Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)

2011-02-25 / 46. szám, péntek

16 Kertészkedő ÚJ SZÓ 2011. FEBRUÁR 25. www.ujszo.com A legtöbb zöldségféle magja 3-5 évig csíraképes A palántanevelés alapja TALLÓZÓ Ültetés előtt a szabadgyökerű növényeket érdemes vízbe és folyékony agyagpépbe állítani Gyökérmetszés a kertben (Fotó: Somogyi Tibor) Jó vetőmag, tiszta ter­mesztőközeg és a fejlődési sza­kaszoknak megfelelő hőmér­sékletek biztosítása a sikeres palántanevelés három pillére. Fontos a kiváló minőségű mag. Ha tavalyról maradt, el­lenőrizzük a lejárati időt, és hogy ép, egészséges-e. Jó tud­ni, hogy a legtöbb zöldségféle 3-5 évig csírázóképes, azaz ennyi ideig használható föl. Az uborka, a dinnye, a tök, a cuk­kini és a csillagtök magja - szá­raz, hűvös helyen tárolva - 6-8 év után is kikel. Viszont a hagy­mafélék, a feketegyökér és a rebarbara hamar, már egy-két év után elvesztik csírázóképes­ségüket. Palántanevelésre az olyan világos helyiség alkalmas, ahol 10-20 fokos hőlépcső tartható. A paprika, a paradicsom, az uborka, a dinnye, a spárgatök, a tojásgyümölcs és a cukkini magjának gyors csírázásához igen melegre, 27-30 fokra van szükség. (Ennek hiányában a kelés vontatottabb.) A káposz­tafélék, a fejes saláta csírázás­kori hőigénye ennél jóval keve­sebb, 16-18 fok. Szikleveles korban a melegigényes zöld­ségfélék nappal 18-20, éjjel 16- 18 fokot kívánnak. Lombleve­les korban, napsütéses időben (Fotó: Képarchívum) a paprika 22-25, a paradicsom 20-24, a dinnye- és tökfélék pe­dig 24-25 fokon érzik a legjob­ban magukat. Borús időben 3 fokkal alacsonyabb hőmérsék­let is elegendő. Éjjel napos idő. után 16-18, borús időt kö­vetően pedig 14-15 fokot cél­szerű tartani. A káposztafélék nappali hőigénye szikleveles korban 14-16, lombleveles ál­lapotban pedig 18-20 fok. Éjjel ennél 2-4 fokkal kevesebb. Nagy hidegben, ha átmeneti­leg 1-2 fokkal csökken a hőmérséklet a termesztőbe­rendezésben, a palánták még nem károsodnak. A magvetéshez kiváló a tiszta tőzeg és a homok keveréke (például fele-fele arányban). Mivel a csírázó növény a szikle­vélből táplálkozik, kezdetben nincs szüksége tápanyagra. Az viszont nagyon fontos, hogy a közeg, amivel a szaporítóládát megtöltjük, fertőzéstől mentes legyen. A csírázó mag igényli a vizet, ezért tartsuk nedvesen. Minél több a homok a szaporí­tóközegben, annál gyakrabban öntözzünk. A palántanevelés legkényesebb, legmunkaigé­nyesebb része a tűzdelés. Ezt célszerű egészen fiatal, két szikleveles korban, illetve - a tűzdelésre kevésbé érzékeny kultúrákban - az egy-két lomb­leveles állapotban elvégezni. A kis növényeket tápkockába vagy cserépbe tűzdeljük, ez esetben is fontos, hogy a tápkö­zegek földje tiszta, kórokozótól mentes legyen. Mielőtt a tűzdeléshez fo­gunk, nedvesítsük át a szaporí­tóláda közegét, mert ha az szá­raz, kiemelés közben könnyen eltörik a zsenge növény szára vagy gyökere. Ugyanígy fontos, hogy a tápkocka, illetve a cse­rép földje is, amibe tűzdelünk, sárszerűen nedves legyen. A tűzdelést követően föltétlenül öntözzük meg növényeinket az új helyükön, hogy a víz kiszo­rítsa a gyökereik körül a le­vegőt, és minél hamarabb meg­vethessék a „lábukat”. A gyökérmetszésről, mint kertészeti munkafolya­matról jóval kevesebb szó esik, mint a föld feletti fás részek alakításáról. Bizo­nyos esetekben azonban javallott elvégzése. ÖSSZEFOGLALÓ Régebben a gyümölcsfákat, díszcserjéket szabadgyökerűen árusították. Azaz a növényeket szabad földben felnevelték, majd amikor elérték az eladási méretet, lombtalan állapotban, szabad gyökérrel kerültek a vevőkhöz. Amíg nem lettek el­ültetve a végleges helyükre, a növények gyökereit nedves fűrészporban vagy homokban kellett tartani, hogy a gyökerek ki ne száradjanak. Ennél a módszernél fejlettebb a föld­labdás kitermelés, amikor a gyökereket földlabdával körül­véve árusítják. Még jobb a kon­téneres tartás, ahol nagy cse­répben nevelik a növényeket, így tavasztól őszig bármikor ki­ültethetek. Viszont a szabad­gyökerű növény olcsó, könnyen és olcsón szállítható, hiszen föl­det nem kell vinni vele. így főleg sövénycserjék, gyümölcs­fák esetén találkozhatunk ezzel a megoldással a faiskolai áru- dákban. Mikor metsszük a gyökeret? Szabad gyökérrel szállított növények gyökerét az ültetés előtt meg kell metszeni, csa­kúgy, mint a koronát. Távolít­suk el a sérült, roncsolt része­ket, majd a vastagabb gyökér­részeket is kurtítsuk kissé vissza, ezzel fokozottabb gyö­kérnövekedésre és elágazásra serkentjük a növényt. Vigyáz­zunk, hogy a gyökerek szállítás alatt se száradjanak ki, ezért te­kerjük be fóliába azokat, és tartsuk nedvesen az ültetésig. Ha hosszabb ideig kell így tá­rolni, akkor a fólia nem jó, mert fülled alatta, ekkor tegyük a gyökérzetet nedves homokba. Ültetés előtt a szabadgyökerű növényeket érdemes egy éjsza­kára vízbe és folyékony agyag­pépbe állítani, mivel az agyag­nak nagyon jó a vízmegkötő ké­pessége. Alávágásos gyökérmetszés Az alávágásos gyökérmet­szés esetében a növény a talaj­ban van, és ott is marad, ami­kor ezt végezzük. Ez egyébként egy célgépekkel jól kifejlesztett üzemi technológia is, amit nagyméretű fák eladásra, áthe­lyezésre történő nevelésénél is alkalmaznak. Házikertben ez akkor lehet érdekes, ha tudjuk, hogy egy növényt pár hónappal később át szeretnénk ültetni. A kertben, szabadban élő növé­nyek gyökérzete sokkal szerte­ágazóbb. Ennek köszönhetően nagyobb területről képes a nö­vény összegyűjteni a számára szükséges vizet és tápanyago­kat. Átültetéskor viszont hát­ránnyá válik, mert a növény ki­ásásakor sokkal nagyobb a gyö­kérveszteség, ami megviseli a növényt, és átültetéskor egy időre visszaveti a fejlődését. Er­re jó az alávágás. A növény kö­rül - minél mélyebben - ásóval több helyen beszúrunk, így el­vágjuk az oldalsó gyökereket, ám a növényt ekkor még nem vesszük ki. Mivel így csak a gyökerek egy részét tudjuk át­vágni, ez általában nem okoz lankadást vagy egyéb ked­vezőtlen tünetet. Ám az újon­nan növekvő gyökerek a tő kör­nyékén fognak koncentrálódni, azaz, ha később kivesszük a nö­vényt, és átültetjük, sokkal ke­vésbé viseli meg, mert az alává­gás miatt sokkal több gyökeret tudunk kivenni a növénnyel. Cserepes növények gyökérmetszése Olykor cserepes növényeknél is szükséges lehet a gyökérmet­szés. Egyik ilyen eset, amikor megveszünk egy konténeres, cserepes növényt, és amikor ki­ültetnénk, látjuk, hogy a gyö­kerei sárgák-barnák, tömörö- döttek, azaz az egész cserép szinte gyökérrel van tele, föld már alig van benne. E gyökerek nehezebben regenerálódnak, lassabban indulnak növekedés­be, ezért érdemes kicsit körbe- faragnunk ezeket, hogy e vágá­sokkal fokozott növekedésre és elágazásra serkentsük. Másik eset, amikor nagyméretű cse­répben vagy dézsában nevelt növényeinket már képtelenség még nagyobb edénybe ültetni, mert azzal mozgathatatlanná válnának. Ekkor vegyük ki a cserépből a növényt, faragjuk körbe a gyökerét, majd tegyük vissza ugyanabba a cserépbe, dézsába, és a gyökerek szélső lefaragásával nyert helyre töm­jünk friss virágföldet. Növé­nyeink meghálálják az ilyen gondoskodást. (Az Ezermes­ter nyomán) Piaci árséta Pozsony február 23-án Komárom február 23-án Rimaszombat február 23-án Zselíz február 23-án Losonc február 19-én Szepsi február 23-án Kassa február 23-án sárgarépa petrezselyem 0,90 euró/kg 1,50-3 euró/kg 0,70-0,80 euró/kg 1,90 euró/kg 1.10 euró/kg 3.10 euró/kg 0,60 euró/kg 1 euró/kg 0,60-0;70 euró/kg 1,20-1,55 euró/kg 0,60-0,80 euró/kg 2-2,30 euró/kg 0,70 euró/kg 1,50 euró/kg burgonya 0,80 euró/kg 0,60-0,80 euró/kg 0,80 euró/kg 0,60 euró/kg 0,60 euró/kg 0,50-0,60 euró/kg 0,50-0,60 euró/kg tojás 0,13 euró/db 0,10-0,13 euró/db 0,12 euró/db 0,15 euró/db 0,10-0,11 euró/db 0,10 euró/db 0,10 euró/kg zeller 1,75 euró/kg 0,60 euró/kg 2 euró/kg 0,90 euró/kg 1,20-1,50 euró/kg 2 euró/kg 1,29 euró/kg paprika 2,50-3,20 euró/kg 0,20-0,25 euró/db 3,10 euró/kg X 2,80-4,25 euró/kg 3-3,20 euró/kg 3,10 euró/kg paradicsom 2-3,30 euró/kg X 3,20 euró/kg X 2 euró/kg 2-2,20 euró/kg 1,95 euró/kg hagyma/fokhagyme 0,90/5 euró/kg 0,60-0,80/5 euró/kg 0,90/5 euró/kg 0,60/4 euró/kg 0,60-0,65/5,20-5,60 euró/kg 0,70/6 euró/kg 0,60-0,80/5,80-6 euró/kg kel/káposzta 1/0,80 euró/kg 0,60/0,70 euró/kg 1,50/0,90 euró/kg 0,50/x euró/kg 0,80-1,25/0,60-0,65 euró/kg 1-1,20/0,70-0,80 euró/kg 0,90/0,60 euró/kg alma/körte 0,80-1,50/2,20 euró/kg 0,90/x euró/kg 1,20-1,40/2,60 euró/kg 0,80/x euró/kg 0,60-1,20/1,50/kg 1/1,60 euró/kg 0,69-1,10/1,85 euró/kg savanyú káposzta 1 euró/kg 1 euró/kg 1 euró/kg 1 euró/kg 0,90-1 euró/kg 0,80 euró/kg 0,89 euró/kg őrölt pirospaprika X 10 euró/kg 14 euró/kg 12 euró/kg 10-13,80 euró/kg X X dióbél/mák/méz 10/5/4-7 euró/kg 10/4/5-7 euró/kg 7/3,80/5,20 euró/kg 5/4/4,50 euró/kg x/4/x euró/kg 7/4/6 euró/kg 8/4/8-10 euró/kg i A CSAlAOMMC VÖÁRNfft, Alakformáio : alatt Még kapható a Vasárnap LEGÚJABB SZÁMA Aza van + Rejtő Jenő: A14 karátos autó, 14. rész! + VasámapLélek A tartalomból: • Tudjuk, mivel tölti gyermekünk a szabadidejét? • Meddig lehet csendet háborítani, mindig tekintettel kell lenni a szomszédokra? • Vrabec Mária interjújából megismerhetik a Pátria rádió új főszerkesztőjét, és a benne rejlő embert is • Spirituális világ körüli utazásunk 2. állomása India • Vita a vüágvégéről: Dr. Gašpar B. Alica orvos-pszichiáter és Princz Sándor ezoterikus válasza Micsoda VASÁRNAP!

Next

/
Oldalképek
Tartalom