Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)
2011-03-10 / 57. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. AAÁRC1US 10. Közélet 3 Ha a felmondási idő alatt a munkáltató nem tud munkát biztosítani az alkalmazottnak, akkor fizetnie kell a felmondási idő tartamára, vagy arra az időre, amíg nem tud munkát adni (ČTK-felvétel) Végkielégítés vagy felmondási idő közül kellene választani, a kettő együtt nem járna Változik a munkatörvénykönyv Pozsony. A munkáltatókkal és a szakszervezetekkel való több hónapos egyeztetés és vita után a munka-, szociális és családügyi minisztérium tárcaközi egyeztetésre bocsátotta a munkatörvénykönyv módosítójavaslatát. A tervezetet még el kell fogadnia a kormánynak, majd a parlamentnek, tehát a most előterjesztett forma még nem a végleges, ám túl nagy változásokra már nem kell számítani. SÁNDOR RENÁTA A szakszervezetek szerint, ha ilyen formában fogadják el a tervezetet, akkor az a munka- vállalók jogainak nagyon erős megnyirbálását jelenti, s a munkaadók érdekeit szolgálja ki. A munkáltatók, a szociális minisztérium, sőt maga Iveta Radičová kormányfő is viszont úgy vélik, sokkal rugalmasabb lesz a munkapiac, és szó sincs arról, hogy csorbulnának a munkavállalói jogok, éppen ellenkezőleg. Tény azonban, hogy legalább a végkielégítés terén rosszul járnak a munkavállalók. A jövőben a munkaadó ugyanis már nem lesz köteles végkielégítést fizetni az elbocsátott alkalmazottnak. Megteheti, de nem kötelezhető erre. Nyilván az az eset lesz a gyakoribb, mikor a munkaadó nem fizet végkielégítést, hiszen már semmi nem fogja őt kötelezni erre. Ajelenlegi gyakorlat tehát megszűnik, a felmondás nem jár majd együtt végkielégítéssel. Most a munkáltató az elbocsátott alkalmazottnak köteles a felmondási időt is megadni, és a végkielégítést is fizetni. Azt, hogy ez nem marad így, szinte biztosra lehetett venni, ám a minisztérium inkább azt engedte sejtetni, hogy visszatér a Dzurinda-kormány alatti gyakorlathoz. Akkor az elbocsátott alkalmazott választhatott: vagy a felmondási időre és az ezzel együtt járó havi bérre, vagy a végkielégítésre tarthatott igényt. A Fico- kormány olyan formában módosította a törvényt, amely a munkavállaló számára a lehető legkedvezőbb anyagi szempontból: felmondási idő, tehát bér, és végkielégítés is jár egyidejűleg. Ugyanúgy, mint a Dzurinda-kormány alatti gyakorlat, a leendő törvény is hátrányosabb az alkalmazott számára, viszont előnyt jelent a munkaadóknak, hiszen nem nőnek a költségei azzal, hogy végkielégítést kell fizetnie. Felmondási idő A következő jelentős változás a felmondási idő hossza. Jelenleg ez két hónap annál az alkalmazottnál, aki öt évnél kevesebbet dolgozott az adott cégnél, három hónap pedig annál, aki öt évnél többet. A jövőben több „szakaszolás” lesz. Ha valaki egy évnél kevesebbet töltött el az adott vállalatnál, akkor a felmondási ideje egy hónap lesz. Ha a munkaviszony legalább egy, legfeljebb öt év volt, a felmondási idő marad ugyanúgy, mint most, két hónap. 5 és 10 év között három hónap, 10 és 20 év között négy hónap, 20 év felett pedig öt hónap lesz a felmondási idő. Egy újdonságot is bevezet ennek kapcsán a munkatörvénykönyv: ha a felmondási idő alatt a munkáltató nem tud munkát biztosítani az alkalmazottnak, akkor fizetnie kell a felmondási idő tartamára, vagy arra az időre, amíg nem tud munkát adni. Az összeg akkora, amekkora a felmondási időre - vagy arra az időre, amíg nem tudott munkát biztosítani az alkalmazottnak -járna. Próbaidő A próbaidő hossza nem változik, marad a három hónap. A szociális minisztérium nem vette figyelembe Iveta Radičová kormányfő azon javaslatát, hogy a legalacsonyabb keresetűeket védjék az egy hónapos próbaidővel. Egy ideig szó volt ugyan arról, hogy ezt bevezetik - tehát a legalacsonyabb bérrel rendelkezőknek a próbaidő hossza csak egy hónap lett volna, s minél magasabb a bér, a próbaidő annál hosszabb. Ez azonban így nem került be a törvényjavaslatba, viszont egy változás mégis lesz ezen a területen is. Mégpedig a vezető beosztású alkalmazottak esetében. Ha a kollektív szerződésben a cég ezt lefekteti, akkor a vezető beosztásúak próbaideje akár hat hónap is lehet. A minisztérium azzal indokolja ezt, hogy három hónap alatt nem lehet felmérni, alkalmas-e a posztra az érintett személy. Túlóra A minisztérium határozottan cáfolja azokat a sajtóhíreket, hogy a napi munkaidő a jövőben 11 órára növekedne. Marad a heti 40 óra munkaidő. Azonban a vezető beosztású alkalmazottak munkaideje a túlórákkal együtt heti 56 órára nőhet, ha beleegyezik. Ez eddig csak az egészségügyi dolgozókra vonatkozott. Ľudovít Kaník (SDKÚ) már jelezte, a tárcaközi egyeztetésen kezdeményezni fogja, hogy ez minden alkalmazottra vonatkozhasson. 33 év felett automatikusan 5 hét szabadság Hosszú hétvégéket hozna az új munkatörvénykönyv ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A munkatörvénykönyv módosító javaslata több újdonságot is bevezetne. Az egyik ilyen, hogy - a munkáltató és a munkavállaló megegyezése alapján - ha a munkavállaló felmond, egy évig nem dolgozhat a konkurenciánál, a volt munkáltatója pedig ezért a havi bére legalább 70 százalékát köteles havonta kifizetni. A gyakorlatban hasonló helyzetek ma is léteznek, a munkaadók nem ritkán megpróbálják rákényszeríteni volt alkalmazottjukat, hogy ne vállaljon munkát a konkurens cégnél. Mindez azonban törvényellenes, ezért a jövőben a munkatörvénykönyv szabályozná az üyen eseteket - magyarázta Jozef Mihál munka-, szociális és családügyi miniszter. A határozott időre szóló munkaszerződést legfeljebb három évre lehet majd kötni, meghosszabbítani pedig három év alatt legfeljebb háromszor. Mihál szerint ez idő után már határozatlan időre szóló, azaz állandó munkaszerződést kellene kapnia az alkalmazottnak. Jelenleg a határozott idejű munkaszerződés két év alatt kétszer hosszabbítható meg. Újdonság, hogy a hároméves gyermekgondozási szabadság „széthúzható” lesz öt évre, azzal, hogy legfeljebb kétszer lehet megszakítani. A kisgyerekes szülőknek járó további kedvezmény, hogy a gyermekgondozási szabadságról a munkába visszatérő alkalmazottat ugyanabba a pozícióba kell visszahelyezni. Ha az azonos pozícióban dolgozó munkatársak bére emelkedett az idő alatt, amíg gyesen volt az alkalmazott, az ő bérét is arra a szintre kell emelni. Tehát ha egy kismama 500 eurós fizetéssel ment gyesre, s közben az ugyanebben a pozícióban lévő munkatársak bére például 550 euróra nőtt, akkor ugyanilyen bért kell a visszatérő kismamának is kapnia. A várandós nőket és a szoptatós anyákat a jövőben próbaidő alatt is csak indoklással lehet elbocsátani. Jelenleg próbaidő alatt bárkit, tehát a várandós nőt is indoklás nélkül, azonnal el lehet bocsátani. 33 éves kortól minden alkalmazottnak automatikusan járni fog 5 hét éves szabadság. Erre ugyan ma is jogosult az ilyen korú alkalmazott, de ma fel kell mutatnia 15 ledolgozott évet. A jövőben erre nem lesz szükség, vagyis 33 éves korától annak is jár 5 hét szabadság, aki eddig az időpontig nem dolgozott le 15 évet. Egy további érdekes újdonság a munkatörvénykönyv módosító javaslatai között az, hogy a hét közepére eső munkaszüneti napot ki lehet tolni a hétvégéhez. Vagyis például ha szerdára esik egy munkaszüneti nap, akkor azt a cég átteheti hétfőre vagy péntekre, s így az alkalmazottaknak „hosszú hétvégéjük” lesz. A módosított munkatörvénykönyv legkorábban idén ősszel léphet hatályba, (sán) Jozef Mihál munkaügyi miniszter (Tomáš Benedikovič felvétele) A LEGFONTOSABB VÁLTOZÁSOK ♦ A munkáltató nem köteles végkielégítést fizetni az elbocsátott alkalmazottnak. ♦ A felmondási idő a cégnél ledolgozott időtől függ. ♦ A próbaidő a vezető beosztású alkalmazottaknál hat hónap is lehet. ♦ A heti munkaidő a vezető beosztású alkalmazottaknál 56 óra is lehet. ♦ A határozott időre szóló munkaszerződést legfeljebb három évre lehet kötni, meghosszabbítani pedig három év alatt legfeljebb háromszor. ♦ 33 éves kortól automatikusanjár 5 hét szabadság. ♦ A munkáltató és munka- vállaló megegyezése alapján, ha a munkavállaló felmond, egy évig nem dolgozhat a konkurenciánál, a volt munkáltatója pedig ezért a havi bére legalább 70 százalékát köteles havonta kifizetni. ♦ A várandós nőket és a szoptatós anyákat a próbaidő alatt csak indoklással lehet elbocsátani ♦ A hároméves gyermek- gondozási szabadság szétosztható öt évre. ♦ A gyermekgondozási szabadságról a munkába visszatérő alkalmazottat ugyanabba a pozícióba kell visszahelyezni. Ha az azonos pozícióban dolgozó munkatársak bére emelkedett az idő alatt, amíg gyesen volt az alkalmazott, az ő bérét is arra a szintre kell emelni. ♦ A hét közepére eső munkaszüneti napot át lehet tenni hétfőre vagy péntekre.
