Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)
2011-03-02 / 50. szám, szerda
2 Közélet ÚJ SZÓ 2011. MÁRCIUS 2. www.ujszo.com Öllös: a magyar választójog kérdése megnehezítette a törvény elfogadtatását, de amúgy sem ment volna simán Állampolgárság: akár évekig is várhatunk a megoldásra Matovič példája ragadós (Tomáš Benedikovič felvétele) 57,39 euróval tartozik Nicholsonová is adóslistán Pozsony. A Szociális Biztosító adósainak listáján megjelent Lucia Nicholsonová, a munka-, szociális, és családügyi minisztérium államtitkárának a neve is. Nicholsonová a Nový čas napilap információi szerint 57,39 euróval tartozik a biztosítónak. Az ügy pikantériája, hogy az intézmény a minisztérium felügyelete alá tartozik. Nicholsonová azt mondta, nem tudja, mikor és hogyan keletkezett a hátralék, de amint hazatér szolgálati útjáról, utánanéz és rendezi az elmaradást. A tartozás részleteiről a Szociális Biztosító sem nyilatkozott, nem adhat ki további részleteket az adósokról. A biztosító február közepétől a honlapján minden adós nevét közzéteszi, aki legalább 3,32 euróval tartozik, (sán) MÓZES SZABOLCS Pozsony. Az eredeti fogadkozásokkal ellentétben egyhamar valószínűleg nem születik megegyezés az állampolgársági törvény módosításáról. Elemzők szerint lehet, hogy a problémát 2014-ig fogja maga előtt tolni a koalíció. Egészen addig, amíg Matovič meg nem buktatta az állampolgársági törvény módosítását, a kormánypártok támogatták az eredeti koalíciós javaslatot, mely mindenféle szankciót eltörölt volna a kettős állampolgárok esetében. Még a KDH is - egyetlen képviselőjét kivéve - megszavazta, cserében módosult volna a fegyveres testületekről szóló jogszabály. Azóta, hogy Igor Matovič és három társa, valamint Radoslav Procházka (KDH) megbuktatta a javaslatot, a szlovák kormánypártok is úgy látják, a törvénynek szigorúbbnak kell lennie, mint az eredeti tervezet volt. A koalíciós politikusok egyre inkább kihátrálnak a tervezet kritikusai által „puhának” nevezett javaslatuk mögül. Öllös László politológus szerint ez nem feltétlenül azért van így, mert a kormánypártok nem akarják továbbra is felvállalni a közvélemény jelentős része által elégtelennek tartott módosítást, hanem azért is, hogy megideologizálják a véleményváltoztatást. „Ideológiát kell találni a megváltoztatandó döntéshez” - hangsúlyozta lapunknak Öllös. A politológus szerint veszélyes a koalíció meghátrálása, mert ha Matovičnak sikerül elérnie azt, amit akar, akkor ezt követően újabb és újabb próbálkozásai lesznek. A kormánypárti képviselők szerint fontos momentum lehet az új magyar alkotmány, amennyiben abba belekomponálják a határon túli magyar állampolgárok szavazati jogát. Értesüléseink szerint viszont ez nagyrészt csak álindok, a hétfőn zátonyra futott koalíciós egyeztetésen ugyanis alig közeledtek az álláspontok. „A választójog kérdésének felvetése megnehezítette a törvény elfogadtatását. De egyáltalán nem állítható, hogy ha nem lett volna felvetve, akkor a szlovák módosítás simán átment volna” - véli Öllös. A politológus rámutatott, több nyugateurópai állam törvényei is engedélyezik a határaikon túl élő állampolgárok szavazását. Öllös emellett arra is figyelmeztetett, hogy a koalíció időzített bombán ül, ugyanis „a jelenlegi állapot sérti az alkotmányt”. „Eddig feltehetően csak azért nem támadták meg bíróság előtt, mert azokat, akik eddig a törvény miatt elvesztették szlovák állampolgárságukat, nem érdekelte a kérdés” - tette hozzá. RÖVIDEN Fico meglovagolta az inflációt Pozsony. A kormány nyíltan hazudik, amikor az infláció okait magyarázza - mondta tegnapi rögtönzött sajtótájékoztatóján Robert Fico exkormányfő. „Ha valóban a kőolaj és az élelmiszer árának növekedése áll a háttérben, akkor mivel magyarázza Iveta Radičová, hogy az Európai Unión belül nálunk volt a legnagyobb a decemberhez viszonyított árugrás januárban?” - tette fel a kérdést a Smer elnöke, aki szerint jogos a felvetés, vajon Radičová és a gazdasági miniszterei egyáltalán alkalmasak-e feladataik elvégzésére. Fico hozzátette, pártja nem kezdeményezi a parlamentben a kormány megbuktatását, ehelyett azt fogja javasolni, hogy vigyék le az áfa kulcsát újra 19 százalékra. Decemberhez viszonyítva januárban 2,1 százalékkal nőttek nálunk a fogyasztói árak, az unió statisztikai intézete, az Eurostat szerint a szervezet 27 tagállama közül ez a legmagasabb mutató volt, hiszen az EU idevágó átlaga mindössze 0,4 százalékot mutat. (SITA) Gépfegyverek eladók Pozsony. A védelmi minisztérium újabb gépfegyvertendert hirdet meg. A tárca több mint 3 és fél ezer 24-es és 26-os típusjelű gépkarabélyt kínál megvételre, darabját 10,06 euróért. A fegyverek 1989-ig a Népi Müíciák arzenáljába tartoztak, azóta sem sikerült az államnak túladnia rajtuk. Az 1948 és 1968 között gyártott fegyverek működőképesek, ezért csak fegyverkereskedők vehetik meg. A gépkarabélyokon már 2002-ben túl akart adni a tárca, ám nem találtak vevőt, ugyanis a vásárlónak vállalnia kell, hogy a fegyverek sorozatlövő funkcióját kiiktatja. (SITA) Ma a kisebbségi nyelvtörvényről Pozsony. A kormány mai ülésén tárgyalja a kisebbségi nyelvtörvény módosítását. A tervezet végső formája lapzártánkig nem volt ismert, mivel még zajlott a tárcaközi egyeztetésben érkező észrevételek beiktatása a javaslatba. A tervezet 20-ról 15 százalékra vinné le a kisebbségi nyelvhasználati küszöböt, valamint a tegnap életbe lépett államnyelvtör- vény-módosítással párhuzamosan szankciókat vezetne be a jogszabály megsértése esetén. (MSz) Kérdéses, teljesül-e Radičová ígérete: a 26 évnél idősebb hallgatók járulékfizetésének eltörlése Sztrájkra készülnek a diákok Pozsony. Elméletileg lehetséges, hogy a 26 évesnél idősebb diákoknak áprilistól már nem kell fizetniük az egészségbiztosításijárulékot. Ahhoz azonban, hogy Iveta Radičová miniszterelnökjanuárban tett erre vonatkozó ígérete teljesüljön, a politikusoknak igencsak „csipkedniük kell magukat”, az idő ugyanis nagyon rövid. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ (Jón Kroilák illusztrációs felvétele) déssel kapcsolatban, hogy az ügyben az egészségügyi minisztérium illetékes. A diákok szkeptikusak, nem veszik készpénznek az ígéretet, hogy a törvény módosított változata áprilisban életbe léphet, ezért tiltakozó akciókat helyeztek kilátásba. „A miniszterelnök ígérete április elsejéről szól. Ez számunkra az irányadó. Eddig az időpontig tárgyalunk, ha nem sikerül, kénytelenek leszünk demonstrációkat szervezni” - fejtette ki Juraj Ti- lesch, az Egyetemi Diáktanács elnöke, (sán) Az egészségbiztosításról szóló törvény idén januártól életbe lépett módosítása értelmében a felsőfokú tanulmányokat folytató 26 évnél idősebb diákok már nem számítanak az állam biztosítottjainak, ez pedig azt jelenti, hogy saját maguknak kell fizetniük az egészségbiztosítási járulékot. Az összeg nem kicsi, hiszen ugyannyit kötelesek fizetni, mint az egyéni vállalkozók - ebben az évben 46,06 eurót havonta. A diákok tiltakoztak a módosítás ellen, a miniszterelnök pedig még januárban ígéretet tett, hogy „visszacsinálják” a törvény ezen részét, s áprilistól nem kell fizetniük a diákoknak. Áprilisig hajlandók kivárni Csakhogy március eleje van, a parlament 22-én ül össze. Ez azt jelenti, hogy maximum akkor van esély a törvény életbe lépésére áprilisban, ha gyorsított törvényhozási eljárásban tárgyalnak a jogszabályról. Egyelőre -azonban még az is kérdéses, hogyan kerül egyáltalán a parlament elé a módosítójavaslat. A Hospodárske noviny napilap információi szerint Katarína Cibulková (SDKÚ) fogja képviselői indítványként benyújtani a javaslatot, amit aztán a parlamentnek meg kell vitatnia. Képviselői-v indítványt azonban nem tárgyalnak gyorsított eljárásban. Katarína Zol- lerová, az egészségügyi minisztérium szóvivője megkeresésünkre annyit mondott, most tárgyalnak Cibulkovával arról, hogy a tárca beépíthesse saját javaslatait a képviselői indítványba. Hogy mi lesz a törvény sorsa, mire számíthatnak a diákok, betartható-e az ígéret, amit Iveta Radičová tett két hónapja, azt Rado Baťo kormányszóvivő sem tudta megmondani. Lapunkkal annyit közölt a kérSzlovákia lakossága jóval inkább bővítéspárti, mint az uniós átlag: 68 százalékunk támogatja új tagállamok felvételét a közösségbe Svájcot igen, Albániát nem szeretnénk az Európai Unióban látni SÁNDOR RENÁTA Pozsony. A szlovák állampolgárok jóval inkább támogatják az Európai Unió további bővítését, mint az uniós átlag. Az Eurobarometer tavaly ősszel készült felmérése alapján a szlovák lakosság 68 százaléka támogatja a bővítés gondolatát, 27 százaléka nem. Az EU27 ebben a kérdésben jóval megosztottabb: 43% támogatná, 45% ellenezné az új tagállamok felvételét a közösségbe. Szlovákia lakossága a „semleges” országokat, azaz Svájcot és Norvégiát látná legszívesebben az Unióban, Svájcot 95, Norvégiát 85 százaléknyian. Az uniós átlag is viszonylag magas ezen a téren, 75 és 74 százalék. A magyarázat nyilvánvalóan az, hogy a két fejlett gazdaságú állam a. többi tagország szerint is kedvező hatással lehetne az unió további életére. A mi népszerűségi listánk harmadik helyén Horvátország áll. A szlovák állampolgárok 78 százaléka úgy véli, a turisztikailag vonzó országnak az unióban a helye, a horvát tagság átlagos uniós támogatottsága 47 százalék. Szívesen látnánk Izlandot (67 százalék, az uniós támogatottság 60 százalék), és az EU bővítése szempontjából viszonylag népszerű Montenegró is (52 százalékos támogatottsággal, az EU-s átlag 36 %). Feltehetően a szomszédság miatt Ukrajna uniós tagságát is támogatja a szlovák állampolgárok 52 százaléka, Ukrajna azonban az EU-s szimpátia átlagát tekintve már kevésbé népszerű, csak 37 százalék támogatja a tagságát. Macedónia csatlakozását a szlovákok 35 százaléka támogatná, az EU-át- lag ennél is alacsonyabb. A további, „számításba vehető” országok uniós tagságát a jelenlegi tagállamok kifejezetten ellenzik. Főként Albánia csatlakozását nem tudnák elfogadni az uniós polgárok, Szlovákiában a lakosság 72 százaléka ellenzi a tagságát (az uniós átlag 58 százalék). Koszovó EU-tagságát is ellenzi a szlovákok többsége, 68 százaléka. Az uniós átlag valamivel toleránsabb a fiatal országgal szemben, „csak” 57 százalék nem látná szívesen a közösségben. Törökország uniós tagságát a szlovákok 63 százaléka ellenzi, az uniós átlag ezen a téren 59 százalék.
