Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)
2011-03-11 / 58. szám, péntek
6 Külföld ■■EHiniHi Baradei indul a választáson Kairó. Mohamed el-Ba- radei egyiptomi politikus bejelentette, hogy indulni akar az arab országban idén rendezendő elnökválasztáson, és teljesen új alkotmányt szorgalmazott a jelenlegi alaptörvény módosítása helyett. Baradei a Nemzetközi Atomenergiaügynökség (NAÜ) akkori főigazgatójaként a NAÜ-vel együtt 2005-ben Nobel-bé- kedíjatkapott. (MTI) Az al-Kaida taktikája Washington. Az amerikai muszlimokradikalizálá- sa része az al-Kaida Egyesült Államok elleni taktikájának -jelentette ki Washingtonban Peter King, az amerikai képviselőház belbiztonsági bizottságának republikánus elnöke a testületnek a- zon a meghallgatásán, a- melynek célja, hogy feltérképezze az amerikai muzulmánoknak a terrorizmushoz való viszonyulását. A meghallgatás bírálatot váltott ki az amerikai musz- limok körében, akik rámutattak, hogy az eljárás az egész vallási csoportot megbélyegzi. King visz- szautasította a „dühöt és hisztériát”, Bennie Thompson, a házbizottság vezető demokrata tagja szerint ugyanakkor az eljárás cselekvésre fogja ösztönözni a terroristákat. (MTI) Reformokat ígér a király Rabat. A marokkói király átfogó alkotmányos reformokat jelentett be, amelyek keretében kiszélesítik az egyéni és kollektív szabadságjogokat, erősebb szerepet kapnak a politikai pártok, valamint nagyobb jogköröket biztosítanak a helyhatóságoknak. VI. Mohamed a nemzethez intézett televíziós beszédében közölte, hogy népszavazásra bocsátják az alkotmány reformját. Az uralkodó először fordult a néphez azóta, hogy február 20-án tüntetéssorozat indult a fiatalok felhívására. (MTI) Berlusconi reformterve Róma. Silvio Berlusconi kormánya tegnap reformtervet fogadott el az olasz igazságügyi rendszer átalakítására. A tervezet máris széles körű felháborodást váltott ki, ellenzői szerint a célja az, hogy a kormány ellenőrzése alá vonja a bíróságokat. Berlusconi ellen több bírósági eljárást is indítottak, s a kormányfő hevesen bírálja az „ellene acsarkodó bírákat”. (MTI) ÚJ SZÓ 2011. AAÁRC1US 11. www.ujszo.com A líbiai kormányhadsereg tegnap újabb légitámadásokat indított a felkelők állásai ellen a tengerparti Rász-el-Unúfban Párizs elismerte a líbiai ellenzéket Nicolas Sarkozy francia elnök az Elysée-palotában fogadta a líbiai Átmeneti Nemzeti Tanács delegációját (TASR/AP-felvétel) Párizs/Brüsszel/Moszkva/ Rász-el-Unúf.Franciaor- szágtegnap„alíbiainép egyetlenlegitim képviselőjeként” elismerte az ellenzékiÁtmeneti Nemzeti Tanácsot és hamarosan nagykövetet küld a Kadhafi- rezsim elleni fegyveres felkelés központjánakszámító kelet-líbiaiBengázivárosá- ba-jelentette be afrancia elnöki hivatal. MTÍ-ÖSSZEFOGLALÓ Franciaország az első ország, mely hivatalosan elismerte a Mo- ammer Kadhafi líbiai vezető ellenzékét tömörítő testületet. Az Átmeneti Nemzeti Tanács Mohamed Abdel-Dzsalil volt líbiai igazságügy-miniszter vezetésével alakult meg. A bejelentésre azután került sor, hogy Nicolas Sarkozy francia államfő hivatalában fogadta a tanács delegációját. „Az elismerés alapján diplomáciai képviseletet, nagykövetséget nyitunk Párizsban és Franciaország is nagykövetet küld Bengáziba” - mondta a tanács „külügyminiszterének” számító Ali Eszavi, alíbiai delegáció tagja. A francia diplomáciai kezdeményezés némileg ellentmondásban áll az Európai Uniónak a líbiai ellenzékkel szemben eddig hivatalosan képviselt visszafogottságával. A nemzetközi elismerésre törekvő líbiai ellenzék képviselőit szerdán fogadta Catherine Ashton, az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselője Strasbourgban, de EU-tisztségviselők a „kedvező légkörben” lezajlott megbeszélés után azt hangsúlyozták: a találkozó nem a líbiai ellenzéki szervezet vagy a testület tagjainak elismerését jelentette, jóllehet az unió lemondásra szólította fel Moammer Kadhafi líbiai vezetőt. Tegnap a brit kormány hivatalos tárgyalópartnernekismerte el a líbiai ellenzéki Átmeneti Nemzeti Tanács tagj ait. Kiegészített szankciók Közben az EU tagországai megállapodtak a líbiai vezetés elleni szankciók kiegészítéséről - jelentette be az EU magyar elnöksége Brüsszelben. A döntés szerint zárolják öt pénzügyi vállalkozás külföldi vagyonát és forrásait. Emellett egy névvel bővítették a Moammer Kadhafi környezetében található személyek listáját, akik ellen vízumtilalmat és vagyonbefagyasztást rendeltek el. Alistáneddig26 névszerepelt. Külügyminiszteri találkozó Az EU-tagországok tegnap rendkívüli külügyminiszteri találkozót tartottak, az egyetlen napirendi pont az észak-afrikai helyzet volt. Az ENSZ Biztonsági Tanácsától származó mandátumot, valamint az Arab Liga szerepvállalását tartják feltételnek az Európai Unió tagországai egy repülési tilalmi övezet létesítéséhez Líbia térségében. Ma az uniós tagországok állam- és kormányfői szintén rendkívüli csúcstalálkozón vitatják mega líbiai helyzetet. Három feltétel A NATO tegnap reggel megkezdte a líbiai légtér állandó, napi 24 órás megfigyelését - közölte a katonai szervezet egyik illetékese. A légtérfigyelést a NATO Boeing E-3 Sentry (Őrszem) típusú gépeivel végzik, nyolcórás váltásban. A katonai szövetség 17 darabos flottával rendelkezik ebből a típusból. Az E3-as repülőgépek közül több jelenleg Afganisztánban van bevetésen. A NATO líbiai katonai akciójának három alapvető feltétele van - közölte Anders Fogh Rasmussen, az atlanti szervezet főtitkára a védelmi miniszterek tegnapi brüsszeli tanácskozásán. „Bármilyen műveletbe is fogunk bele, tekintettel kell lennünk három alapvető elvre: először is bizonyíthatóan szüksé- gesnekkell lennie a NATO akciójának, másodszor vüágos jogi alapra van szükség, harmadszor pedig szüárd támogatás kell hozzá a térségben” - mondta a líbiaihelyzetkapcsán. „Meg kell állapodni” Szergej Lavrov újra szót emelt a líbiai külföldi katonai beavatkozás ellen, és felszólította a líbiai feleket, hogy tárgyalások útján oldják meg konfliktusukat. Az orosz külügyminiszter tegnap Moszkvában kijelentette: „Le kell ülni, és meg kell állapodni, mert minden más egyet jelent a polgárháborúval, az újabb áldozatokkal, ártatlan la- kosokhalálával”. Újabb légitámadások A líbiai kormányhadsereg tegnap újabb légitámadásokat indított a felkelők állásai ellen a Tripolitól 550 km-rel keletre fekvő, stratégiailag fontos, tengerparti Rász-el-Unúfban és környékén, szárazföldi erői pedig területet nyertek - jelentették tudósítók a helyszínről. A hírügynökségek harctéri jelentései szerint a felkelők kivonultak Rász-el-Unúfból, a- mely az előretolt állásuk volt a főváros felé. A csak könnyű fegyverekkel ellátott felkelők százával hagyták el keleti irányban a várost. Egyikük az állította, hogy még a kikötőben horgonyzó tartályha- j ókról is rakétákkal lőtték őket. Tripolitól (50 km-rel keletre a Kadhafihoz hű, nagy létszámú erők szintén előretörnek a felkelők kezén lévő Miszráta felé. A városban egyelőre nyugalom volt. Ezekről szemtanúk számoltak be tegnap. Miszrátában a múlt héten voltak harcok. Vasárnap legkevesebb 21 ember halt meg a városban. A Tripolitól 40 km-re nyugatra található az-Záviját szerda estére elfoglalták a kormányerők, és azóta abbamaradtak ott a harcok - mondta el telefonon egy helyi lakos, aki az éjszaka családjával elmenekült a városból. Az-Závija volt az a pont, ahol a felkelők a legközelebb jutottak a fővároshoz a húsz napja kitört Kadhafi-ellenes lázadás során, és a település hosszú időn át kitartott a visszafoglalására tett erőfeszítésekkel szemben. 6,6 százalékos fizetéscsökkentést jelentett be a miniszterelnök Magán kezdi a spórolást az új ír kormány MTl-HÍR Dublin. Magán és kormányán kezdi a takarékoskodást az új ír miniszterelnök: Enda Kenny első lépésként az egész kabinetre vonatkozóan 6,6 százalékos fizetéscsökkentést jelentett be, beleértve a miniszterelnöki fizetést is, amely így évi 200 ezer fontra csökken. A miniszterelnök brüsszeli útja előtt nyomatékosította az új kormány takarékossági szándékait. Enda Kenny tegnap este találkozott először Jósé Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével, ma pedig az eurózóna vezetőivel. Az ír parlament szerdán a február 25-i írországi parlamenti választásokon győztes párt, a jobbközép Fine Gael vezetőjét, Enda Kennyt választotta miniszterelnökké. Írország, amelyet nem is olyan régen még „kelta tigrisként” emlegettek, súlyos recessziót él át. Az EP a magyar médiatörvény további felülvizsgálatát sürgeti Médiatörvényt kifogásoló határozat ÖSSZEFOGLALÓ Strasbourg. Az Európai Parlament (EP) a magyar médiatörvényt kifogásoló határozatot szavazott meg tegnap Strasbourgban. A szocialista, a liberális, a zöldpárti és a radikális baloldali frakció közös indítványára 316-an voksoltak igennel, 264-en nemmel, 33-an pedig tartózkodtak. A magyar néppárti képviselők nyilatkozata szerint a baloldali pártok hazug határozatot fogadtak el. Hannes Swoboda szocialista frakcióvezető-helyettes indoklása szerint a törvénymódosítás nem kielégítő. A magyar néppárti képviselőcsoport a szavazás után közzétett nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a határozat szövege nem a jelenlegi állapotot tükrözi, figyelmen kívül hagyja a médiatörvény hétfői módosítását, valamint Neelie Kroes európai médiaügyi biztos nyilatkozatát, miszerint a magyar médiatörvény összhangban áll az uniós normákkal. Ahatározatban az EP a magyar médiatörvény további felülvizsgálatát sürgeti. A média- törvény előtt kétszer foglalkozott az EP Magyarországgal: az 1956-os magyar forradalom 50. évfordulója alkalmából megemlékező állásfoglalást adott ki, később felhívta az EU intézményeinek figyelmét a közép-európai árvízkatasztrófára és támogatást kért a károk mielőbbi rendezéséért. (MTI.nol) Kína nem hisz a tibeti vezetőnek A dalai láma visszavonul a politikai életből MTl-HÍR Dharamszala/Peking. A dalai láma bejelentette, hogy lemond a tibeti emigráns kormány vezetéséről, mondván: eljött az ideje annak, hogy átengedje a tisztséget egy „szabadon választott” vezetőnek. A tibeti vezető emigráns kormányának székhelyén, az észak-indiai Dharamszalában tegnap mondott beszédében jelentette be visszavonulását a politikai életből. Emlékeztetett arra: a 60-as évektől kezdve rendszeresen szorgalmazta, hogy a tibeti népnek szabadon választott vezetője legyen, akinek „átadhatja a hatalmat”. Úgy véli, most eljött az ideje annak, hogy ezt megvalósítsák. Közölte, hogy ennek érdekében javasolja majd a tibeti emigránsok alkotmányának módosítását a tibeti „parlament” márciusiülésén. Kína szerint nem szabad komolyan venni a bejelentést. Csiang Jü kínai külügyi szóvivő hangoztatta, hogy az elmúlt években a dalai láma már többször beszélt visszavonulásáról. A szóvivő szerint most is csupán arról van szó, hogy a vallási vezető meg akarja téveszteni a nemzetközi közösséget. A dalai láma politikai szerepe nagyrészt ceremoniális - az emigráns kormányt hivatalosan egy választott miniszterelnök vezeti -, de státusa a kabinet minden más tagjának szerepét elhomályosítja. Jóllehet a dalai lámák hagyományosan Tibet politikai és vallási vezetői voltak egyben, Tendzin Gyaco régóta úgy tekinti, hogy ő már „félig visszavonult” a politikai vezetői szereptől. Viszont továbbra is a tibeti buddhisták szellemi vezetője.