Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)
2011-02-04 / 28. szám, péntek
16 Kertészkedő ÚJ SZÓ 2011. FEBRUÁR 4. www.ujszo.com Hamarosan indulhat a kerteszkedes a magvetéssel Hogyan kezdjünk hozzá? ÖSSZEFOGLALÓ Bár még csak február eleje van, a kertbarátok már alig várják, hogy kiszabaduljanak a^ kertbe, és elültethessék az első virágokat. E hó végén már nekiláthatunk a magvetésnek, ültethetünk salátamagot, néhány zöldségmagot, vagy az egynyári virágok magjait. Szerezzük be az idei vetőmagokat, hozzá jó minőségű virág- vagy palántaföldet, majd kezdődhet a magvetés. A magokat vethetjük sima cserépbe, ültetőtálcára, így akár a legkisebb ablakpárkányon is kertészkedhetünk. Ha profi kertész módjára szeretnénk palántát hajtatni, szerezzük be a legújabb kertészeti eszközöket: a csíráztató tálcákat és mini üvegházakat. A csíráztató tálcát töltsük meg virágfölddel, majd vessük el a magokat külön- külön a kis rekeszekbe. Ezután szitáljunk rá még egy réteg vékony földet, és egy szobai permetezővel nedvesítsük be a virágföldet. Helyezzük rá a műanyag tetőt, vagy ha mini üvegházat használunk, akkor zárjuk le a tetejét, majd tegyük az edényt világos és meleg helyre. Egy-két héten belül a magvak kicsíráznak. Ekkor távolítsuk el a tetőt, és ha a palánták elérik a két-három levélpár nagyságot, ültessük át őket nagyobb cserépbe. A mini üvegházak, amelyek fűtéssel, sőt szellőztető rendszerrel is el vannak látva, biztosítják a növény számára az optimális hőmérsékletet. így nem kell aggódni, hogy elég meleg van-e a magok számára a csírázáshoz. A magvak csírázáshoz nagyon fontos a jó minőségű virágföld. A sima virágföld gyakran nem megfelelő, így vagy palántaföldet vásároljunk, vagy mi magunk állítsuk össze a megfelelő földkeveréket. Ahhoz, hogy a föld elég laza és szellős legyen, keverjünk össze komposztot, homokot, és rostos tőzeget. A rostálással vagy szitálással kiszűrhetjük a nagyobb darabokat, és egy finom, laza, szemcsés ültetőközeget kapunk. A nedvesítéshez ne használjunk öntözőkannát, mert az hamar kimossa a földet, elég ha naponta egy szobai permetezővel bespricceljük a földet. így elkerülhető a pangó víz kialakulása is. Márciustól vetjük a salátát, cukkinit, szamócát, balkonparadicsomot, hagymát, fűszernövényeket. A hajtató tálcákat és mini üvegházakat csak egyszer kell megvásárolni, utána minden évben használhatjuk. (Kertvarázs) A szélerőművek hatása a haszonnövényekre Hasznos légörvények TALLÓZÓ A szélerőművek okozta légörvények felgyorsíthatják a növények és az atmoszféra alacsonyabb része közötti természetes légcserét. Például a növények a napsütésben felmelegednek és a hő egy részét a légkörnek átadják. Az extra légörvénylés feltehetően felgyorsítja ezt a hőcserét, így forró napokon a növények ldssé hűvösebb környezetben lesznek. Hideg éjszakákon a légörvénylés felkavarja a légkör alacsonyabb részét és így éjszaka a növények között melegebb van. Ilyen esetben feltételezhető, hogy a turbinák hatása főként tavasszal és ősszel lehet jó, mivel kissé melegebben tartják a növényeket és lecsökken a fagyás veszélye. A szélerőművek egy másik előnye a növények nedvességtartalmára gyakorolt hatás. Az extra légörvénylés elősegíti a növényekre késő délután kiülő harmatcseppek felszáradását és ezzel minimalizálja annak esélyét, hogy a leveleken elszaporodjanak a gombák. Az sem elhanyagolható, hogy betakarítás idején a szárazabb gabona esetében csökkennek a mesterséges szárítás költségei. A további előnyös hatások között említik azt is, hogy a fokozott légáramlás miatt a kukorica és a szója könnyebben tudja a légkörből kivonni a szén-dioxidot. A turbulencia ráadásul további szén-dioxidot távoh't el a talajból. A kutatók szerint a szél- erőművek hatása nem lesz eget rengető, ám bizonyos években és bizonyos körülmények között a hatások jelentősek lehetnek. Főleg amikor nyáron a hőmérséklet meghaladja a 40 fokot. Ilyenkor a szélerőművek okozta extra légörvénylés eléggé hasznos lehet. (eu-info.hu) Minden évben ki kell juttatni azt a tápanyagmennyiséget, melyet a termés igényel Az arányok is nagyon fontosak A növények az egészséges és folyamatos fejlődésükhöz tápanyagokat igényelnek és vesznek fel a földből, a termesztő közegből. A tápanyagoknak olyan arányban kell a közegben lenniük, hogy azt a növények képesek legyenek felvenni és hasznosítani. BELUCZ JÁNOS Ax egyes gyümölcsfajok nettó tápanyagigénye (esy tonna termésre számolva) A sikeres gazdálkodás egyik alapfeltétele az, hogy a talaj tápanyagszintjét fenn kell tartani bizonyos szinten. Ez soha nem lehet a nullához közeli érték. Ezenfelül minden évben meg kell adnunk a földnek azt a tápanyagmennyiséget is, amely az adott termés eléréséhez szükséges. Egyes gyümölcsfajok tápanyagigénye Tudósok már kiszámították, hogy hány gramm vagy kiló tápanyag kell egy kiló termés és a vele járó hajtás, levélzet (évi gyarapodás) kifejlesztéséhez. A cikkhez csatolt 1. számú táblázat tételesen taglalja egyes gyümölcsfajok esetében, hogy egy tonna termés eléréséhez hány kiló tiszta tápanyag szükséges. Ha például a növények nitrogénigényét Slovcerit- tel akarnánk pótolni, amely 14% nitrogént tartalmaz, akkor 1 tonna alma esetében a 2 kg tiszta nitrogént 14,2 kg műtrágyával tudjuk kijuttatni. Ahhoz, hogy a termés egészséges és tetszetős legyen, a növények pedig szépen fejlődjenek, a tápanyagok mellett a vegetációs időben nyomelemeket is pótolnunk kell. Az alma esetében főleg meszet, magnéziumot, vasat, bőrt, cinket, N: PiOj: K,0 Alma 2,0 0,6 3,0 Körte 2,0 0,6 3,0 Kajszi 4,0 1,3 6,0 Őszibarack 3,0 1,6 9,0 Szilva 4,0 1,5 7,0 Cseresznye 5,0 1,4 6,0 Dió 11,0 2,7 17,0 Mandula 15,0 2,0 22,0 Piros ribizli 6,7 2,6 4,1 Fekete ribiszke 8,6 3,4 4,7 mangánt és rezet kell kijuttatni. A körténél a vasát és a bort, valamint a mangánt és a rezet kell pótolni. Kajszinál a mangán, őszibaracknál a mész, magnézium, vas, bór, cink és mangán a fontos, szilvánál a vas, bór, cink, mangán és réz, míg a cseresznyénél leginkább a cink, mangán és a réz. A telepítés utáni években Feltételezzük, hogy a gyümölcstermő növények telepítése előtt a terepet kellőképpen megmunkáltuk (előkészítő- és mélyszántást, kisebb parcella esetén kézi talajforgatást végeztünk) és komposzt, szerves trágya vagy ipari trágya formájában feltöltöttük a földet kellő foszfor- és káli mennyiséggel. Ebben az esetben a kiültetést követő első évben a területet csak nitrogén tartalmú trágyával vagy zömmel nitrogént tartalmazó trágyával tápozzuk, éspedig oldott állapotban. Fontos, hogy az oldat ne legyen 0,1%-nál töményebb, miközben a tápoldatozást 1-2 heti időközönként végezzük. A második és harmadik évben az al- matermésűek hektáronkénti tiszta tápanyagszükséglete 30 Termő gyümölcsös tápanyagigénye, adatok hektárra vetítve Gyümölcsfaj Termésszint (t/ha) N óanyag igéi P2O5 lye K.O hatóanyag aránya N:P:K Almás termésűek 15-20 220 120 300 1:0,6:1,5 Csonthéjasok 12-16 180 110 250 1:0,6:1,4 Bogyósok 8-12 100 80 160 1:0,8:1,6 Bogyósok 12-16 150 110 220 X kg nitrogén, 30 kg foszfor és 60 kg káli. A csonthéjasok esetében 50 kg nitrogén, 30 kg foszfor és 50-70 kg káli. A bogyósok 50 kiló nitrogént, 40 kiló foszfort és 50-80 kiló kálit igényelnek. A termő gyümölcsös tápanyagigényeit sok kutató tanulmányozta. Mi Fiedler (1967- ben) valamint Papp és Tamáss magyarországi tudósok 1979- ben végzett tápanyag-kijuttatá- si kísérletei alapján állítottuk össze a 2. számú táblázatot. Az ebben feltüntetett értékek természetesen tájékoztatás jellegűek, hiszen a terület tényleges tápanyagigényét talajminta vételre kellene alapozni. Ezt profi kertészetekben és nagyüzemi szinten el is végzik, kiskertekben viszont csak elvétve foglalkoznak vele. Mit jelent az EC? Magyarországi szakiroda- lomban a tápoldatozással összefüggésben gyakran találkozunk az EC-szint fogalommal. Az EC az oldat vezetőképességének mértéke, melyet miliSimens/cm egységben fejezünk ki. A növénytermesztés egyik legfontosabb feladata a megfelelő tápanyagszint folyamatos ellenőrzése a talajban. Ha nem ismertjük a talaj sótartalmát (vagy EC-értékét), nem tudjuk savas vagy lúgos-e, nagyon el lehet téveszteni a tápoldatozást. A talajvizsgálat alapján elvégzett alaptrágyázás után a kertészek rendszerint táp- oldatozási receptek segítségével, vízben tökéletesen oldódó komplex vagy mono műtrágyákkal oldják meg a tápanyagutánpótlást. Miután ezeket 1-2 ezrelékes oldatban adjuk, fontos, hogy hétről hétre (talaj nélküli termesztésben akár naponta) nyomon kövessük termesztő közegünk tápanyagszintjének változásait. Manapság már kaphatók viszonylag elfogadható áron kézi EC- mérők is, ám ezeket általában csak profi kertészetekben alkalmazzák, hobbi kertészetekben szinte sehol. A kézi EC- mérőkkel mind a tápoldat, mind a talaj összes sótartalma, pontosabban annak elektromos vezetőképessége (EC) mérhető. A palántanevelő kertészetekben legalább hetente ellenőrizni kellene az EC-szintet, amelynek optimális mértéke 0,75-1,25 mS/cm. A talaj össz- sótartalmát öntözővizünk minősége is befolyásolja. Az 1,75-2,25 mS/cm közötti érték már nagyon magas, ekkor már sókártétel keletkezik, amelyre a növények csökkenő vízfelvétellel, barnuló levélszéllel, lan- kadással, később pedig herva- dással reagálnak. A talaj pH-értékét is mérjük Az EC-méréssel egy menetben ajánlatos a talaj pH-t is megmérni. A zöldségnövények tápanyagfelvétele a legtöbb tápelem esetében akkor optimális, ha a talaj pH-ja 6$ és 7,0 között van. Lúgos kémhatásnál (7,5 pH fölött) a mikroelemek (pl. vas) felvétele jelentősen csökken. 7,0-8,5 pH-jú öntözővizeink hidrogénkarbonát- tartalmuknál fogva folyamatosan lúgosítják a talajt, ül. termesztő közeget, amit a tápoldat savazásával kell ellensúlyoznunk. A savazáshoz foszforsavat, salétromsavat, esetleg citromsavat szoktak használni úgy, hogy a kimenő tápoldat pH-ja 5,0 és 6,0 között legyen. Átlagosan köbméterenként mintegy 4-5 deci tömény salétromsavval ez az érték beállítható. Minden látszat ellenére a sa- vazás éppen a természetes állapot helyreállítása, hiszen az eső pH-ja is 5,6. (A savas esőé 4,5 pH alatti.) A szerző kertészmérnök MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8486 Lengyel zloty 3,9147 Cseh korona 24,088 Magyar forint 269,75 Horvát kuna 7,4207 Román lei 4,2630 Japán jen 112,46 Svájci frank 1,2987 Kanadai dollár 1,3596 USA-dollár 1,3745 VÉTEL ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,42-1,34 24,80-23,35 282,88-258,52 OTP Bank 1,42-1,33 24,75-23,33 278,92-262,82 Postabank 1,42-1,33 24,93-23,24Szí. Takarékpénztár 1,42-1,33 24,72-23,35 282,83-258,47 Tatra banka 1,41-1,34 24,70-23,45 281,30-259,91 Dexia banka 1,41-1,34 24,74-23,48 278,66-264,54 Általános Hitelbank 1,41-1,34 24,77-23,39 282,76-258,40 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Kezdje egészségesen a hetet! Itt az utolsó pillanat, védekezzen az influenza ellen! Aranyér: műtét nélkül is lehet? A nyál nem csak víz a szánkban Egy lépéssel előbbre a jóindulatú prosztatanagyobbodás kezelésében Zsíros ételektől epekő Ne csak egészséges, szép is legyen a hátunk Keresse az Uj Szót az újságárusoknál! Pusztulnak a méhek Rejtélyes eltévedés Titokzatos kór tizedeli a mé- heket Európában, amely a kontinens egész gazdaságát veszélybe sodorhatja. A CCD, azaz a méhkolóniák összeomlásához vezető rendellenesség tünetei megdöbbentőek: a méhek elindulnak pollent gyűjteni, ám soha nem térnek haza, eltévednek, s végül végkimerülésben pusztulnak el, ezáltal halálra ítélik éhező lárváikat és a királynőt is. Európában a növények 80 %-át ők porozzák be, az EU-ban a méhek által termelt érték évi 22 mid. euróra tehető, (eu-info.hu)
