Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)
2011-03-01 / 49. szám, kedd
4 Közélet ÚJ SZÓ 2011. MÁRCIUS 1. www.ujszo.com Kérdéses, mikortól lenne lehetséges 3-4 óra magyar adást sugározni Önálló szerkesztőséget! Nagy Ildikó: nagyon merész lépés volt a rádió és a tévé összevonása Nem irigyli Zemkovát Önálló magyar szerkesztőségre van szüksége a köztévének, máskülönben kivitelezhetetlen a napi több órás magyar nyelvű adás. Ez utóbbit viszont csak fokozatosan lehet majd elérni, véli H. Rudas Dóra. A Szlovák Rádió és Televízió Tanácsának egyik magyar tagjával beszélgettünk. MÓZES SZABOLCS Melyek azok a prioritások, amelyekkel foglalkozni kíván a tanácsban? Ebben a pillanatban a legfőbb prioritás a közmédia rendbetétele az RTVS Tanácsának segítségével. Az intézmény-főként a tévé miatt - katasztrofális állapotban van, több mint 50 millió eurónyi adósságállományt görget maga előtt, elveszített perek sora van mögötte. Elsődleges prioritás, hogy a következő hónapokban ezt a katasztrofális helyzetet valahogyan rendezzük. Ez biztos, hogy nem fog menni az állam segítsége nélkül. Most arra fogunk várni, hogy az intézmény vezetősége és az állam miben egyezik meg. Ezután térhetek rá arra, ami miatt az egészet elvállaltam, nevezetesen, hogy végre a nemzetiségi adások helyzete - itt elsősorban a tévére gondolok - rendeződjön. Mert ami most van, az nem nevezhető sem kielégítőnek, sem megfelelőnek, sem elfogadhatónak. A rádió és tévé egyesülésével felmerült a rádiós és tévés magyar szerkesztőség egyesülése is. Lehetséges ez? Ezt teljes mértékben ellenzem. Meeggyőződésem, hogy a kettő együtt nem működhet jól. Mind a két munkát ismerem, mielőtt tévériporter lettem, máj dnem tíz évig voltam a rádió szerkesztője. Különböző típusú tévéket j ártam meg - közszolgálatit, kereskedelmit, magyarországit, szlovákiait -, két évig dolgoztam az STV magyar adásában. Mindezek alapján meggyőződésem, hogy nem lehet, és nem is lenne jó, ha összevon- náka szerkesztőségeket. Miért? Azért, mert egészen más jellegű a munka, másrészt pedig mindkét szerkesztőség vezetése egész embert kíván. Tehát fizikailag sem lehetséges. Vannak az összevonásra vonatkozó konkrét elképzelések az RTVS vezetése részéről? Én erről semmilyen konkrét információt nem kaptam, nem jutott el hozzám olyan anyag, ami erre utalna. Pletykaszinten is csak újságíró kollégáktól hallottam ezt. Ha lenne ilyen kezdeményezés a vezetőség részéről, ezt a tanács megakadályozhatná? Ez a menedzsment döntése, melynek új szerkezeti felépítést kell kialakítania a tévében és a rádióban is. A tévében egyébként nincs is önálló szerkesztősége a magyar adásnak. Valami nagyon furcsa formában össze van vonva az egyházi műsorok szerkesztőségével. Véget kell vetni annak az időszaknak, amikor nem tudunk mit kezdeni a magyar adással. Teljesen önállónak, teljesen szabadnak kell lennie, saját költségvetéssel kell gazdálkodnia. S tudnia kell, mi vár rá egy év múlva. Amimost ott van, az rettenetes. A tavaly év végén elfogadott, a közmédiákról szóló törvény szerint a kisebbségek társadalmon belüli arányában kell a kisebbségi adásokat bebiztosítani, ami azt jelenti, hogy napi átlag 3-4 órát magyarul kellene sugároznia a tévének. Hogyan fogja tudni ezt a munkát a jelenlegi, lényegesen alacsonyabb adásszámra méretezett szerkesztőséggel elvégezni a tévé? Ez a szerkesztőség ezt biztosan nem fogja tudni biztosítani. Ki kell alakítani ennek a feltételeit. Világos, hogy holnap még nem ez lesz az RTVS vezetésének a prioritása, de fokozatosan fejleszteni kell a szerkesztőséget. Amikor 1993-ban a rádióban kezdtem dolgozni, senki sem álmodott arról, hogy reggel 6-tól este 6-ig fog a rádió magyar adása közvetíteni. Örültünk annak a pár órának, amit közvetített. De megvolt az akarat a fejlesztéshez, és szép lassan ki lehetett alakítani. Meg vagyok róla győződve, hogy a televízióban is ugyanez az akarat kell. Ezt a szerkesztőséget ki kell építeni, embereket kell oda felvenni, szorosabbra kell húzni az együttműködést a vidéki munkatársakkal. Mikorra lehet reális a napi átlag 3-4 óra adás? Nagyon sokára. Év végéig el kellene jutnunk a fél órához. Ettől most még messze vagyunk, de reálisnak tartom ezt a célkitűzést. Én az esti híradó megerősítésével kezdeném, de ezt nem mi fogjuk megmondani, mi csak a tanács tagjai vagyunk. Ez az egész az intézmény vezérigazgatójának feladata lesz. Remélem, a szakmát fogja majd megkérdezni, hogy mit lehet ezzel kezdeni. Tehát akkor de jure az RTVS még pár évig nem fogja tudni betartani a törvényben leírtakat. Ezt én nem mondtam. Lehet, hogy év végére megkapjuk a 3 vagy 4 órát. Hosszú távon mi az, amit a magyar adásnak sugároznia kellene? Első helyre tenném a híradást, fontos lenne publicisztikával is foglalkozni. Emellett fontosnak tartom a regionális híreket, tudósításokat is. Nagyon keveset tudunk egymásról, fontos lenne, ha elmondanánk, hogy hol mi történik, mi foglalkoztatja az embereket. Egyébként mi a véleménye a rádió és a tévé összevonásáról? Ha elhibázott lépésnek tartanám, akkornem vállaltam volna el a tanácstagságot. Nagyon remélem, hogy ez egy jó lépés volt. Attól tartok, hogy csak így menthető mega köztévé. Ellenzi a rádió és a tévé magyar adásának összevonását. Úgy véli, a Pátria rádióval minőségi gondok vannak, melyeket orvosolni kellene. Nagy Ildikóval, az RTVS másik magyar tagjával beszélgettünk. MÓZES SZABOLCS Egy elvi-etikai kérdéssel kezdeném: kormánypárti képviselő feleségeként nem gondolta úgy, hogy több évtizedes rádiós múltja és szakmai tapasztalatai ellenére is jobb lett volna, ha inkább nem fogadja el a jelölést, megelőzve ezzel a támadásokat? Melyek jöttek is. Nem. Pontosan azért, mert úgy gondolom, hogy elég tapasztalatom van ahhoz, hogy elfogadjam ezt a jelölést. Másrészt engem nem javasolt semmilyen párt sem, hanem a Nyitott Társadalomért Alapítvány. Nem politikai jelölt vagyok. Harmadrészt úgy gondolom, hogy meg kellene már változtatni azt a társadalmi szemléletet, hogy ha valaki egy képviselő felesége, akkor eleve hátrányos helyzetű. Ha az esztergapad mellől választottak volna meg, akkor azt mondanám, hogy igen, protekcióval kerültem oda, de pontosan azért, mert szakmabeli vagyok és értek hozzá, nem gondolom etikátlannak, hogy elvállaltam ezt a jelölést. Melyek azok a prioritások, amelyekkel foglalkozni kíván a tanácsban? Elsősorban a nemzetiségi adás, ami miatt mind a ketten ott vagyunk a tanácsban, mert rajtunk kívül senki sem tud magyarul. A mi feladatunk lesz az, hogy figyeljük és értékeljük a magyar adást és a többi nemzetiségi adást is. A közmédiával kapcsolatos legnagyobb újdonság a tévé és a rádió összevonása. Mennyire befolyásolja ez a lépés a Pátria rádió és a tévé magyar adásának működését? Semmiben sem. A rádióról és tévéről szóló törvény egyértelműen kimondja, hogy az összevonás ellenére is a nemzetiségi adás külön a rádióban és külön a tévében egy önálló szervezeti egység és a műsor idejének meg kell felelnie a nemzetiségi lakosság arányszámának. Ami eddig törvényesen sehol sem volt megemlítve. A rádió és tévé egyesülésével felmerült a rádiós és tévés magyar szerkesztőség egyesülése is. Lehetséges ez? Bárhol is fog előkerülni ez a kérdés, mindenképpen ellenezni fogom. Úgy vélem, ez a két szerkesztőség megsemmisítését jelentené. Semmi nem indokolja a tévé és a rádió magyar adásának összevonását. Sőt, azt gondolom, hogy a tévé magyar adását kellene felépíteni, mert az utóbbi időben nagyon összezsugorodott a szerkesztőség. A tévének és a rádiónak a kisebbségek arányszáma szerint kellene kisebbségi nyelven közvetítenie műsorát. Mikorra lehetne elérni azt, hogy napi átlag 3-4 óra magyar adás legyen a tévében? Érthető módon eddig nem azt volt az igazgató asszony legnagyobb gondja és feladata, hogy a nemzetiségi adással foglalkozzon. Éppen az lesz a dolgunk, hogy minél hamarabb teljesüljenek a törvényben leírtak. Én ezt időben nem tudom behatárolni. Biztos vagyok benne, hogy az első javaslatainkat azzal fogják visszautasítani, hogy nincs rá pénz. Ahhoz, hogy új embereket lehessen felvenni, kell egy béralap. Minden erőnkkel azon leszünk, hogy be legyen tartva a törvény, s a jogszabályra fogunk hivatkozni. Azt is el tudom képzelni, hogy nem egyszerre, hanem apránként fog bővülni a műsoridő. A kisebbségi műsorok törvényben szereplő arányszámainak mennyire felel meg a Pátria műsorideje? Ott nincs szükség a bővítésre? Ami a rádiót illeti, ott nem a mennyiséggel, hanem a minőséggel van baj. A műsoridő már Both Enikő főszerkesztősége idején bővült, más kérdés, hogy mivel van kitöltve ez a műsoridő. Önnek már voltak konfliktusai Miloslava Zemkovával, az RTVS vezérigazgatójával, amikor ő a Szlovák Rádió vezérigazgatója volt. Akkor emiatt is kellett távozni a Pátria vezető tisztségéből. Nem tart további konfliktusoktól? Nekem annak idején azért támadt konfliktusom Zemkovával, mert a Pátria igazgatójaként nem akartam megengedni, hogy a magyar adás néhány adóját kikapcsolják. Azért, mert ennek publicitást adtam, kerültem konfliktusba a vezér- igazgatóval, és ezért is kellett elmennem a rádióból. Én ezt vállalom, s ma is ugyanezt tenném. Lehet, hogy éppen az mentette meg akkor a magyar adást, hogy nyilvánosságra hoztam a rádió vezetőségének tervezett lépéseit. A jelenlegi helyzet fordított, mert az RTVS Tanácsa a tévé és rádió felérendelt szerve. Szavazatainkkal megerősítjük, vagy ellenezni fogjuk a vezérigazgató asszony egyes lépéseit. Milyen a viszonya Zemkovával? Akkor, amikor távoztam a rádióból, életem ezen fejezetét lezártam, azóta nem találkoztam vele. Pár napja kinevezésünkkor találkoztunk újra, kezet fogtunk, gratuláltunk egymásnak. Majd meglátjuk; milyen lesz a munkakapcsolatunk. Mi a véleménye a rádió és a tévé összevonásáról? Nagyon merész lépésnek tartom. Nem irigylem Zemkovát, nagyon nehéz pozíciót vállalt el. Tudom, hogy a tévét rendbe kellett tenni, hogy ennek ilyen áron kellett-e történnie, ezt nem tudom megítélni. Erről a politikusok döntöttek, övék is a felelősség. Van erre példa a világban, a BBC is így működik, csak egy kicsit más körülmények között. H. Rudas Dóra Nagy Ildikó (Somogyi Tibor felvételei)
