg szombaton az eurózóna államainak vezetői brüsszeli csúcsukon. Az egyezség sikertörténet Angela Merkel német kancellár számára, akinek sikerült a számos tagállamban elszállt eladósodottság leküzdéséhez szükséges lépésekre rábírnia a 17 államot. Az elfogadott célokhoz rendelt versenyképességi szabályokról a március 25-i formális EU csúcson állapodhatnak meg végérvényesen. Ezt a dátumot tűzték ki ősszel maguknak végső határidőként, hogy a jövőbeni válságokat megelőző lépéseket fogadjanak el. Konkrétan nemzeti törvényekben szabnak majd határt a jövőbeni eladósodottságra és államháztartási hiány maximumára vonatkozóan a tagállamok. Ezen szabályok szakértők szerint nagyjából a német alkotmányban meglévő modellre épülnének, amely nem teszi lehetővé a kormányoknak, hogy bizonyos szint fölé növeljék az ország eladósodottságát. Mindez nagyjából az EU stabilitási és növekedési paktumában szereplő megkötések nemzeti jogrendbe ültetésével ér fel, amely a GDP 3%-ban határozza meg a büdzsé elfogadható hiányát, az eladósodottság plafonját pedig a GDP 60%-ában maximalizálja. Merkel kijelentette, sikerült megállapodni az állandó európai krízisalap sarokpontjairól, amelynek mérete 500 milliárd euróra nő. Ezzel az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) hitelkapacitását a jelenlegi 250 milliárdról 440 milli- árdra növelik a tagállamok által vállalt pénzügyi garanciákon keresztül. Az országok egymás általi kisegítését lehetővé tévő, tavaly kialkudott alapszerződés-módosítás véglegesítése is március 25-re marad. (Hv, ú) Minél hitelképesebb, azaz kevésbé kockázatos valaki, annál alacsonyabb hitelkamatra vásárolhat Változatos képet nyújt a lakossági kölcsön világa HORBULÁK ZSOLT . Hitelből élni kényelmes, így vált a lakossági hitelezés a rendszerváltás egyik vívmányává. A lakosság hitelfelvétele csak a 2000-es évek közepétől indult el igazán, amikor már konszolidálódott a pénzügyi szolgáltatók piaca, illetve a lakosság is hitelképessé tudottválni. A hitelek sokfélék lehetnek. A kereskedelmi bankok és a nem banki jellegű hitelintézetek kínálata nagymértékben fedi egymást, de a különbség megmaradt. Az előbbiek továbbra is nagyobb összeget kínálnak, hosszabb időre a hitelképesebbek számára. A hitelfelvétel attól is függ, hogy a vásárlás tervezette vagy sem. Impulzív vásárlás esetén a leggyakoribb megoldás a részletfizetés. Ekkor maga a bolt, de gyakrabban a vele együttműködő, fogyasztási hiteleket kínáló társaság segíti ki a pénzszűkében lévő vásárlót. Ha valaki gyakran kerül ilyen helyzetbe, érdemesebb hitelkártyáért folyamodnia. Ezt mind kereskedelmi bankok, mind pedig nem banki hitelnyújtó társaságok kínálnak - a két csoport között átfedés is lehetséges. Befolyásoló tényező még a lakhely is. Vidéken gyakoribb a katalógusból való vásárlás, ami hitelfelvétel esetén elsősorban a fogyasztási hitelek igénybe vételét jelenti. A legfontosabb faktor a boni- tás, vagyis az ügyfél feltételezett hitelképessége. Minél hitelképesebb valaki, annál alacsonyabb hitelkamatra vásárolhat. A legdrágább megoldás a nem banki hitelnyújtók kínálata. Hozzájuk azok fordulnak, akiket a bankok elutasítanak. A hitel árát tekintve középen található a részletfizetés és a hitelkártya. Különbség köztük a hitel mértékében van: az első esetben 1500, a második esetben ez a bankoknál 20000 euró- ig terjedhet. A nem banki intézményeknél a limit 5000 euró körül van. A legolcsóbb megoldás a fogyasztási hitel.
