Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)

2011-03-11 / 58. szám, péntek

6 Külföld ■■EHiniHi Baradei indul a választáson Kairó. Mohamed el-Ba- radei egyiptomi politikus bejelentette, hogy indulni akar az arab országban idén rendezendő elnökválasztá­son, és teljesen új alkot­mányt szorgalmazott a je­lenlegi alaptörvény módo­sítása helyett. Baradei a Nemzetközi Atomenergia­ügynökség (NAÜ) akkori fő­igazgatójaként a NAÜ-vel együtt 2005-ben Nobel-bé- kedíjatkapott. (MTI) Az al-Kaida taktikája Washington. Az ameri­kai muszlimokradikalizálá- sa része az al-Kaida Egyesült Államok elleni taktikájának -jelentette ki Washington­ban Peter King, az amerikai képviselőház belbiztonsági bizottságának republiká­nus elnöke a testületnek a- zon a meghallgatásán, a- melynek célja, hogy feltér­képezze az amerikai mu­zulmánoknak a terroriz­mushoz való viszonyulását. A meghallgatás bírálatot váltott ki az amerikai musz- limok körében, akik rámu­tattak, hogy az eljárás az egész vallási csoportot megbélyegzi. King visz- szautasította a „dühöt és hisztériát”, Bennie Thomp­son, a házbizottság vezető demokrata tagja szerint ugyanakkor az eljárás cse­lekvésre fogja ösztönözni a terroristákat. (MTI) Reformokat ígér a király Rabat. A marokkói ki­rály átfogó alkotmányos re­formokat jelentett be, ame­lyek keretében kiszélesítik az egyéni és kollektív sza­badságjogokat, erősebb szerepet kapnak a politikai pártok, valamint nagyobb jogköröket biztosítanak a helyhatóságoknak. VI. Mo­hamed a nemzethez inté­zett televíziós beszédében közölte, hogy népszavazás­ra bocsátják az alkotmány reformját. Az uralkodó elő­ször fordult a néphez azóta, hogy február 20-án tünte­téssorozat indult a fiatalok felhívására. (MTI) Berlusconi reformterve Róma. Silvio Berlusconi kormánya tegnap reform­tervet fogadott el az olasz igazságügyi rendszer átala­kítására. A tervezet máris széles körű felháborodást váltott ki, ellenzői szerint a célja az, hogy a kormány el­lenőrzése alá vonja a bíró­ságokat. Berlusconi ellen több bírósági eljárást is in­dítottak, s a kormányfő he­vesen bírálja az „ellene acsarkodó bírákat”. (MTI) ÚJ SZÓ 2011. AAÁRC1US 11. www.ujszo.com A líbiai kormányhadsereg tegnap újabb légitámadásokat indított a felkelők állásai ellen a tengerparti Rász-el-Unúfban Párizs elismerte a líbiai ellenzéket Nicolas Sarkozy francia elnök az Elysée-palotában fogadta a líbiai Átmeneti Nemzeti Tanács delegá­cióját (TASR/AP-felvétel) Párizs/Brüsszel/Moszkva/ Rász-el-Unúf.Franciaor- szágtegnap„alíbiainép egyetlenlegitim képviselőjeként” elismerte az ellenzékiÁtmeneti Nem­zeti Tanácsot és hamarosan nagykövetet küld a Kadhafi- rezsim elleni fegyveres fel­kelés központjánakszámító kelet-líbiaiBengázivárosá- ba-jelentette be afrancia elnöki hivatal. MTÍ-ÖSSZEFOGLALÓ Franciaország az első ország, mely hivatalosan elismerte a Mo- ammer Kadhafi líbiai vezető el­lenzékét tömörítő testületet. Az Átmeneti Nemzeti Tanács Mo­hamed Abdel-Dzsalil volt líbiai igazságügy-miniszter vezetésé­vel alakult meg. A bejelentésre azután került sor, hogy Nicolas Sarkozy francia államfő hivata­lában fogadta a tanács delegáció­ját. „Az elismerés alapján diplo­máciai képviseletet, nagykövet­séget nyitunk Párizsban és Fran­ciaország is nagykövetet küld Bengáziba” - mondta a tanács „külügyminiszterének” számító Ali Eszavi, alíbiai delegáció tagja. A francia diplomáciai kezde­ményezés némileg ellentmon­dásban áll az Európai Uniónak a líbiai ellenzékkel szemben eddig hivatalosan képviselt visszafo­gottságával. A nemzetközi elis­merésre törekvő líbiai ellenzék képviselőit szerdán fogadta Cat­herine Ashton, az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselője Strasbourgban, de EU-tisztségviselők a „kedvező légkörben” lezajlott megbeszélés után azt hangsúlyozták: a talál­kozó nem a líbiai ellenzéki szer­vezet vagy a testület tagjainak el­ismerését jelentette, jóllehet az unió lemondásra szólította fel Moammer Kadhafi líbiai vezetőt. Tegnap a brit kormány hivata­los tárgyalópartnernekismerte el a líbiai ellenzéki Átmeneti Nem­zeti Tanács tagj ait. Kiegészített szankciók Közben az EU tagországai megállapodtak a líbiai vezetés el­leni szankciók kiegészítéséről - jelentette be az EU magyar elnök­sége Brüsszelben. A döntés sze­rint zárolják öt pénzügyi vállal­kozás külföldi vagyonát és forrá­sait. Emellett egy névvel bővítet­ték a Moammer Kadhafi környe­zetében található személyek lis­táját, akik ellen vízumtilalmat és vagyonbefagyasztást rendeltek el. Alistáneddig26 névszerepelt. Külügyminiszteri találkozó Az EU-tagországok tegnap rendkívüli külügyminiszteri ta­lálkozót tartottak, az egyetlen napirendi pont az észak-afrikai helyzet volt. Az ENSZ Biztonsági Tanácsától származó mandá­tumot, valamint az Arab Liga szerepvállalását tartják feltétel­nek az Európai Unió tagországai egy repülési tilalmi övezet létesí­téséhez Líbia térségében. Ma az uniós tagországok ál­lam- és kormányfői szintén rendkívüli csúcstalálkozón vi­tatják mega líbiai helyzetet. Három feltétel A NATO tegnap reggel meg­kezdte a líbiai légtér állandó, napi 24 órás megfigyelését - kö­zölte a katonai szervezet egyik il­letékese. A légtérfigyelést a NA­TO Boeing E-3 Sentry (Őrszem) típusú gépeivel végzik, nyolc­órás váltásban. A katonai szö­vetség 17 darabos flottával ren­delkezik ebből a típusból. Az E­3-as repülőgépek közül több je­lenleg Afganisztánban van beve­tésen. A NATO líbiai katonai akció­jának három alapvető feltétele van - közölte Anders Fogh Ras­mussen, az atlanti szervezet fő­titkára a védelmi miniszterek tegnapi brüsszeli tanácskozá­sán. „Bármilyen műveletbe is fo­gunk bele, tekintettel kell len­nünk három alapvető elvre: elő­ször is bizonyíthatóan szüksé- gesnekkell lennie a NATO akció­jának, másodszor vüágos jogi alapra van szükség, harmadszor pedig szüárd támogatás kell hozzá a térségben” - mondta a líbiaihelyzetkapcsán. „Meg kell állapodni” Szergej Lavrov újra szót emelt a líbiai külföldi katonai beavat­kozás ellen, és felszólította a lí­biai feleket, hogy tárgyalások út­ján oldják meg konfliktusukat. Az orosz külügyminiszter teg­nap Moszkvában kijelentette: „Le kell ülni, és meg kell álla­podni, mert minden más egyet jelent a polgárháborúval, az újabb áldozatokkal, ártatlan la- kosokhalálával”. Újabb légitámadások A líbiai kormányhadsereg tegnap újabb légitámadásokat indított a felkelők állásai ellen a Tripolitól 550 km-rel keletre fekvő, stratégiailag fontos, tengerparti Rász-el-Unúfban és környékén, szárazföldi erői pedig területet nyertek - jelen­tették tudósítók a helyszínről. A hírügynökségek harctéri je­lentései szerint a felkelők ki­vonultak Rász-el-Unúfból, a- mely az előretolt állásuk volt a főváros felé. A csak könnyű fegyverekkel ellátott felkelők százával hagy­ták el keleti irányban a várost. Egyikük az állította, hogy még a kikötőben horgonyzó tartályha- j ókról is rakétákkal lőtték őket. Tripolitól (50 km-rel keletre a Kadhafihoz hű, nagy létszámú erők szintén előretörnek a felke­lők kezén lévő Miszráta felé. A városban egyelőre nyugalom volt. Ezekről szemtanúk számol­tak be tegnap. Miszrátában a múlt héten voltak harcok. Va­sárnap legkevesebb 21 ember halt meg a városban. A Tripolitól 40 km-re nyu­gatra található az-Záviját szer­da estére elfoglalták a kor­mányerők, és azóta abbama­radtak ott a harcok - mondta el telefonon egy helyi lakos, aki az éjszaka családjával elmene­kült a városból. Az-Závija volt az a pont, ahol a felkelők a legközelebb jutottak a fővároshoz a húsz napja kitört Kadhafi-ellenes lázadás során, és a település hosszú időn át ki­tartott a visszafoglalására tett erőfeszítésekkel szemben. 6,6 százalékos fizetéscsökkentést jelentett be a miniszterelnök Magán kezdi a spórolást az új ír kormány MTl-HÍR Dublin. Magán és kormányán kezdi a takarékoskodást az új ír miniszterelnök: Enda Kenny első lépésként az egész kabinetre vo­natkozóan 6,6 százalékos fize­téscsökkentést jelentett be, bele­értve a miniszterelnöki fizetést is, amely így évi 200 ezer fontra csökken. A miniszterelnök brüsszeli útja előtt nyomatékosí­totta az új kormány takarékossá­gi szándékait. Enda Kenny teg­nap este találkozott először Jósé Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével, ma pedig az eurózóna vezetőivel. Az ír parlament szerdán a feb­ruár 25-i írországi parlamenti vá­lasztásokon győztes párt, a jobb­közép Fine Gael vezetőjét, Enda Kennyt választotta miniszterel­nökké. Írország, amelyet nem is olyan régen még „kelta tigrisként” em­legettek, súlyos recessziót él át. Az EP a magyar médiatörvény további felülvizsgálatát sürgeti Médiatörvényt kifogásoló határozat ÖSSZEFOGLALÓ Strasbourg. Az Európai Par­lament (EP) a magyar médiatör­vényt kifogásoló határozatot szavazott meg tegnap Strasbourgban. A szocialista, a liberális, a zöldpárti és a radikális baloldali frakció közös indítvá­nyára 316-an voksoltak igennel, 264-en nemmel, 33-an pedig tar­tózkodtak. A magyar néppárti képviselők nyilatkozata szerint a baloldali pártok hazug határozatot fogad­tak el. Hannes Swoboda szocia­lista frakcióvezető-helyettes in­doklása szerint a törvénymódosí­tás nem kielégítő. A magyar nép­párti képviselőcsoport a szavazás után közzétett nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a határozat szövege nem a jelenlegi állapotot tükrözi, figyelmen kívül hagyja a médiatörvény hétfői módosítá­sát, valamint Neelie Kroes euró­pai médiaügyi biztos nyilatkoza­tát, miszerint a magyar média­törvény összhangban áll az uniós normákkal. Ahatározatban az EP a magyar médiatörvény további felülvizsgálatát sürgeti. A média- törvény előtt kétszer foglalkozott az EP Magyarországgal: az 1956-os magyar forradalom 50. évfordulója alkalmából megem­lékező állásfoglalást adott ki, ké­sőbb felhívta az EU intézményei­nek figyelmét a közép-európai árvízkatasztrófára és támoga­tást kért a károk mielőbbi ren­dezéséért. (MTI.nol) Kína nem hisz a tibeti vezetőnek A dalai láma visszavonul a politikai életből MTl-HÍR Dharamszala/Peking. A da­lai láma bejelentette, hogy le­mond a tibeti emigráns kormány vezetéséről, mondván: eljött az ideje annak, hogy átengedje a tisztséget egy „szabadon választott” vezetőnek. A tibeti vezető emigráns kormányának székhelyén, az észak-indiai Dharamszalában tegnap mon­dott beszédében jelentette be visszavonulását a politikai élet­ből. Emlékeztetett arra: a 60-as évektől kezdve rendszeresen szorgalmazta, hogy a tibeti nép­nek szabadon választott vezető­je legyen, akinek „átadhatja a hatalmat”. Úgy véli, most eljött az ideje annak, hogy ezt megva­lósítsák. Közölte, hogy ennek érdekében javasolja majd a tibe­ti emigránsok alkotmányának módosítását a tibeti „parlament” márciusiülésén. Kína szerint nem szabad komolyan venni a bejelentést. Csiang Jü kínai külügyi szóvivő hangoztatta, hogy az elmúlt években a dalai láma már több­ször beszélt visszavonulásáról. A szóvivő szerint most is csu­pán arról van szó, hogy a vallá­si vezető meg akarja téveszteni a nemzetközi közösséget. A dalai láma politikai szere­pe nagyrészt ceremoniális - az emigráns kormányt hivatalo­san egy választott miniszterel­nök vezeti -, de státusa a kabi­net minden más tagjának sze­repét elhomályosítja. Jóllehet a dalai lámák ha­gyományosan Tibet politikai és vallási vezetői voltak egyben, Tendzin Gyaco régóta úgy te­kinti, hogy ő már „félig visszavonult” a politikai veze­tői szereptől. Viszont továbbra is a tibeti buddhisták szellemi vezetője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom