Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)
2011-03-12 / 59. szám, szombat
12 Szalon ÚJ SZÓ 2011. MÁRCIUS 12. www.ujszo.com Szép számban akadnak, akik a történelem szeszélye folytán idén harmadízben válnak magyar állampolgárrá Erdély - megfogyva bár, de törve nem...? A Partium felől nekifutva, a Király-hágón át úgy cserkészem be Wass Albert és Tamási Áron szülőföldjét, a történelmi Erdély területét, ahogy igaz magyar emberhez illik - emelkedett lelkiállapotban, amihez a szemem előtt kitárulkozó táj mellett egy elnyűtt CD is hozzásegít. „Ha elindulsz végre, mindig csak Keletre tarts, sohasem Nyugatnak...” LŐRINCZ ADRIÁN a városkasszának viszont annál inkább. 2006-ra az ország legdrágább városává nőtte ki magát; az árak itt a múlt század kilencvenes éveiben kirobbant Caritas-botrány után szabadultak el, szárnyalásuk azóta töretlen. Kevesebben, mégis többen 1992 és 2004 között a „magyarfaló” Gheorghe Funar állt Kolozsvár élén, aki 1993- ban javaslatot tett a Mátyásszobor beolvasztására, 1996 szeptemberében, a magyar-román alapszerződés aláírását követően pedig halottas menetet szervezett a város utcáin. A közállapotok azóta konszolidálódtak, közli László Attila, a vá- ros.RMDSZ-es alpolgármestere. „Miután eltávolítottuk Fu- nart, a helyi koalíciós partnereinkkel próbáltuk megfogalmazni a prioritásokat - mondja. - Elsődleges feladatunk az volt, hogy feloldjuk a társadalmi feszültségeket, normalizáljuk a helyi és a megyei adminisztrációban a hangulatot, s megfogalmazzuk, mely területeken tudunk egyezségre jutni. Azt vaAz ajánlás a nemzeti rockban utazó Ismerős Arcoktól ered; erdélyi bolyongások során a hanghordozó éppoly nélkülözhetetlen, mint a magyar-román társalgási kézikönyv, mivel e bő fél magyarországnyi területen már az etnikai arányok sem azok, mint régen voltak. Utam célja Erdély legnagyobb városa, a közel háromszázhúszezres lélekszámú Kolozsvár; lakosságának tizenkilenc százalékát ma is magyarok teszik ki, s itt működik Magyarország romániai főkonzulátusainak egyike is. A külképviselet az év elejétől március 9-éig mintegy tizenegyezer honosítási kérelmet fogadott; a legidősebb kérelmező a Nyugati Jelen című lap szerint a 96. életévében járó székelyko- csárdi (ma: Lunca Mure§ului) Bíró Lőrinc, aki születésétől egészen 1921-ig magyar állampolgár volt, majd Eszak-Erdély Magyarországhoz történt visz- szacsatolását követően 1940- ben ismét ebbe a státusba került. 2011-ben harmadszor válhat Magyarország állampolgárává, s ez a tény nagyjából mindent elmond a Kárpát-medencében uralkodó viszonyokról és lehetőségekről. Mátyás király és Bocskai István fejedelem szülővárosa szemmel láthatólag átadta magát az iparosodásnak meg az ezzel járó túlnépesedésnek - azaz a fejlődésnek, ami arculatának nem feltétlenül használ, Nagy Albert: „Ötven év után lett ismét önálló magyar iskolánk" lamennyien beláttuk, hogy munkahelyekre, lakásokra, infrastruktúrafejlesztésre, vállalkozóbarát környezet kialakítására van szükség; ez került tehát előtérbe, a többi ügyet pedig aszerint kezeljük, milyen épp a politikai légkör.” Bár Kolozsvár magyar ajkú lakosságának a lélekszáma folyamatosan csökken - egy évszázad alatt 82-ről 18,87 százalékra esett vissza -, részarányuk növekszik. A jelenség titka az elöregedés - a városban élő, ötvenöt év fölötti lakosság 41 százalékát a magyarok adják, miközben a gazdaságilag aktív románok jelentős része külföldön vállal munkát. A hivatalos statisztikai adatok szerint az ország kétmillió polgára a határokon túl keresi a megélhetést, a nem hivatalos adatok viszont 3-5 millióról beszélnek. ,A külföldi munkavállalásnak köszönhető, hogy felszusz- szant a gazdaság - véli László Attila. - Ezek az emberek 2008-ban több mint nyolcmilli- árd eurót küldtek haza hivatalos csatornákon, s legalább ennyit hoztak zsebben. Az elvándorlás hatására a magyarok javára tolódtak el a nemzetiségi arányok.” Az erdélyi magyarok exodusa a kilencvenes évek elején végbement; napjainkban egyre többen keresik a visszautat szü- lőföldjükfelé. Állampolgárság postafordultával A Magyarország által felkínált kedvezményes honosítás lehetősége román vezető körökből nem váltott ki különösebb reakciót, közli az alpolgármester, rámutatva a prózai okokra. „Románia néhány éve nagyon frappánsan megoldotta ezt a problémát - mondja. - A Pruton túl élő moldvai bemegy a postára, feladja a román állampolgárság iránti kérelmét, s belátható időn belül megkapja. Mivel az RMDSZ ez ellen sosem emelte fel a hangját, nem lett volna ildomos, ha a magyar állampolgárság megszerzésének ri az egyik legfrekventáltabb. Aki ma betér az irodába, júliusra kap időpontot. Torda: megfordult arányok Araszolok tovább, Székelyföld felé: Torda főterén idős férfit szólítok le; bár töri a magyart, nem szívesen áll szóba velem. Rossz emlékeket őriz Pozsonyról, ahol 1957-ben majdnem megverték a magyar szóért; kapórajövök, bosszút áll rajtam... „Keveset keresztelünk, sokat temetünk - jellemzi tömören a tordai magyarok helyzetét Nagy Albert református lelkész. - Az ötvenötezres lélekszámú városban száz év alatt teljességgel megfordultak a nemzetiségi arányok, most a lakosság mindössze 8-9 százaléka vallja magát magyarnak. A jövőnk a 2008- ban alapított önálló magyar iskolától függ, melyet öt évtizednyi szünet után indítottunk újra. Nagy áldozatot követelt, unitárius lelkész kollégám az életével fizetett érte.” Bár a magyar ajkúak aránya a városban alacsony, a parókiára meglepően sokan térnek be, hogy a kedvezményes honosítás iránt érdeklődjenek, illetve kikérjék a felmenők anyakönyvi kivonatait. ,A napokban egy szép magyar családnevű édesanya látogatott meg a fia kíséretében, hogy kikérje a honosításhoz szükséges tanúsítványt; egyikük sem beszélt magyarul - mondja a lelkipásztor. - Mondtam is, hogy ez így nem fog menni; erre mindketten megígérték, hogy megtanulják a nyelvet. Ezt csak azért mondtam el, hogy érzékeltessem, mekkora csáberővel bír a magyar állampolgárság. Remélem, a folyamatnak hosszú távon nem elszívó hatása lesz, hiszen így is épp elég hazánkfia keresi a boldogulást Spanyolországban, Olaszországban, Németországban, s persze az anyaországban is. Inkább abban szeretnék hinni, hogy az anyanyelvűket vesztett magyarokban végre feléled a lelkiismeret...” A kolozsvári Demokrácia Központ az esti órákban is teljes gőzzel üzemel (Somogyi Tibor felvételei) lehetősége kapcsán a román kormánypárti politikusok lármát csapnak.” László Attilának a határon túli magyarok választójogára vonatkozó sommás véleménye, hogy annak célja „nem a nemzet- egyesítés, hanem a kormányzati szerepből, valamint a népszerűtlen megszorító intézkedések meghozatalából és foganatosításából származó szavazatvesztés pótlása”. Terepszemle Kolozsváron; Fadrusz János leghíresebb alkotása, a város főterét uraló Mátyás-szobor körül az esti órákban is nagy a nyüzsgés. Középkorú pár fényképezteti magát a műalkotás előtt; kérdésemre elmondják: természetesen élnek az egyszerűsített honosítás lehetőségével. Míg az úriember az érzelmi kötődésről ejt néhány mondatot, a praktikum iránt fogékonyabb páija közli: az igazsághoz hozzátartozik, hogy szeretnének áttelepülni Magyarországra, ahhoz kell az állampolgárság. Alig hetven kilométerre Budapesttől házat vettek; készek itt hagyni mindent, s odaát újra kezdeni. A késői óra ellenére teljes gőzzel üzemel a Demokrácia Központ, a három állandó munkatárs mellett négy önkéntes dolgozik. Naponta mintegy ötven ügyfelet fogadnak, az érdeklődők száma viszont meghaladja a százat. Szász Péter irodavezetőtől megtudom: Kolozs megyében 122 ezer magyar identitású állampolgár él, az országszerte működő 27 Demokrácia Központ közül a kolozsváKolozsvári csendélet konszolidált légkörrel, Mátyás-szoborral László Attila: „Nem lett volna ildomos, ha a román kormánypárti politikusok lármát csapnak..."
