Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)
2011-03-08 / 55. szám, kedd
I www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. AAÁRCIUS 8. Európai unió 25 Egyelőre nem fenyeget „bibliai exodus" az arab világból - nemzeti vita kezdődik az iszlámnak a francia társadalomban betöltött szerepéről Illegális bevándorlás, növekvő iszlámellenesség Vagy félszáz egyiptomi menekült érkezett Lampedusára ezen a lélekvesztőn. Az olasz sziget jó 130 km-re van az észak-afrikai partoktól. A várható észak-afrikai menekülthullámmal kapcsolatos pánikszerű olasz nyilatkozatok sorában az is elhangzott, hogy az Itáliába - főleg Lampedusa szigetére - érkező menekülteket egyenlő arányban osszák el az uniós tagállamok között. A többiek azt kapásból elutasították, Róma más formában kap uniós segítséget. ÖSSZEFOGLALÓ Nem rendeztek az utóbbi hetekben olyan uniós fórumot, ahol valamilyen formában fel ne merült volna az arab népi forradalmak nyomán az EU felé megindult menekültek problémája. Ugyanakkor a menekültáradat szintje egyelőre kezelhető, korántsem éri el a „bibliai exodus” nagyságrendet, mint amilyennel Franco Frattini olasz külügyminiszter fenyegetett. Lampedusa szigetére elsősorban Tunéziaiak érkeztek, mintegy ötezren, továbbá néhány száz egyiptomi. Az kétségtelen, hogy Lampedusán súlyos helyzet alakult ki, hiszen eredetileg csak nyolcszáz fő befogadására ren- dezkedtekbe a szigeten. 4,5-8 millió illegális bevándorló Február közepén, a 14. Európai Rendőrkongresszuson Berlinben megkongatták a vészharangot, mondván: az Afrikában és a Közel-Keleten tapasztalható fejlemények miatt az Európába irányuló illegális bevándorlás jelentős erősödésére lehet számítani. Az Európai Bizottság becslése szerint ma 4,5 és 8 millió között van azoknak a bevándorlóknak a száma, akik érvényes papírok nélkül tartózkodnak az unió valamelyik tagországában. Matthias Seeger, a német szövetségi rendőrség elnöke szerint a számuk évente félmillióval nő. Ennek fő okát az afrikai és a közel-keleti országok demográfiai fejlődésében jelölte meg: Eszak- Afrikában például a népesség fele fiatalabb 25 évnél, s a fiatal nemzedék kilátásai hazájukban csöppet sem rózsásak. Az illegális bevándorlók feltartóztatása szempontjából Seeger szerint az embercsempészhálózatokra kellene összpontosítani, amelyek megkönnyítik a bejutást Európába, és ebből busás profitra tesznek szert. Az embercsempészek elleni hatékony küzdelem a kulcsa a bűnszövetkezetekkel szembeni harc sikerének is. A német főrendőr úgy látja, ehhez a bűnüldöző hálózatok nemzetközi szintű összekapcsolására, az ismeretek megosztására, a határrendészeti és belföldi nyomozati és ellenőrzési tevékenység összehangolására van szükség. Bűnöző életmódra kényszerülve Oda kell figyelni az illegális bevándorlók helyzetére is. Többségükre nagy nyomás nehezedik: egyrészt le kell „dolgozniuk” az embercsempészek által követelt összeget (ez a célországtól függően 10 és 30 ezer dollár között mozog), továbbá támogatniuk kell otthon maradt családjukat. Az illegális migránsok jelentős hányada munkajogi szerződés nélkül vállal munkát, többnyire az árnyékgazdaságban, és nincs társadalombiztosításuk sem. Sokan bűnözőként keresik meg a megélhetéshez valót. Az árnyékgazdaság pedig az adott európai ország társadalmi békéjét is fenyegeti, mivel eltorzítja a piaci verseny feltételeit, és legális munkahelyek megszűnéséhez vezethet. Ez főleg akkor válik komoly társadalmi problémává, ha populista és szélsőséges politikusok ráharapnak a témára, és politikai tőkét igyekeznek kovácsolni belőle. A főrendőrök után az uniós belügyminiszterek foglalkoztak az arab menekülők Európába özönlésének megelőzésével. Elismerték: ez nemcsak a dél-európai tagállamok, hanem az egész EU problémája. Olaszország február 15-én hivatalosan segítséget kért a Frontextől, az EU külsőhatár-védelmi ügynökségétől. Olaszország válság- helyzetet hirdetett előbb a tunéziai menekültek miatt, később, a líbiai események után Frattini kijelentette: 200-300 ezer menekült is megjelenhet Olaszországban, ezért február 22-én az EU segítségét kérte. A magyar elnökség felhívást intézett a tagállamokhoz, vizsgálják meg, milyen egyéb módokon tudnak részt vállalni az olasz hatóságokra nehezedő nyomás megosztásában. Párizs: ne jutalmazzuk a bevándorlást Berlin kategorikusan elutasította azt a felvetést, hogy a menekülteket arányosan osszák el az uniós tagállamok között, Párizs pedig csak „nagyon marginális” esetekben fogadna be menekülteket abból az ötezer tunéziaiból, akik az észak-afrikai partoktól mindössze 138 kilométerre fekvő Lampedusára érkeztek. Laurent Wauquiez francia Európa-ügyi államtitkár ezzel Lampedusa polgármesterének azon nyilatkozatára reagált, amely szerint a tunéziaiak jelentős része - érthetően - Franciaországba akar továbbmenni a családjához. Franciaországban mintegy 600 ezer tunéziai él. Párizs álláspontja, hogy „nem szabad az illegális bevándorlást megjutalmazni”. Hozzátette: „Meg fogjuk vizsgálni egyesével és részletesen azokat az eseteket, amelyek összeegyeztethetők a bevándorlási joggyakorlatunkkal, de ezek az esetek csak nagyon marginálisak lehetnek.” A francia politikus ismét azt sürgette, amiről az unióban már régóta szó van: a bevándorlási politika összehangolását. Közben Korzika szigeténél megerősítették a francia hatóságok a parti ellenőrzést. A Franciaországhoz tartozó sziget harminc óra alatt érhető^l a tunéziaipartoktól. Visszafordítani a menekülteket Az egyik fő kérdés az, hogy meg lehet-e tartani a menekülőket Líbiában. Az egyik lehetőségként említették azt, hogy a líbiai-tunéziai és a líbiai-egyiptomi határon kell gondoskodni a menekülők ellátásáról, ott kell táborokat felállítani. Közben a belügyminiszterek j óváhagyták az EU-török vissza- fogadási megállapodás tervezetét is. A szerződés azt szabályozná, milyen feltételekkel küldik vissza Törökországba az onnan érkezőket, ha nincs jogosultságuk az EU területén tartózkodni. Az EU-nak eddig 12 országgal van visszafogadási szerződése, közülük nyolc kelet- és dél-európai, négy pedig ázsiai. Ugyanekkor a Nemzetközi Bevándorlási Szervezet azt közölte, egyelőre nehéz felbecsülni, hányán akarnak távozni Líbiából, amely 2008-ig fő kiindulópontja volt az Európába csempészhajókon eljutni igyekvő afrikai és más illegális menekülteknek. De Olaszország és Líbia 2008-ban megállapodást írt alá, amely egyebek között lehetővé tette a tengeren elfogott menekültek visszafordítását Líbiába anélkül, hogy menedékkérelmüket előbb megvizsgálta volna. Ennek eredményeként az Olaszországba érkező illegális bevándorlók száma a 2008-as 36 ezerről 2010-ben 4300-ra apadt. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) elítélte a megállapodást, mondván, hogy az sérti a bevándorlóknak a menedékkérelemhez fűződő jogát, és azt a jogukat, hogy elmenekülhessenek az elnyomás, a humanitárius válságok és a háborúk elől. Kormánykampány a burka ellen Az egységes uniós bevándorlási politika kialakítása talán azért is akadozik, mert az utóbbi időben szinte minden tagországban növekedett a bevándorlókkal, főleg az iszlám gyökerű bevándorlókkal szembeni bizalmatlanság. Ez konkrét törvények, rendeletek formájában is megmutatkozik, Hollandiától kezdve, Olaszországon és Nagy- Britannián át egészen a különösen keménykedő Franciaországig. A párizsi kormány épp most kezdett egyhónapos felvilágosító kampányt a teljes testet és arcot eltakaró női muzulmán viselet, a burka és a nikáb betiltásáról, az erről szóló törvény április 11-én lép hatályba. Április 5-én pedig a jobbközép kormányzópárt nemzeti vitát indít az iszlámnak a francia társadalomban betöltött helyéről. Luc Chatel oktatási miniszter a múlt héten kijelentette: a gyermekeiket az iskolába elkísérő anyák sem viselhetnek iszlám fejkendőt. Osztrákpontrendszer a bevándorlóknak Nem sokan gondolnák, de egy nemzetközi felmérés szerint a bevándorlóknak Ausztriában nehezebb a helyzetük, mint a legtöbb uniós országban. Ausztriában a munkaerőpiacra szabott bevándorlási rendszert akarnak kialakítani, s ezt nagy viták kísérik. Egy törvénytervezet szerint az EU-n kívüli országokból érkező migránsokat júliustól szak- képzettség, nyelvtudás és életkor szerint rangsorolják. Aki összegyűjti a megfelelő számú pontot, azt segítik a letelepedésben és a munkavállalásban. A megszabott pontszám alatt teljesítők számára ellenben előírják, hogy még Ausztriába érkezésük előtt bizonyítsák alapfokú németnyelv-tudásukat. Az új kurzus megideologizálása Mindehhez a három európai nagyhatalom vezetői szolgáltatta ideológiai alapot még a most fenyegető arab bevándorlási hullám kezdete előtt. Először Angela Merkel német kancellár és David Cameron brit kormányfő, majd pedig Nicolas Sarkozy francia elnök mondta ki, hogy Európában a multikul- turalizmus megbukott. Ez nagy nemzetközi visszhangot váltott ki, hiszen nyilvánvalóan azzal a céllal tették, hogy megindokolják a bevándorlókkal szembeni új politikát, amely elveti az elmúlt évtizedek elnéző-bátorító kurzusát. Sarkozy február elején a TF1 francia kereskedelmi televízióban kijelentette: „Demokráciáinkban túl sokat aggódtunk az újonnan érkezők identitása miatt, és nein eleget azon ország identitása miatt, amely befogadta őket. Nem akarunk olyan társadalmat, amelyben a közösségek egymás mellett léteznek. Ha valaki Franciaországba jön, az él kell, hogy fogadja: beolvad az egyetlen közösségbe, mégpedig a nemzeti közösségbe. Ha ezt nem fogadja el, akkor ne jöjjön Franciaországba.” Majd hozzátette, hogy „ha mindenkit befogadunk, a bevándorlási rendszerünk szétrobban”. Egy tévénézőnek az iszlám társadalmi helyét firtató kérdésére az elnök azt felelte, biztosítani kell, hogy muzulmán honfitársaink gyakorolhassák a vallásukat, mint bármely más vallású honfitársunk, de csak franciaországi iszlámról lehet szó és nem valamilyen iszlámról Franciaországban. „Az imádkozás senkit nem sért, de nem kérünk az agresszív hittérítésből” - fűzte hozzá, (nák, MTI) A tunéziai menekültek többsége Franciaországba szeretne eljutni (TASR/AP-felvételek) Rohamosan nő a muszlimok aránya Washington. A Pew Forum amerikai kutatóintézet januári tanulmánya szerint húsz év múlva már a világ 79 országában lesz egymillió fölött az iszlám hívők száma, szemben a mostani 72-vel. Egyes európai országokban, pl. Franciaországban és Belgiumban kétszámjegyűre nő a muszlimok százalékaránya, Svédországban pedig egyesen megduplázódik, de egész Európában összesen csak a népesség 2,5 százaléka lesz Mohamed követője. Az USA-ban a jelenlegi kevesebb mint egy százalékról 1,7 százalékra emelkedhet a muszlimok aránya 2030-ra, ez körülbelül a zsidó és episzkopális hívők mai számarányával egyezik meg. Izraelben a népesség csaknem negyede lesz iszlám hívő húsz év múlva. (MTI)
