Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)
2011-02-28 / 48. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. FEBRUÁR 28. Európai unió 19 Brüsszel segítene külföldről behajtani a kisvállalatok kinnlevőségeit - évi 55 milliárd euróra rúg a be nem hajtott adósságok összege Zárolnák az unióban a nem fizetők bankszámláit Viviane Reding. Amikor az egész család egy kis vállalat. Brüsszel. Egy uniós tanulmány megállapította, sok kis- és középvállalkozás (kkv) nem szívesen vesz részt a határokon átnyúló kereskedelemben, mert a külföldi tartozások behajtása még a hazaiakénál is nehezebb. Ezen próbál változtatni Viviane Reding azzal, hogy lehetővé tenné a régóta nem fizető adósok bankszámlájának zárolását az egész EU területén. ÖSSZEFOGLALÓ Uniós becslés szerint a határokon átnyúló kereskedelemből származó adósság 63%-a nem behajtható, aminek az oka elsősorban a sok bürokratikus akadály, illetve a bizonytalan törvényi szabályozás. Egy bizottsági döntéselőkészítő dokumentum szerint a vállalkozások által be nem hajtott adósságok összege évi 55 milliárd euró. A határokon átívelő követelések érvényre juttatása a jogi különbségek miatt nem mindig sikeres, mivel az adósságok behajtásának eljárásai jelentősen eltérnek a különböző országokban. Behajthatatlan tartozások „Olyan egyszerűvé szeretném tenni a határokon átnyúló tartozások behajtását, mint amüyen egyszerű a hazaiak behajtása. Egységes piacunk valutája a bizalom” - nyilatkozta Viviane Reding uniós biztos az EurAc- tivnak. Pontosan ezt a célt szolgálná az a tervezett rendelet, amely egy közös eljárással lehetőséget teremtene az uniós hitelezőknek a hosszú idő óta nem fizető adósok bankszámláinak zárolására. Az intézkedés fontos eszköze lehet a határokon átnyúló kereskedelmi aktivitás növelésének az európai egységes piacon. 2010 nyarán az EB olyan felmérést készített, amely úgy találta, hogy a megkérdezett vállalatok 70%-a szerint a másik országból származó tartozások behajtásának nehézsége nagyban akadályozza a határokon átnyúló kereskedelmi tevékenységet. Ha volna lehetőség egy viszonylag egyszerű számlabefagyasztási eljárásra, akkor jelentősen növekedhetne az egységes európai piac forgalma. „Szeretném, ha ezen a téren a Tanács már 2011 első felében előteijesztené a konkrét javaslatait” - nyilatkozta Martin Selmayr, Reding kabinetfőnöke. Reding asszony idei prioritásai között szerepel annak a bizottsági javaslatnak az elkészítése, amelyben várhatóan a bankszámlák részleges zárolásának lehetősége is szerepelni fog. Ódzkodnak a bankok A terv fő ellenzői maguk a bankok, attól tartanak, hogy ők fogják állni a a zárolási utasítással sújtott ügyfelek számláinak ellenőrzési és zárolási költségeit. Az EB fontolóra veszi azt'a lehetőséget, hogy az adósok maguk fizessék a zárolásból adódó extra költségeket a bankok megnyugatása végett. A maximális zárolandó összegnek „tartalmaznia kell a tartozás összegét, a jogi díjakat és mindennemű kamatot. Az egyszerűség kedvéért a tartozás összegét százalékos arányban növelni lehet, hogy fedezze a banki díjakat is” - olvasható az EB dokumentumában. Reding elképzelései a kis- és középvállalatok piaci helyzetének javítására egy nagyobb bizottsági terv részét képezik. Ugyanis az uniónak a kkv-k újszerű finanszírozására is vannak merész tervei. Érdekes adalék: az EB szerint hárommillió kis- és középvállalkozói munkahely szűnt meg 2008 ősze óta az unióban. Jelenleg nagyon eltérő a helyzet a tagállamokban, míg több országban az egyik legkomolyabb probléma a tőkéhez jutás, a német kkv-k köszönik szépen, jól vannak. Brüsszel célja a kezdő (start-up) vállalkozások megfelelő finanszírozása, s egy új szabályozási környezet megteremtésével szeretné elérni, hogy bármely tagállam kockázati tőkealap-kezelői az egész unióban szabadon működhessenek és fektethessenek be. Az Európai Kisvállalkozói Törvényt (EKT) felülvizsgáló tervezet első változata decem(TASR/AP- és illusztrációs felvétel) berben készült el. Az elemzés jelenleg is folyik, s úgy tudni, az EB a versenyképességet és innovációt elősegítő keretprogramban (CIP) szeretne bankkölcsönök formájában több pénzt juttatni a kkv-knak. Tőkéhez jutni nehéz Charlotte Arwidi EB-szóvivő szerint a decemberi tervezet és a bankkölcsönökre vonatkozó javaslat világosan megmutatja, hogy az EU merész módszerekkel igyekszik kezelni a kis-és középvállalatok egyik legsúlyosabb problémáját, a forráshoz jutást. Az Európai Központi Bank által végzett szokásos felmérésben ezek a vállalkozások a második vagy harmadik legkomolyabb problémaként rangsorolták a tőkéhez jutást. Nem mintha korábban nem lett volna éppen elég nehéz bankkölcsönz szerezni, de most a kkv-k a magas kockázatú országok - mint Portugália vagy Írország - pénzügyminisztereivel versenyeznek, hogy kölcsönt kapjanak. A bankszektor is figyelmeztet: a Bázel III-as szabályokban előírt új banki tőkekövetelmények csökkentették az elérhető kölcsönök összegét és növelték a költségét. Huszonhétféleképpen A See Equity Group vezér- igazgatója, Joachim Grill szerint az Európai Unióval az a legnagyobb probléma, hogy nincs egységes befektetési környezet. A befektető 27 különböző törvénykezéssel, 27 különböző szabályozással kerül szembe, amelyeket egyesével kell megtanulnia. Grill vállalata a közös nyelv és a high-tech lehetőségek nagy száma miatt elsősorban Németországra, Svájcra és Ausztriára koncentrál. „Olaszországban és Franciaországban nehezebb, nem éri meg az erőfeszítést” - magyarázta, megemlítve, hogy a jogi szabályozás eltérése miatt 100 ezer dollárt kellene költenie csak arra, hogy beletanuljon a rendszerbe. Ha az EB-nek sikerülne keresztülvinnie merész tervét a kockázati tőkére vonatkozó közös szabályozási keretről, az nagy lökést adna az innovációnak és a gazdasági növekedésnek. Kis-és középvállalatoknak a 10 és 250 alkalmazott közötti vállalatokat tekintik. Ők foglalkoztatják a munkaerő kétharmadát és teremtik a legtöbb új munkahelyet. Egy egységes és likvid pénzügyi piac javítana Európa versenyhelyzetén az USA- valszembenis. (euractiv.hu, ú) Brüsszel legalább lassítani szeretné a hamisított gyógyszerek áradatát - mindenkinek óvakodnia kellene a kétes eredetű piruláktól Keményebben harcolna az unió a néma gyilkosok ellen Csak tiszta fonásból - dilibogyót is (TASR/AP-felvétel ÖSSZEFOG1ALÓ Brüsszel. Könnyebb lesz a jövőben a csomagolt vényköteles gyógyszerek azonosítása és az EU területén felbukkanó hamisítványok kivonatása a forgalomból. A gyógyszerhamisítás elleni küzdelem jegyében az Európai Parlament jóváhagyta több közösségi jogszabály módosítását. A téma időszerűsége nyilvánvaló: az uniót elárasztják a hamis gyógyszerek, amelyek jobb esetben csak hatástalanok, rosszabb esetben ártanak. Becslések szerint világszerte a legális ellátási láncban levő gyógyszerek akár 30 százaléka is hamisított lehet. Európában jobb a helyzet, de arányuk, többek között az innovatív és életmentő gyógyszereké, itt is folyamatosan nő. Ugyanakkor szakértők szerint a most jóváhagyott tervezet csak lassú lépést tesz a probléma megoldása felé, az interneten pedig egyre több hamisított gyógyszert kínálnak. Hatalmas pénzekről van szó: a statisztika szerint Európában 2009-ben 247,6 milliárd dollár értékben adtak el gyógyszereket, és ez csak a legális, ellenőrizhető üzletvolt. Az új irányelv szabályozza az internetes értékesítést, valamint új biztonsági és ellenőrzési rendszert, a gyógyszerhamisítók ellen pedig keményebb szankciókat vezet be. Ami a hatékonyabb biztonsági elemeket illeti, ezek biztosítják például a gyógyszerek csomagolásának hitelességét és azonosítását, valamint a hamisított csomagolások felismerhetőségét. A javaslat szerint a csomagolások hitelességét a gyártási szám alapján a gyógyszertárak ellenőriznék - fő szabályként csak a vényköteles gyógyszerek esetében. Az irányelv a tagállamokra bízza, miként oldják meg a veszélyes, hamisított vagy minőségi hibával rendelkező készítmények bevonását a piacról. Ha a gyógyszer feltételezhetően komoly veszélyt jelent a közegészségre, akkor az ellátási lánc szereplőit, valamint az összes tagállamot értesíteni kell, ha pedig a gyógyszer már eljutott a beteghez, 24 órán belül vissza kell vonni. A gyógyszeripar nem lesz egyszerűbb. A forgalmazási hálózat egyre bonyolultabb, és ezért az új jogszabály a korábban is szabályozott kereskedelmi egységeken (például patikák) túlmenően engedélykötelessé teszi - a kereskedelem minden formáját. Szabályozottabb lesz az unión kívüli országokba történő export is. Szakértők szerint kétfrontos harc ez, egyrészt a rendvédelmi szervek feladata, hogy meggátolják a hamis gyógyszerek gyártását, illetve importját, terjesztését, másrészt viszont nyilvánvaló: amíg az emberek nem érzik kellőképpen veszélyesnek az ellenőrizetlen forrásból származó pirulákat, addig nem születhetnek nagy eredmények. Ezért rendszeres felvilágosító munkára is szükség van. Különös módon a honatyák egyfajta mini reklám- és médiaszabályozást is megalkottak a jogszabálytervezet kapcsán. Ez úgy akarja a gyógyszerek internetes értékesítését szabályozni, hogy a tagállamokra bízza a területükön a gyógyszereket árusító internetes oldalak engedélyezését. Az engedélyezett internetes tájékoztató oldalakon pedig kint kell legyen az uniós lógó alatt az állampolgárokat informáló szöveg arról, hogy milyen veszélyekkel jár, ha ellenőrizetlen internetes oldalakról rendelnek termékeket. Tény, hogy az internet a hamisított gyógyszerek forgalmazásának legfontosabb csatornája. Az összes hivatalos internetes gyógyszertár egy központosított, tagállami szintű honlapra kerül fel, majd a különböző nemzeti honlapok egy európai honlaphoz fognakkapcsolódni. A parlamenti tárgyalásokat vezető Marisa Marias portugál képviselő találóan fogalmazott: „A hamisított gyógyszerek néma gyilkosok, mivel vagy nincs megfelelő hatásuk, vagy a szervezetre káros, esetenként mérgező anyagokat tartalmazhatnak. A jogi keret hiánya ösztönzi a gyógyszerhamisítást: 2005 óta 400 százalékos növekedés tapasztalható ezen a téren.” Az új jogszabály életbe lépéséről tudni kell: még az Európai Tanácsnak isjóvákellhagynia. A kihirdetést követően pedig a tagállamoknak 18 hónapjuk lesz arra, hogy bevezessék a gyakorlatba. (euractiv.hu, ú)
