Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)

2011-02-26 / 47. szám, szombat

ozs ín 2011. február 26., szombat, 5. évfolyam, 8. szám Kell egy kis fenegyerekség 16-17. oldal Harmincöt futballpályányi területet irtanak ki percenként a Földön — lehetett olvasni a berlini főpályaudvaron kihelyezett nagy „erdőveszteség-számlálóról”. Természetvédelmi Világalap (WWF) által emelt szerke­zetet az ENSZ által meghirdetett Erdők éve hivatalos kezdetekor leplezték le. A hatalmas digitális óra 2011. december 31-ig számolja az idő­közben a világban eltűnt erdők nagyságát - ez 60 óra alatt Berlin nagyságú területre nő. A hatalmas óra február végéig lát­ható Berlinben, azután más német pályaudvarokon állítják fel. A WWF hangsúlyozta, hogy az erdők gyorsuló megsemmisülése a németek számlájára is írható. „Mi, németék évente húszmillió tonna papírt használunk el, ez fejenként átlagosan évi 235 kilogrammnyi papírpoharat, nyomtatópapírt, papírzsebkendőt, szórólapot je­lent. Ezzel a számmal Németország uniószerte az élen áll” - mondta el Philipp Göltenboth, a WWF né­metországi képviselője. Johannes Zahne, a WWF papírszakértője kifejtette: ,A papírral spórolni és az erdőket védeni nagyon egyszerű dolog. Országszerte évente hatmil- liárd papírpoharat spórolhatnánk meg, ha kávénkat útközben saját csészénkből innánk. Ez félmillió megmentett fát jelentene”. Emel­lett Zahne felhívta a figyelmet az újrahasznosított papír fontosságá­ra és arra, hogy amilyen sűrűn csak lehet, le kellene mondani a számí­tógépben tárolható információk kinyomtatásáról. Nemcsak a papíripar felelős azon­ban az erdők eltűnéséért. A hús, a takarmány, a fa és a bioenergia iránti növekvő igény fedezésének is az erdők esnek áldozatul. Helyü- ket egyre inkább mezőgazdasági területek és ültetvények veszik át. Amerikai kutatók közben azt álla­pították meg, hogy a jövőbeni ég­hajlatváltozások megváltoztathat­ják az erdők egész arculatát, és ez kihathat biológiai sokféleségére is. Fia folytatódnak a jelenlegi tren­dek, a szárazabb éghajlat lombhul­lató, magasra növő fajoknak fog kedvezni a többi fa kárára. Brian Enguist, az Arizonai Egye­n A hatalmas digitális óra 2011. december 31-ig számolja az időközben a világban eltűnt erdők nagyságát - ez 60 óra alatt Berlin nagyságú területre nő. tem professzora és kollégái egy Costa Rica-i erdőben jegyezték fel az 1976 és 1996 között végbeme­nő változásokat. Eredményeiket a Global Change Biology című szaklapban publikálták. A vizsgált időszakban sokszor fordult elő aszály - ami várható az előttünk álló időszakban is -, és összessé­gében tetemesen megcsappant az erdő faállománya. A csökkenés leginkább a kisebb fákat érintette - tehát a magoncokat és az alacso­nyabb növésűeket. Behatóbb vizsgálatokkal a kutatók kiderítették, hogy elsőként azok a fák estek ki, amelyek nedvesebb körülményeket igényeltek, míg a szárazságtűrők maradtak. E fajok jellemzői, hogy lombhullatók, és a legfelső lombkoronaszint képvi­selői. Az e fajok dominálta erdők azonban kevesebb szenet képesek raktározni, és kevesebb biomassza található bennük. Mindebből következően az új összetételű erdők károsan érintik majd az egész bioszféra éghajlat- változással szembeni védekezőké­pességét. Enquist hozzátette, hogy ezek az erdők érzékenyen reagál­nak az esőzésben bekövetkező vál­tozásokra is, amelyek így a jövőben azonnali vagy igen gyors következ­ményekkel fognak járni. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom