Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)
2011-03-05 / 53. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. MÁRCIUS 5. Vélemény És háttér 7 Az MSZP-hez kötődő megjelenések nagy többségét negatívan tálalják a hírműsorok Legfideszesebb a köztévé A kiegyensúlyozottság fogalma - az RTL Klub kivételével - lényegében nem létezik az esti híradókban, és a két közszolgálati televízió még a Hír TV-nél is jelentősebb teret ad a kormánypártoknak- áll a Policy Solutions médiaelemzésében. ÖSSZEFOGLALÓ A Policy Solutions 2011. február 21-től egy héten át vizsgálta a hat legnagyobb országos TV-csatoma esti híradóit. Kiderül, hogy a Fidesz-KDNP politikusai egyeduralkodók a hírműsorokban megszólaló' szereplők között. Az egyes belpolitikai hírekhez a TV2-n 84%-ban, az Ml-en 83%-ban, a Duna TV-n 82%-ban, a Hír TV- n 72%-ban kormánypárti politikusok nyilatkozatait játsszák be. A két közszolgálati televízió tehát még a Hír TV-nél is nagyobb teret ad a kormánypártoknak. Az MTV saját mérései más eredményt hoznak: a szinkron típusú megjelenések esetében a kormány 45,1%-ot, a kormánypártok 21,1%-ot tettek ki február 21. és 27. között. Az említések közt a kormány 35,1%-ot, a kormánypártok 9,3%-ot szereztek. Az RTL Klub híradója felel meg leginkább az európai műsorszerkesztési elveknek, 62%-nyi a kormánypárti politikusok megszólalási aránya. Az ATV-n viszont alulreprezentáltak (40%) a Fidesz-KDNP politikusai. Az ATV az MSZP utolsó menedéke is: a bejátszások 43%-ában szocialista politikust szólaltatnak meg, ebben az egy médiumban vannak többségben az ellenzéki vélemények. Az egyes hírek kontextusának elemzéséből kiderül, hogy míg a kormánynak vagy a Fidesznek kedvezőtlen hírek szinte teljesen hiányoznak az esti híradókból, addig a Magyar Szocialista Párthoz kötődő megjelenések nagy többségét negatívan tálalják a hírműsorok. Egy évvel a Fidesz kormányzásának kezdete után - az ATV kivételével - még mindig minden csatornán az MSZP-hez kötődik a legtöbb negatív hír. A szocialistákról pozitív kontextusban nemcsak a Hír TV-n, hanem az Ml, a Duna TV és a TV2 hírműsorában sem szerepelt egyetlen hír sem. Az MSZP tehát hiába az egyetlen ellenzéki párt, amely valamennyi híradóban érdemben jelenik meg, a pártot szinte mindenhol erőteljesen negatív véleményklíma veszikörül. A Jobbik médiamegjelenési nehézségeit támasztja alá, hogy a radikális jobboldali párt mindkét nagy kereskedelmi csatorna esetében „karanténban van”, az ATV-n foglalkoznak vele a legnagyobb mértékben - az összes hír 8%-ában. A megszólalások tekintetében még rosszabb helyzetben van a Jobbik: csak a Hír TV-n és a Duna TV-n tudtak megjelenni jobbikos politikusok, elhanyagolható mértékben. Az LMP szintén alig tud megjelenni az esti híradókban, de nincs a Jobbikéhoz hasonlítható elszigeteltségben. Az ökopárt minimális szinten valamennyi híradóban jelen van, az összes hír arányában az ATV-n (11%), a politikusi nyilatkozatok időkeretét tekintve az RTL Klubon (23%) jut a legtöbb műsoridőhöz. Az RTL Klubon a vizsgált időszakban ráadásul több megszólalási lehetőséget kaptak az ökopárti politikusok, mint a szocialisták. A Jobbik és az LMP számára előnyös lehet, hogy a vizsgált műsorok mindegyikében pozitív vagy semleges kontextusban számoltak be e pártokról, negatív hírekben egyáltalán nem szerepeltek. (Világgazdaság) JEGYZET Elvis teret kap JUHÁSZ KATALIN Kevesen tudják, mennyire otthon vanTarlósIstván budapesti főpol- gármesterahat- vanas-hetvenes évekrockzenéjének tematikájában. Vicc nélkül: simán szerkeszthetne nosztalgiaműsortbármelyik rádióban, sőt feltehetően fejből darálná az információkat a számok előadóiról. Átlagon felüli könnyűzenei érdeklődését mi sem mutatjajobban, mint az a tény, hogy Magyarország fővárosának komoly problémái mellettTarlós energiát szentel a névtelen közterületek elnevezésének is. Ön melyik teret keresztelné át Elvis Presley térre? - virít a kérdés a budapest.hu honlapon, és a polgároktizenkéttér közül választhatnak igazi, demokratikusmódon: kattintással. Abu- dapestieket érdekli a dolog: két nap alatt csaknem 15 ezer sza- vazat érkezett, eddig a Margit híd budai hídfője melletti területkapta a legtöbb voksot. A történet2004-ben kezdődött, amikor az egyik magyar kereskedelmi tévé megszerzett egy 1957januárjábankészült felvételt, amelyen Elvis az Ed Sullivan Show-ban, Amerika legnézettebb tévéműsorában arra biztatja a nézőket, hogy adakozzanakaz 56-os magyar forradalmárokjavára. Illetve tulajdonképpen nem is ő, hanem Ed Sullivankezd el beszélni a levert magyar forradalomról, és tolmácsolja Elvis kérését az egyházaknak és a Vö- rökeresztnekküldendő adományokról. Ezután felkonferálj a a királyt, aki elénekli a Peace In The Walley-t, amely alá ijedt szemű emberek, tankok, valamint a Hősök terének képeitúsztatjákbe. A felvétel létezéséről évtizedekig nem tudtakMagyarorszá- gon, aztán egy magyar származású amerikai producer felrakta bonuszként egy DVD-re, hátha eljut abba a kis országba. El is jutott, a kereskedelmi csatorna le is csapott rá. Ezt a műsort látta Tarlós István, és mihelyst Budapest főpolgármestere lett, indítványozta, hogy a magyarokhálájajeléül Elvis kapjon teret a fővárosban, sőt legyen Budapest díszpolgára. Nemes gesztus ez, még akkor is, ha nem sikerült kideríteni, hány dollárt énekelt össze Elvis a magyaroknak, illetve mi lett a pénzzel. Azt sem tudni, hogyan szerzett tudomást az akkor alig 21 éves sztár a magyarországi eseményekről. A legenda szerint közvetlenül az élő műsor előtt állt elő az ötlettel, mindenki meglepetésére - akkor viszont vagy villámgyorsan reagáltak a vezérlőben a budapesti filmbejátszásokkal, vagy mégis „szervezett akcióról” beszélhetünk. A tér körül mindenesetre máris állabál: abudapestiközgyűlés jobbikos frakciója inkább egy magyar 5 6-os forradalmárról nevezne el közterületet, mint- semegy amerikai rocksztárról. SzerintükTarlós ezzela gesztussal az egykori hazafiak erőfeszítését kisebbíti Elvis pie- desztálra emelésével. Ennek apropóján máris kezdeményezték, hogy a Roosevelt tér a jövőben Széchenyi István nevét viselje. KOMMENTÁR Torinói lónak ne nézd a fogát SERES LÁSZLÓ Isten és a magyar filmforgalmazás útjai, mint tudjuk, kifürkészhetetlenek, így valószínűleg nem sok embert érhetett váratlanul a hír, hogy Magyarország egyik élő zsenijének legutolsó filmjét mégsem a Mo- kép-Pannónia Kft. fogja forgalmazni. Tarr Béláról és az ő Berlinben Ezüst Medve-díjat kapott játékfilmjéről, A torinói lóról van szó, amely az ismert történetről, Nietzsche és a kocsis által kegyetlenül megvert ló találkozásáról szól. A két és fél órás filmet már a díjosztás előtt a fél világnak eladták (pl. Nagy-Bri- tanniába, Lengyelországba, Romániába, Görögországba, Portugáliába és Japánba), idehaza pedig márciusban mutatták volna be. A volna szó úgy kerül a képbe, hogy a két fél kilenc nappal a premier előtt szerződést bontott, éspedig minden hatalmi kirúgás egyezményes kódszavával, a „közös megegyezéssel”. Közös közleményük indoklást nem tartalmaz, csak egy utalást arra, hogy a nyilatkozatra a „félreértések eloszlatása” végett volt szükség. Az egész ügy úgy nyúlik, mint egy végeérhetetlen, fekete-fehérben, lepusztult tájakon forgatott Tarr-film. Hogy a rendezőnek a maga részéről miért állt volna érdekében kilenc nappal a hazai premier előtt forgalmazót váltani, azt, ahogy mondják, tőle kéne megkérdezni, de vigyázat, művészemberrel van dolgunk, zseni, tehát nyilván bolond, belőle is kinézzük, hogy az utcán meghatottan átölel egy megvert lovat. A Mokép viszont jól tette volna, ha „eloszlatja a félreértést”, magában a nyilatkozatban, nem utólag fűzi hozzá külön nyilatkozatban a cég igazgatója, hogy a film terjesztésének „módjában és mértékében voltak különbözőek az álláspontok” a két fél között, nem másban („A produkció által elvárt kópiaszámmal a cég nem tudta volna gazdaságosan terjeszteni azt”). Hogy ennek mi a jelentősége? Hát az, hogy ha ezt Gulyás Balázs nem mondja, akkor még azt hihetnénk, hogy nettó, pitiáner, szimpla kis ká-európai bosszúról van szó. Tarr ugyanis, ha már amúgy is Berlinben járt, nyilatkozatot adott a Der Tagesspiegel c. napilapnak, amelyben kevesebb volt a köszönet, mint átlag magyar filmben az értelem. A német lapnak Tarr arról beszélt, hogy „olyan országban él, amely már nem szabad”, a művészek tiltakoznak a kormány kultúrpolitikája ellen, ezenkívül „Magyarországon ma olyasmi történik, amit Németországban kulturális harcnak neveznek, a kormány gyűlöli az értelmiséget, mert az liberális és ellenzéki, hazaárulóként szidalmazza annak tagjait.” Mindez persze kiverte az összes hazai kormánypárti biztosítékot, a legizgalmasabb fejlemény pedig az volt (nem tudom, említettem-e, művészemberről van szó), hogy maga Tarr is elhatárolódott önmagától, pontosabban annak stílusától. Ha viszont hinni lehet Szőcs Géza államtitkárnak, akkor neki külön meaculpázott, s nemcsak a cucc stílusa, hanem tartalma miatt is. „A megjelentek szöges ellentétben állnak mindazzal, amit nyilatkozott” - mondta Tarr-ról Szőcs. Tarr tehát valójában kifejezetten szabad országnak nevezte hazánkat, kultúrharc csak a németeknél van, a kormány meg egyenesen imádja liberális és ellenzéki értelmiségét - csak az a fránya német napilap, az hazudott ekkorát. És még helyreigazítást sem hajlandó közölni, mondván, nekik magnón van az egész. Persze. ,A torinói ló alkotójának nyilatkozatával nem az a gond, hogy könnyelműen tette, hanem hogy egészen egyszerűen valótlanságokat tartalmaz. Nemcsak önmagának, hanem az egész filmszakmának, valamint a teljes magyar művészvilágnak okozott kárt” - közölte a Mokép fent említett igazgatója, Gulyás Balázs a Tarr-inteijú megjelenése után. Nagy prófétának nem bizonyult: Tarr elsősorban önmagának ártott, külföldi kínos elhatárolódásával is, az országimázst azonban nem ő, hanem a kormányzati mamelukok járatják le napi szinten. Még az is lehet, hogy Tarr és a Mokép tényleg a kópiák számán veszett össze. Magyar filmrendezők külföldi lapnyilatkozatait kommentálni azonban biztos nem állami feladat, ha pedig úgyis elhatárolódik önmagától, nyugodtan főhet a saját levében. „Egy, a nemzetközi színtéren mozgó művésznek tudnia kell, hogy szavainak súlya megsokszorozódik egy ilyen díj után” - közölte Gulyás úr némi fenyegető éllel. Ez a mondat többet árul el a hazai kultúrpolitikai viszonyokról, a szereplők és a szavak súlyáról, mint bármi más. Pláne egy közös közlemény. A szerző a Hírszerző főmunkatársa- Edzőváltás vagy elbocsátás a gyárból?
