Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)
2011-03-08 / 55. szám, kedd
12 Agrárkörkép - hirdetés ÚJ SZÓ 2011. AAÁRC1US 8. www.ujszo.com A növényeket négy-négy soros elrendezésben vetik egymás mellé (Képarchívum) A kukoricát és a napraforgót közösen termesztik Napraforgóból is energia TÁJÉKOZTATÓ Az alternatív energiaforrások iránti fokozottabb érdeklődés napjainkban az erre a célra leginkább kihasznált kukorica mellett a napraforgóra is ráirányította a figyelmet. A vizsgálatok során arra a megállapításra jutottak, hogy ha a növényt a kukoricával megfelelő arányban keverve termesztik, a bioenergiai célú feldolgozás után akár 4 százalékkal magasabb metántartalmat érhetnek el, mintha csak pusztán kukoricából nyert biomasszából állítanák elő az elégetésre szánt gáznemű üzemanyagot. Az eddigi eredményekről, és ennek hazai vonatkozásairól nemrégiben a cseh Agrofinal és szlovákiai partnere a Candor Trading által szervezett szakmai rendezvényen Karel Neckár, a kukorica és a napraforgó bioenergiai célra történő kihasználását célzó projekt vezetője számolt be. Az Euralis vetőmagnemesítő és forgalmazó cég által kinemesített erre a célra alkalmas hibridek közös termesztését rendszerbe foglaló eljárást a gazdálkodók jól beilleszthetik a vetésforgójukba. A növényeket négy-négy soros elrendezésben vetik egymás mellé a parcellán, a vetés sűrűsége 8-9 növény négyzetméterenként, a napraforgót 3-5 cm mélyre, a kukoricát valamivel mélyebbre vetik. A betakarítást a kukorica silózásra való megfelelő érettségi állapotában kezdik hozzávetőlegesen 30 százalékos szárazanyag-tartalom mellett. A napraforgó fejekben ilyenkor kezdődik az olajfelhalmozódás, a növény 25-27 százalékos nedvességtartalommal rendelkezik, (sz) A napraforgó termesztésének egyik fontos jellegzetessége a vetésváltás következetes betartása Fajtaspecifikus termesztés Míg három-négy évtizeddel ezelőtt úgy tartották, hogy a napraforgót elég csak elvetni, a többit a természet elintézi, napjainkban ez a szentencia már csak részben érvényes. A talaj- és időjárási viszonyok ma már csak alig 20 százalékban befolyásolják a napraforgó termesztésének eredményességét. ISMERTETŐ Mindezt Pepó Péter, a Debreceni Egyetem munkatársa több évtizedes kutatói tapasztalatok alapján fogalmazta meg nemrégiben a lévai Inter- agros Kft. által szervezett szakmai konferencián tartott előadásában, amelyben a napraforgó termesztéstechnológiájának néhány kiemelt elemére hívta fel a szlovákiai termesztők figyelmét. Amint elmondta, a napraforgó termesztésének sikerében, illetve a termény árának meghatározásában továbbra is a kereskedők és a piac játsszák a meghatározó szerepet, az árak alakulására 50-60 százalékos befolyásuk van. A környezeti tényezők 20 százalékos szerepe mellett a termelőnek tehát csak mintegy 20-30 százalékos lehetősége marad arra, hogy a megfelelő fajta és termesztéstechnológia alkalmazásával saját maga is befolyásolni tudja a növény termesztésének eredményességét. A fajtakínálat sokszínűsége és a piaci igények változatossága alapján ma már megfogalmazható a napraforgó termesztésének egyik legfontosabb tanulsága, hogy a növényt nem csak úgy általában, hanem egy- egy adott fajta vagy hibrid speciális igényeinek kielégítésére alkalmas termesztéstechnológia alkalmazásával ajánlott és érdemes termeszteni. A termesztéstechnológiában nagyon fontos szerepe van a termőhely adottságainak, a termesztési célnak megfelelő fajta, vagy hibrid kiválasztásának, az agrotechnika és a hozzá tartozó speciális elemek pontos és minőségi végrehajtásának. A termőhely kiválasztásában a napraforgó termesztésének egyik nagyon fontos jellegzetessége a vetésváltás következetes betartása. Alapvető szabály, hogy a napraforgót ugyanazon a területen csak öt év után ajánlott újra termeszteni. Szükség esetén bizonyos kockázatokkal kivitelezhető, hogy az adott területen az első év után a következő szezonban is újravessük a napraforgót, ekkor ugyanis még van esély arra, hogy nem mindig érvényesülnek a különböző betegségek fertőző hatásai. A növényállomány sikeres egészségvédelme ugyanis a termesztés sikerének egyik alapköve. A napraforgó termesztésében évtizedes vizsgálatok eredményei igazolják, hogy míg az évjárat és a talaj terméseredményt befolyásoló hatásai a hagyományos, másnéven ex- tenzív technológiák alkalmazása során 20-30 százalékos befolyással lehet a hozamokra, addig az intenzív termesztéstechnológia és a megfelelő hibridek alkalmazása következtében az említett környezeti tényezők már csak 10-15 százalékban képesesek befolyásolni az eredményeket. Megfelelő hibridek és agrotechnika alkalmazásával akár 1-2 tonnával magasabb hozamok is elérhetők ugyanazon termőhelyi feltételek között. Nem véletlen, hogy az utóbbi években a napraforgó vetőmagpiacán meghatározó cégek (Pioneer, Limagrain, Syngenta, Euralis) kínálatában egyre nagyobb szerepet kapnak az intenzív termesztéstechnológiát igénylő hibridek. A napraforgó tápanyagellátásában figyelembe kell venni, hogy a növény jól értékesíti a talajban levő tápanyagokat, ugyanakkor meghálálja a külön juttatott műtrágyákat is. A napraforgó átlagos hozamához jelentős nitrogént vesz fel a talajból (összehasonlításként: ez kb. 10 tonnás kukori- 0 cahozam N-szükségletét fedezi), de ennek a mennyiségnek a jelentősebb részét a talaj tápanyagtartalékaiból veszi fel. Foszforból kevesebbet igényel, ugyanakkor itt jóval fontosabb szerepe van a műtrágyázásnak. A káliumszükséglet háromnegyed részét szintén a talajból vonja ki. A tápanyagellátás szervezésekor fontos, hogy mindhárom alapvető tápelemet a növény rendelkezésére bocsássuk, csak nitrogén adagolásával nem érhető el számottevő terméstöbblet. A napraforgó termesztéstechnológiájában fontos szerepe van a vetési idő és az optimális vetéssűrűség meghatározásának. A vetőmag földbe juttatásának optimális időpontjait szintén több évtizeden át vizsgálták, és az eredmények azt mutatják, hogy a vetésre az a legalkalmasabb időpont, amikor a talaj eléri 7-8 °C hőmérsékletet, ez általában április középső harmadában alakul ki. A vetés sűrűségét tekintve a napraforgó állományokban a kukoricáénál ritkább egyedszám ajánlott hektáronként. Az ajánlott tőszám a 15 százalékos kiesést is beleszámítva hozzávetőlegesen 48-58 ezer növény hektáronként. Ilyen állományban biztosított a növényállomány megfelelő kezelhetősége a különféle betegségekkel szemben. (sz) ELADÁS - SZERVIZ Új és használt mezőgazdasági, építőipari és erdészeti munkagépek, tehergépkocsik széles skálája - kérésre ajánlatküldés. CLAAS, FENDT, NEW HOLLAND, JOHN DEERE, MASSEY FERGUSON, CASE, JCB, HITACHI MAN, DAF, MB stb. Claas Lexion 570 gy.é. 2009, i), ó. 1200,426 LE, 9 m kasza, szállító kocsi, repce kasza, szalma zúzó, pelyva szóró, autocontour, veszteségmérő, 6 soros kukurica adapter Claas Conspeed TfeQDae Cöc?® ffl@KösöäE3äeB Fő feladatunk az új és használt gépeket vásárló partnereink finanszírozási igényének kielégítése, a beruházások pénzügyi vonatkozásainak koordinálása, lízing, kölcsön intézése stb. Új, ill. kevésbé használt gép vásárlásánál beszámítjuk régi gépe ellenértékét! Fendt 924 Vario gy.év 2008, Ü.ó. 215,240 LE Claas Rollant 250RC gy. év 2002 Massey Ferguson 7278 gy. é. Ü.ó. 1300,2008,413 LE, 7.70m Power-Flow kasza, szállító kocsi, szalma zúzó pelyva szóró, tolató kamera, veszteségmérö, John Deere 9780 CTS Allroad (4x4), gy.é. 2004, Ü.ó.1160 360 LE 6.20 m kasza, szállító kocsi, szalma zúzó, pelyva szóró, 8 soros kukurica adapter Geringhoff Fendt 6300C gy. év 2008, Ü.ó. 800,330 LE 6.75mPower-Flow kasza, szállító kocsi, szalma zúzó, pelyva szóró John Deere 6830 Premium gy. év 2008,167 LE Zetor 9541 Plus gy. év 2009, Ü. ó. 5,90 LE Pronar T669 gy. év 2010, összsúly 201,23m’ Claas Jaguar 950 Allrad gy.év 2008, Ü.ó. 795,507 LE Lemken Smaragd 9/600 gy. év 2005 Manitou MLT 627 Turbo gy. év 2008,Ü.ó. 1800 emelési magasság 7 m, terhehetőség 2,71 Massey Ferguson 3435A gy. év 2007, Ü. 0.710,80 LE Pöttinger Jumbo 6000 gy. év 2004 Grimme GL 34KG gy. év 2000,4 soros, billenő bunker, csatlakozó sor cím: AGRO - MITAS, s. r. o., 946 01 Kameničná pri Komárne, č. d. 329 Tel.: 035/777 8582 • Fax: 035/777 8580 • Mobil: 0905/329 885 E-mail: agromitas@piszkenet.hu MP91100136
