Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)

2011-03-07 / 54. szám, hétfő

12 GYÓGYHÍREK Egészség ■ 2011. március 7. www.ujszo.com A SZAKEMBER VÁLASZOL Félek a terhességtől Jelige: Rh-negatív. „Férjemmel gyermeket tervezünk, de azt hal­lottam, hogy mivel én Rh- . negatív, a férjem pedig Rh- pozitív, a terhesség alatt problé­mák adódhatnak. Azt szeretném tudni, mi igaz ebből?” A sejtek felszínén olyan proteinek (fe­hérjék) vannak, amelyeket antigé­neknek nevezünk. A vörös vérsejtek felü­letén is vannak anti­gének, amelyek kü­lönbözők lehetnek, eszerint beszélünk vércsoportokról és Rh faktorról. Ha az antigén olyan szerve­zetbe kerül, ahol ez a konkrét antigén nem fordul elő, ellenanyagok kép­ződnek ellene. A vércsoportok antigénjei gyengék, ezért rend­szerint nem termelődik ellen­anyag. Az Rh faktor antigénje azonban erős, ez a D faktor, és ellenanyagok termelődését idé­zi elő. Abban az esetben, ha önnek más a vércsoportja és az Rh faktora, mint gyermeke ap­jának, szülés idején vagy veté­lés esetén ún. szérológiai konf­liktus léphet fel. Legsúlyosabb az Rh faktor különbözősége. Baj akkor keletkezik, ha a ter­hes nőnek nincs D faktora, vagyis Rh negatív, a gyermek apjának pedig van, ő Rh pozi­tív. Az első terhesség idején ál­talában nincsenek problémák, de a későbbiekben lehetnek. Ha ön Rh negatív, a gyermek apja pedig Rh pozitív, a mag­zat ön után lehet Rh negatív, vagy az apa után Rh pozitív. A második esetben a vörös vérsej­tek felületén megtalálható a D faktor. Szüléskor vagy a terhes­ség alatt a magzat vörös vér­sejtjei, valamint a D faktor az anya vérébe kerülnek. Mivel nála nincs jelen a D faktor, immunrendszere az Rh pozitív eritrocitákat idegenként kezelik Dr. Zuzana Čierna orvos, egyetemi tanársegéd és anti Rh ellenanyagot termel. A következő terhesség alatt az anya ellenanyagai a méhlepé­nyen át a magzat vérkeringésé­be kerülnek, ahol megtapad­nak a magzat vörös vérsejtjein és felbomlanak. Kialakul az új­szülött hemolitikus beteg­sége, aminek több formája lehet. A legkönnyűbb a vérszegénység, sú­lyosabb a sárgaság, a legsúlyosabb pe­dig a magzat halá­la vagy halva szü­letése. Ilyen eset­ben az első szülés utáni 72 órán be­lül az anya anti D ellenanyagot kap. Ez a magzat Rh pozitív vörös vérsejtjeihez ta­pad, amely az anya vérkeringé­sébe kerül és megakadályozza az anya szervezetében az ellen­anyagok képződését. Minden Rh negatív nőnek anti D el­lenanyagot kell kapnia, ha gyermeke apja Rh pozitív, de nem ismeri az apa Rh- faktorját. A preventív ellenőrzések során a tanácsadóban az Rh negatív nőknél háromszor vizsgálják ki az Rh ellenanyagok szintjét, mégpedig a 14., a28. és a 34- 36. héten, esetleg szükség sze­rint máskor is. Ha a terhesség 28. hetében az Rh ellenanya­gok negatív eredményt mu­tatnak, a terhes nőnek anti D immunoglobulint kell kapnia, hogy elkerülje a terhesség utolsó három hónapjában az immunreakciót. Ha az Rh el­lenanyag-vizsgálat eredménye pozitív, a nőt a nőgyógyász és a hematológus is figyelemmel kíséri. A magzatot pedig ultraszonográffal kell vizsgálni. Ha felmerül a hemolitikus be­tegség gyanúja, ún. kék fényt alkalmaznak, súlyos esetben pedig az újszülöttnek az Rh negatív vérét kell kicserélni. Miért fájnak az izmaink influenzafertőzéskor? Nemrég jöttek rá: nem magától az influ­enzavírustól vagyunk rosszul, hanem attól, hogy saját szervezetünk termel olyan anya­got, amely miatt úgy érezzük: átment raj­tunk az úthenger. Nézzük a részleteket. N em sokan tudják, hiszen csupán 10 éve fedezték fel, hogy mi okozza az influenzások, nát­hások fejfájását, gyengeségét, izomfájdalmait, bágyadtságát. A magyarázat meglepő! Amikor az ember megbetegszik, akkor a vírus a szervezetben rendkívül gyorsan, nagyon agresszíven kezd szaporodni. Az immunrendszer kezdetben még nem tudja, hogy mi ez, illetve hogyan tud ellene védekezni. Ezért a vírus gátlásta­lanul többszörözi önmagát. A nyálkahártya influenzával meg­fertőződött sejtjei viszont azon­nal különleges anyagot, úgyneve­zett interferont kezdenek el ter­melni - minél több sejt fertőző­dik meg, annál több interferon kerül a szervezetbe. Ezzel az anyaggal a szervezet magát pró­bálja megvédeni, mivel az inter­feronok a vírusok szaporodását gátló fehérjék. Szerepük, hogy „figyelmeztessék” a többi, még egészséges sejtet, másrészt jelen­létükkel gátolják más sejtek meg- fertőződését. Csakhogy az influenza speciális adottságai miatt teljesen ellenálló az interferon­nal szemben, tehát ez az anyag az influen­zavírusok szaporodását nem gátolja! Vagyis teljesen feleslegesen termeli ezt az anyagot influenza esetén a szervezet - de nem tehetünk sem­mit ellene. Az interferon hatása Az interferon a szervezet különfé­le sejttípusai által termelt, mole­kulatömegű fehérje. Kötődik a sejtek felszínéhez, növeli a T-sejtek aktivitását, serkenti a vé­dekezést. A hirtelen, hatalmas adagban ter­melődő interferon szó szerint mérgezést okoz. Az interferon azért jár rossz közérzettel, fájdal­makkal, mert rendkívül nagy számban, pánikszerűen aktiválja a szervezet sejtjeit — ez az aktivizáció jelentkezik fájdalom­ként, elgyötörtségként. Jellem­zően a panaszok igen gyorsan, egyik pillanatról a másikra ala­kulnak ki, a beteget szinte „fejbe vágja” a betegségérzés. Persze ennek legalább az a pozitív hatása, hogy az ilyen állapotba ke­rülő beteg nyugton marad, ágyba fekszik, sok folyadékot iszik, be­tartja az orvos utasításait, mert sze­retne szabadulni a borzasztó közér­zettől - ezzel pedig segíti szervezete védekezését a vírus ellen. Az interferonok egyébként a ve­sén keresztül ürülnek. Sajnos, ez a folyamat eléggé lassú, így je­lenlétük napokig rossz közérzetet okoz. Az izomfájdalom, gyenge­ségérzés, fáradtság, hidegrázás, iz- zadás, fejfájás is az inter­feronok „számlájára” ír­ható. Enyhe gyógyírt je­lent, hogy fájdalom- és lázcsilla­pító adásá­val a tüne­teket jelentősen mérsékelni lehet. Ugyanez az interferonmérgezés le­játszódhat náthavírus-fertőzés ese­tén is - bár nem ennyire hevesen, mivel a náthavírusok (több százfé­le van belőlük) kevésbé agresszí­ven szaporodnak. További jó hírt jelent, hogy a náthavírusok érzé­kenyek az interferonra, így a szer­vezet által termelt fehérje valóban akadályozza a náthavírusokat ab­ban, hogy további sejteket fertőz­zenek meg. Mit tegyünk? A legfontosabb teendők: fekvés (alvás), sok folyadék, láz- és fáj­dalomcsillapítás (figyeljünk az adagolásra!), az orrlégzés biztosí­tása (orrspray, orrcsepp segítségé­vel), a köhögés csillapítása vagy produktivitásának segítése, a to­rokfájdalom enyhítése, gyakori szellőztetés, vitaminok fogyasztá­sa és a higiénés szabályok betartá­sa - ez utóbbi azért, hogy ne fer­tőzzük meg a környezetünkben élőket, (hazipatika) KI HITTE VOLNA? A lakás hőmérsékletével is összefügg a túlsúly A hűvösebb lakás és a jobb éjsza­kai alvás segíthet a testsúly meg­tartásában - állítják olasz kuta­tók. A torinói egyetem munka­társai Simona Bo vezetésével vizsgálatukba ezernél több kö­zépkorú embert vontak be, aki­ket hat éven át követtek nyo­mon. A tanulmány eredménye azt mutatta, hogy a magasabb hőmérsékletű lakás és a kevés al­vás is hozzájárulhat a súlygyara­podáshoz. A kutatók úgy talál­ták, hogy minden egyéb tényező kizárása mellett is azok, akiknek a lakásában a hőmérséklet 20 Celsius fok felett volt ősszel és té­len, kétszer nagyobb valószínű­séggel híztak el a követés ideje alatt, mint azok, akik ennél ala­csonyabb hőfokot tartottak ott­honukban. Az elemzésekből az is kiderült, hogy az alváshiány is összefüggésbe hozható a túlsúly­lyal és elhízással. Mint Bo és kol­légái hangsúlyozták, az elhízásjárványhoz olyan kevéssé feltárt körülmények is hozzájá­rulnak, mint a túlfűtött lakások, a sok televíziózás, az éttermi éte­lek fogyasztása, a légkondicioná­lók használata, valamint az anti- depresszánsok és pszichózis elleni szerek szedése. Amint a szakem­berek kiemelték, a megállapítás nem azt jelenti, hogy aki letekeri lakásában a termosztátot, az fogyni kezd, mindazonáltal e két életmódbeli tényezőről - az alvási idő hosszáról és lakásunk hőmér­sékletéről - általában magunk dönthetünk. (MTI) A bukósisak megvédi a nyaki gerin Már rég köztudott, hogy a bu­kósisak viselése nagymértékben csökkenti a motorosok agysérü­lésének és a baleseti halálnak a kockázatát, de úgy tűnik, a nya­ki gerinc sérüléseit is meg le­het ilyen módon előzni, állít ják a Johns Hopkins kuta­tói. „Szeretnénk eloszlatni azt a népszerű mítoszt, hogy a bukósisak vise­lése az ütközés során hátrányokkal járhat - mondja a vizsgálat ve­zetője, dr. Adil H. - Ennek az új bizonyítéknak a birtokában a törvényhozóknak újra kéne vizsgálni a bukósisak kötelezővé tételét. Semmi kétség nem férhet hozzá, hogy a sisak életeket menthet, és csökkenti a fejsérülések kockázatát. Most azt is tudjuk már, hogy ez a nyaki gerinc sérüléseire is igaz.” A bukósisak kötelezővé tétele el­len harcoló aktivisták több mint két évtizede egy kisebb vizsgálat­ra hivatkoznak, amely szerint balesetkor a bukósisak súlya je­lentős torziós terhelést jelent a nyaknak, ami káros lehet a gerinc­re. Az új vizsgálat eredményei azonban cáfolják ezt, kimutat­ták, hogy a bukósisakot viselő motorosok 22 százalékkal keve­sebben szenvedtek el nyaki ge­rincsérülést, mint azok, akik si­sak nélkül motoroztak a baleset során, (informed)

Next

/
Oldalképek
Tartalom