Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)
2011-03-07 / 54. szám, hétfő
14 TÁPLÁLKOZÁS EGESZSEG ■ 2011. MÁRCIUS 7. www.ujszo.com FELHÍVÁS ÍQgjffö§®Oűfe a A lisztérzékenység a tudomány mai állása szerint gyógyíthatatlan betegség. Együtt élni csak úgy lehet vele, ha egész életében szigorú diétát tart a beteg. Nem könnyű annak a családnak a helyzete, amelynek valamelyik tagja lisztérzékeny. Segítsünk nekik! Arra kérjük azokat az olvasóinkat, akiknek vannak tapasztalataik a lisztérzékenységgel, küldjenek olyan ételreceptet - lehetőleg képpel amelyeket a lisztérzékenyek is elkészíthetnek és fogyaszthatnak. Örülnénk, ha hasznosítható, bevált tanácsaikat is megosztanák olvasóinkkal. A legjobb receptek bekerülnek a lisztérzékenységgel foglalkozó külön mellékletünkbe. Tovább élhet, aki több rostot eszik A rákbetegségek kockázatának csökkenését a kutatók csak a férfiaknál állapították meg, nőknél nem találtak kapcsolatot a több rostfogyasztás és a iák miatti halálozás között. Egy átlagos amerikai felnőtt napi 15 gramm rostot eszik, holott a jelenlegi egészségügyi ajánlások szerint a nőknek 25, a férfiaknak pedig 38 grammot kellene fogyasztaniuk. Ezer kalóriának megfelelő ételbe- italba 14 gramm rostot érdemes beilleszteni. A nagyszabású tanulmányban 388 ezernél több, 50-71 év közötti amerikait követtek nyomon kilenc éven át. Kiderült, hogy azoknak a férfiaknak és nőknek, akik a legtöbb rostot iktatták étrendjükbe, 22 százalékkal A több rostot tartalmazó étrenden élő emberek kisebb kockázattal halnak meg szívás fertőző, illetve légzőszervi betegségekben - közölték az elmúlt napokban amerikai kutatók. Kilenc év elteltével a résztvevők közül 31 ezer ember nem élt már. A halálokokat az országos regiszterekből, egészségügyi feljegyzésekből állapították meg a kutatók Az adatok értékelésénél más kockázati tényezőket is figyelembe vettek, így a testsúlyt, iskolázottsági szintet, dohányzást és az általános egészségi állapotot, és még így is alacsonyabb kocCímünk: Új Szó szerkesztősége, Egészség melléklet Lazaretská 12,814 64 Bratislava 1 kisebb volt a halálozási kockázatuk A vizsgálatba bevont emberek 1995-ben és 1996-ban töltöttek ki kérdőíveket étkezési szokásaikról. Ebben 124 élelmiszerről kellett megbecsülniük, hogy milyen gyakorisággal szerepel étlapjukon. kázata adódott a halálozásnak azoknál, akik több rostot ettek A nagy rosttartalmú ételek csökkentik a diabétesz és a szívbetegségek kockázatát, mert hatásukra javul a vércukor- és koleszterinszint, a vérnyomás, sőt a gyulladásos folyaman ...első, könnyű lépésként a fehér kenyeret váltsák fel teljes kiőrlésű gabonából készült kenyérre... tok is. Feltételezik, hogy a rostok megkötik a szervezetben a méreganyagokat, és segítik azok gyorsabb eltávolítását. A daganatos betegségek esetében csak a férfiaknál csökkentette a halálozási kockázatot a több rost fogyasztása, vélhetően azért, mert náluk gyakoribbak az étkezéssel összefüggésbe hozható ráktípusok Rostokat tartalmaznak a gyümölcsök és zöldségek is, ám a legjobb hatást a gabonákból származó rostanyagoknál tapasztalták a tanulmányban. A teljes kiőrlésű gabonák ugyanis a rostokon kívül sok vitamint és ásványi anyagot is tartalmaznak A tanulmány szerzői azt javasolják, hogy első, könnyű lépésként a fehér kenyeret váltsák fel teljes kiőrlésű gabonából készült kenyérre azok, akik túl kevés rostot fogyasztanak (MTI) » Toplista • Bab. Rendkívül rostdús zöldség: egy csésze feketebab 19 gramm rostot tartalmaz. Aggódik ’’szélhajtó” hatása miatt? Próbálja ki, hogy egy kis gyömbért tesz a babból készült ételbe - ezzel enyhítheti a szélképződést. • Korpa. Vegyen korpás kenyeret, és minden egyebet, ami korpát tartalmaz. • Borsó. Már félcsészényi is 9 gramm rostot tartalmaz. Minden elkészítési formája ajánlott. • Kukorica. A csöves kukorica darabja például 5 gramm rostban gazdag. Miért ne enne meg belőle kettőt egy nap? És már meg is van a napi rostadag fele! • Bogyós gyümölcsök. Egy csésze eperrel 3 gramm rostot vehet magához, míg egy félcsészényi málnával pedig több, mint 4 grammot. • Burgonya. A „rostversenyben” élen jár. Átlagosan 5 gramm rost nyerhető egy közepesen főtt burgonyaszemből. • Füge. A füge és más szárított gyümölcsök magas rosttartalmúak. 3 szárított füge egyenlő 10 gramm rosttal, míg a többi szárított gyümölcs hasonló mennyisége kevesebbel, de mindegyiknek ajánlatos a fogyasztása. • Brokkoli. % csésze főtt brokkoli 7 gramm rostot tartalmaz. Köretnek is kiváló, bár még nem eléggé elterjedt. • Zab. Egy adag zabkásában 7 grammnál nagyobb meny- nyiségű rost található. Ajánlatos reggelire a zabpe- hely fogyasztása is. • Alma. Egy átlagos nagyságú alma 4 gramm rostot tartalmaz, pektin (nem cukorszerű poliszacharid) formájában. Fontos, hogy étrendjében többféle rost szerepeljen, így napi egy alma elfogyasztása hozzájárul e cél eléréséhez. Forrás: Galenus RECEPTEK LISZTERZEKENYEKNEK Depresszió ételektől? Egy Spanyolországban lefolytatott vizsgálatból az derül ki, hogy a transz-zsírokban és telített zsírokban gazdag étrend növelheti a depresszió kockázatát. A kutatók több mint 12 ezer ember étrendre, egészségi állapotra és életmódra vonatkozó adatait tanulmányozták mintegy 6 éven keresztül, és megállapították, hogy azok, akik a legtöbb transz-zsírt (a sült krumpliban, fánkban és süteményekben található legegészségtelenebb zsírfajta), valamint telített zsírt (a szalonnában és a zsíros húsokban) fogyasztanak, 48 százalékkal nagyobb valószínűséggel lesznek depressziósok, mint azok, akik nem fogyasztják ezeket az egészségre ártalmas zsírféleségekkel. Ezzel szemben a vizsgált alanyok közül azoknál, akik az egészséges, egyszeresen telítetlen zsírokat (pl. az olívaolaj) és a többszörösen telítetlen zsírokat (pl. napraforgó-olaj) használják étkezéshez, alacsonyabb a depresszió előfordulása. Több korábbi kutatás is megerősítette, hogy ezek a „rossz” zsírok fokozzák a szervezetben a gyulladás valószínűségét, ideértve a szívizomgyulladást is. Lehet, hogy ennek a gyulladásnak szerepe van a plakkok kialakulásában is, amelyek az agyban is lerakodhatnak. Betegséget okozhatnak a vörös húsok Óvatosan a vörös húsok fogyasztásával - ezt a tanácsot adták pénteken az e húsféléket nemzeti eledeleik közé soroló briteknek kormányuk szakértői, csökkentendő az emésztőszervi daganatos betegségek kialakulásának kockázatát. A brit egészségügyi minisztérium szaktanácsadói által kidolgozott, hivatalosan pénteken ismertetett ajánlás szerint napi ádagban legfeljebb 70 gramm, vagyis hetente nem egészen fél kiló vöröshúsféle fogyasztása javasolt. Ennek a limitnek a betartása a szakértők szerint évente több ezer bélrákos megbetegedésnek veheti elejét, ugyanakkor még nem jár vashiánnyal kapcsolatos egészségügyi problémák veszélyével. A brit kormány legutóbb 1998-ban tett közzé szakértői ajánlást a vörös húsok fogyasztásáról, de abban még 90 grammos napi ádag szerepelt javasolt felső határként. A most meghatározott 70 grammos új napi határérték nagyjából a teljes brit lakosság fogyasztási áda- gának felel meg, ám azok, akik rendszeresen fogyasztanak vörös húsokat, ennél valószínűleg sokkal többet esznek e húsfélékből, mivel becslések szerint hatmillió brit - a lakosság csaknem tíz százaléka - egyáltalán nem fogyaszt ilyen húsokat. (MIT)
