Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)
2011-03-11 / 58. szám, péntek
16 Kertészkedő ___________ ÚJ SZÓ 2011. MÁRCIUS 11. www.ujszo.com A csírázáshoz megfelelő hőmérséklet és nedvesség szükséges, a gyökérzet és a sziklevelek megjelenése után a fény és tápanyagok kellenek Hogyan gyorsíthatjuk fel a mag csírázását? (Fotó: képarchívum) A vetőmagok optimális csírázásához néhány fontos feltétel szükséges, ám pár apró trükkel mi is gyorsíthatjuk ezt a folyamatot. ÖSSZEFOGLALÓ Nyugalmi állapotában a mag belsejében a maghéjjal és a táplálószövettel körülvett csíra található. Ha a körülmények megfelelőek, megkezdődhet * a csírázás. A mag csírázása víz felszívásával indul meg, melytől földuzzadva saját maghéját (bab, tök) vagy még a termését is (rozs, kender, barack, dió) szétfeszíti, fölrepeszti. A csírázásához a magnak mindenekelőtt megfelelő hőmérséklet és nedvesség szükséges. Először tehát vízhez kell juttatnunk, hogy ebből a tömegéhez viszonyítva 30-100 -kot felvegyen. A vízfelvételhez megfelelő hőmérséklet is kell. A szükséges hőmérséklet egy minimum és maximum érték közé behatárolható. A mag csírázásához más nem kell, ám amint megjelentek a gyökérkezdemények és a sziklevelek, már ennél jóval több tényező (fény, tápanyagok stb.) megléte válik szükségessé. Magkezelési eljárások Minden növény magjára érvényes, hogy a víz felvételének beindultától a csírázásig nem száradhat ki, különben elpusztul. Ha eljut odáig, hogy a gyökérkezdemény megjelenik akkor az már képes a vízfelvételre. Áztatás: a legkézenfekvőbb magkezelési eljárás, ha a magokat beáztatjuk, és amikor megduzzadtak, vagy a maghéj épp csak megrepedt rajtuk, akkor vetjük el. így egy szabadföldben 10-12 nap alatt csírázó növény magja 4-6 nap alatt kicsíráztatható. Az eljárás hátránya, hogy a magból előtörő gyököcske és rügyecske nagyon sérülékeny, így az ilyen magok vetését nagyon óvatosan, szemenként kell megoldani. Takarás: másik lehetőség, hogy a friss vetést fóliával letakarjuk, amely megakadályozza a nedvesség kipárolgását a talajból, így azt nem kell öntözéssel visszapótolnunk a csírázásig. Ez azért jó, mert a friss vetés öntözése mindig hordozza azt a rizikót, hogy a magok kimosódnak, elmozdulnak, aminek következtében a kelés helyenként ritka, máshol túl sűrű lesz. A fóliatakarás másik előnye, hogy magasabb hőmérsékletet biztosít, ami szintén gyorsítja a kelés folyamatát. A csírázási idő lerövidítése azért előnyös, mert így rövidebb az a kritikus időszak, ami alatt a csírázásban levő mag kiszáradhat. A takarásnál arra figyeljünk, hogy amint a magok megmozdítják a talaj felszínét, távolítsuk el a fóliát, különben a kelés befülledhet, károsodhat. A takarás alkalmazása különösen fontos lehet nagyon apró magok vetésénél, amelyeket nem is takarunk földdel, csak a talaj felszínére szórunk. Itt emiatt még fokozottabb a kiszáradás veszélye. Rétegzés: elfekvésre hajlamos növények magvainál alkalmazzuk, melyek csírázása hosz- szú időt is igénybe vehet. Fák és díszcserjék magvai között találunk gyakran olyanokat, hogy egyenedenül csíráznak. Ezt úgy kell elképzelni, hogy elvetünk például 100 szem magot, amiből két hét alatt kicsírázik 7-8 darab, további három hónap alatt még 15-20, a maradék pedig lehet, hogy csak egy év múlva. Ez vetésgondozási szempontból nagyon előnytelen, mert a kikelő állomány nem lesz egyenletes, a növények mérete, fejlettsége tekintetében nagy különbségek lesznek. Az egyenetlen kelés oka a magban található csírázásgátló anyagok egyenetlen eloszlása. Ez a fajfennmaradás szempontjából eredetileg előnyös a növénynek, hiszen így ha jön egy erdőtűz vagy egy aszály, akkor is biztosított az utánpótlás, hiszen a földben elfekvő magok átvészelik mag formában e kritikus időszakokat. A csírázás akkor indul meg, amikor az előbb említett csírázásgátló, inhibitor anyagok kiáznak a magból. Ezt a folyamatot gyorsíthatjuk meg a rétegzésseí, amit nedves homokban végzünk 2-3 hónapon át, általában pincében vagy hűvös helyen. A módszer lényege, hogy a magokat elvetjük a homokba, és a homokot nedvesen tartjuk, ám hűvösben, így a csírázás az alacsony hőmérséklet miatt nem indul be, de a nedvesség kiáztatja az inhibitor anyagokat. 2-3 hónap elteltével, amit tavaszra vagy kora nyárra szokás időzíteni, a vetést tartalmazó tálcát meleg helyre rakjuk, így már a hőmérséklet sem lesz akadálya a csírázásnak. Ha mindent jól csináltunk, kis szerencsével 60- 70 százalékos kelést érhetünk el pár héten belül. Vágás, csiszolás: egyes magok nem az előbb említett csírázásgátló anyagokkal védik utódaikat, hanem vastag héjjal. Ilyen a dió, mogyoró stb. A vastag héj a kis mennyiségű vizet nem engedi át, csak akkor képes átnedvesedni, ha kiadós esőzés, vagy öntözés miatt hosszabban nedves a talaj. Ezzel biztosítja a növény, hogy magja tényleg csak akkor induljon csírázásnak, amikor elegendő víz áll rendelkezésére. Az ilyen magok kelésgyorsítását bemetszéssel vagy csiszolással szoktuk gyorsítani. A vágást éles szikével, a csiszolást finom dörzspapírral végezzük. Arra figyeljünk, hogy ne a csírarészeknél, hanem a mag azon oldalán végezzük ezt a beavatkozást, ahol a sziklevél helyezkedik el benne. Ha az kicsit megsérül, az sem nagy gond, hiszen a lomblevelek megjelenésével a sziklevelek funkciója is rövidesen megszűnik és lehullnak. A vágás, csiszolás lényege, hogy e kemény maghéjat egy részen elvékonyítsuk, vagy átvágjuk, így itt a víz bejut a magba, és gyorsabban megindul a csírázás. A vetés talaja ne száradjon ki a sziklevelek kifejlődéséig. Változó hőmérsékleti optimumok Minden növénynek van egy hőmérsékleti optimuma, amin a legjobban fejlődik. A csírázási hőmérsékleti optimum ennél 4- 6 °C-kal magasabb. Miután a mag kicsírázott és szikleveles korba lépett, lényeges, hogy 5- 6 °C-kal csökkentsük a hőmérsékletet a csírázási hőmérséklethez viszonyítva. Ha ezt nem tesszük meg, akkor a szár nagyon megnyúlik, és gyenge erőtlen palántáink lesznek. Amikortól a lomblevelek megjelennek, akkortól a növény fajának megfelelő hőmérsékleti optimum a kedvező. Természetesen az éjszakai lehűlések nem okoznak problémát, hanem szükségesek is a növény fejlődéséhez, mivel ezek a sötétséggel is egybeesnek, így pont egyensúlyba kerül a növény anyagcseréje. Az egyes fajok hőmérsékleti optimuma eltérő. A saláta, retek, borsó viszonylag korán vethető, mert már alacsonyabb hőmérsékleten is jól csírázik. A paprika, paradicsom, tök me- legigényesebb növények, ezért csak április végén, május elején vetjük szabad földbe a magokat. (Az Ezermester nyomán) PIACI ÁRSÉTA Pozsony március 9-én Komárom március 9-én Rimaszombat március 9-én Zselíz március 9-én Losonc március 5-én Szepsi március 9-én Kassa március 9-én sárgarépa 0,70 euró/kg 0,60 euró/kg 1 euró/kg 0,60 euró/kg 0,50-0,60 euró/kg 0,75-0,82 euró/kg 0,60-0,80 euró/kg petrezselyem 1,50-2,50 euró/kg 1,30 euró/kg 2 euró/kg 1 euró/kg 1,20-1,90 euró/kg 2 euró/kg 1,50-1,80 euró/kg burgonya 0,80 euró/kg 0,60-0,80 euró/kg 0,80 euró/kg 0,50-0,60 euró/kg 0,60 euró/kg 0,42-0,60 euró/kg 0,55-0,65 euró/kg tojás 0,13 euró/db 0,10-0,13 euró/db 0,11 euró/db 0,15 euró/db 0,08-0,10 euró/db 0,10 euró/db 0,10 euró/kg zeller 1,50 euró/db 1,20 euró/kg 1,80 euró/kg 0,90 euró/kg 1,30-1,50 euró/kg 2 euró/kg 1,40 euró/kg paprika 2,50-3,50 euró/kg 2,40 euró/kg 3 euró/kg X 3-3,40 euró/kg 3,10 euró/kg 3,10 euró/kg paradicsom 2-3,50 euró/kg X 3,20 euró/kg X 2,10-2,80 euró/kg 2,10 euró/kg 1,95 euró/kg hagyma /fokhagyma 0,70/5 euró/kg 070/6 euró/kg 1/5 euró/kg 0,60/4 euró/kg 0,30-0,60/5,30 e/kg 0,75/5,20 euró/kg 0,40-0,65/5,99 euró/kg kel/káposzta 1/0,80 euró/kg 1,20/0,70 euró/kg 1,50/0,80 euró/kg 0,50/x euró/kg 0,80-1,25/0,65 euró/kg 1,20/0,75-0,88 euró/kg 0,90/0,60-0,85 euró/kg alma/körte 0,80-1,50/2 euró/kg 0,60-0,90/2,20 euró/kg 1,20-1,40/2,50 euró/kg 0,80/x euró/kg 0,60-1,20/1,75 euró/kg 1/1,60 euró/kg 0,65-1,15/1,79 euró/kg savanyú káposzta 1 euró/kg 1 euró/kg 1 euró/kg X . 0,90 euró/kg 0,89 euró/kg 0,69-0,89 euró/kg őrölt pirospaprika X 10 euró/kg 14 euró/kg 12 euró/kg 10-15 euró/kgdióbél/mák/méz 10/5/4-7 euró/kg 10/4/5-8 euró/kg 7/3,80/5,20 euró/kg 4,50/4/4,50 euró/kg 8/4/x euró/kg 7/4/6 euró/kg 7-8/4/8-10 euró/kg A tartalomból: Hajön a végrehajtó! Mi az, amit nem vihet el? Utcára tehet a gyerekekkel? Hová folyamodhatunk? Az újszülöttek oltalmazója Érsekújváron Bauer Ferenc professzor. Elmondja, minek örül éppen Mi történt március 8-án? A nőnappal egyidős, alistáli Varga Mariska néni mesél AhMormÉ»
