Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)

2011-02-24 / 45. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. FEBRUÁR 24. Külföld 9 Tízezer uniós polgárt kell kimenekíteni Líbiából - tömegpusztító fegyvereket is bevethet a kiszámíthatatlan Kadhafi Bibliai exodustól tartanak az olaszok A viszontlátás öröme Ankarában. Törökország tegnap délig már több mint ötezer állampolgárát menekítette ki Líbiából, ahol a zavargások során egy török munkást megöltek. Az észak-afrikai arab országban 25 ezer török állampolgár él, dolgozik. (TASR/AP-felvéteI) Kadhafi adott utasítást a lockerbie-i robbantásra Kajró/Brüsszel/Róma. Az olasz külügyminiszter több mint ezer halottról tud. Egy volt brit kül­ügyminiszter úgy véli, Kadhafi akár tömegpusz­tító fegyvereket is bevet­het saját népe ellen. Az Európai Bizottság és az unió tagállamai meg­kezdték a Líbiában tar­tózkodó, mintegy 10 ezer uniós állampolgár kimenekítését. ÖSSZEFOGLALÓ A kimenekítés - az EB szóvi­vője szerint - a következő órákban és napokban is folyta­tódik. Olivier Bailly kiemelte: elsősorban a tenger irányában tervezik az evakuálást, de légi lehetőségekkel is számolnak. Catherine Ashton külügymi­niszter jelezte: a kimenekítést elsősorban a tagországok vég­zik, az uniós központi szervek a koordinációban nyújtanak se­gítséget. Ha unión kívüli or­szágoktól kérés érkezik, az EU kész segíteni más állampolgá­rok kijuttatásában is. Elemzik azt is, milyen szerepe lehet a kimenekítésben az EU gyors reagálású erejének, amelyet egyebek között ilyen célokra, illetve humanitárius jellegű ak­ciókra hoztak létre. Az EB egyelőre nem fogal­mazott meg olyan közvetlen felszólítást, amely Kadhafi tá­vozását követelné. A szóvivő szerint a tagországok illetéke­sei áttekintik, milyen szankció­kat lehet vagy kell alkalmazni Líbia ellen az erőszak arányta­lan alkalmazása miatt. Előző­leg több tagállam sürgette, fo­gadjon el az EU büntetőintéz­kedéseket az észak-afrikai or­szág vezetése ellen. Más orszá­gok ugyanakkor óvatosabbnak mutatkoznak a szankciók ügyében, attól tartva, hogy újabb menekülthullám indul meg Líbiából. Az ENSZ BT tegnap éjszakai, Stockholm. Moammer Kad­hafi líbiai vezető személyesen adott utasítást az 1988-ban a skóciai Lockerbie felett vég­rehajtott repülőgép-robban­tásra - jelentette ki az arab ország minap lemondott igazságügy-minisztere az Ex­pressen svéd bulvárlapban tegnap közölt interjújában. Musztafa Abdel-Dzsalfl arab nyelvű nyilatkozatában el­mondta, bizonyítékai vannak szólította Líbiát, hogy haladék­talanul hagyjon fel az erőszak­cselekményekkel, és egyben el­ítélte, hogy az észak-afrikai or­szág hatóságai leszámolnak a rendszerellenes tüntetőkkel. Repüléstilalmi övezet Lord David Owen volt brit külügyminiszter szerint Mo­ammer Kadhafi tömegpusztító fegyvereket is bevethet saját arra, hogy Kadhafi személye­sen adta ki a parancsot a ter­rorakció végrehajtására. Az azóta megszűnt amerikai Pan Am légitársaság London­ból New Yorkba tartó Boeing 747-es óriásgépét 1988. de­cember 21-én időzített po­kolgéppel robbantották fel. A merényletben 270-en vesztet­ték életüket, köztük négy ma­gyar utas. A repülőgép lángo­ló roncsai a skóciai Lockerbie­népe ellen. A veterán brit poli­tikus úgy véli, a nemzetközi közösségnek repüléstilalmi övezetet kellene létesítenie Lí­bia légterében. Ez katonailag teljes mértékben kivitelezhető, hogy megakadályozzák a líbiai légierő bevetését a lakosság el­len, mivel Líbia közelében számos NATO-támaszpont működik, és az amerikai hadi­tengerészetnek is vannak repü­lőgép-hordozó hajói a Földkö­zi-tengeren. Példaként hozta re zuhantak - az áldozatok közül tizenegy a kisváros la­kója volt. Nagy-Britannia és az USA Líbiát tette felelőssé a merényletért. Az ügy egyetlen elítéltje Abdelbász Ali Moha­med al-Megrahi líbiai titkos- szolgálati ügynök volt, 2001-ben életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték, de két éve elengedték skóciai börtönéből, rákbetegségére hivatkozva. (MTI) fel az amerikai, a brit és a fran­cia légierő által az 1990-es években Irakban fenntartott repüléstilalmat, amellyel sike­rült megakadályozni, hogy Szaddám Húszéin néhai iraki államfő (újabb) tömegmészár­lást kövessen el a kurd lakosság körében. Tienanmen Tripoliban? Kadhafi kedden este közölte: nem mond le, sőt a Tienanmen térihez hasonló visszavágással fenyegette meg a demonstrá- lókat és a fegyveres erőket fel­szólította a rend helyreállításá­ra. Egy francia miniszter féle­lemkeltőnek nevezte a beszé­det, amely közvetlen felhívás volt a polgárháborúra. Ezért Kadhafi kormányának több tagja, legutóbb már a belügy­miniszter is átállt a tüntetők oldalára. Ezernél több halott Franco Frattini olasz kül­ügyminiszter tegnap azt mond­ta, több mint ezer ember is meghalhatott Líbiában amiatt, mert Kadhafi egyre kétségbe­esettebb erőfeszítéseket tesz az uralmát veszélyeztető lázadás leverésére. Frattini elismerte: nem biztos abban, hányán hal­tak meg, de hitelesnek tekinti a több mint ezer ártatlan ember halálára vonatkozó becslése­ket. Arról is beszélt, hogy a lá­zadás megosztotta Líbiát, a Barka néven ismert keleti or­szágrész, ahol az olajlelőhelyek nagy része is található, meglá­tása szerint kikerült Kadhafi el­lenőrzése alól. Az AFP francia hírügynökség tudósítói úgy ta­pasztalták, hogy a földközi­tengeri partvidék keleti részén a hadsereg katonái csatlakoz­tak a felkelőkhöz. Megindulna az áradat Egyébként az olasz kormány attól tart, hogy „bibliai exodus”, több százezres mene­kültáradat zúdulhat Olaszor­szágra, ha megbukik Kadhafi. Frattini úgy látja, óvatos becs­lések szerint is 200-300 ezres menekülthullámra lehet szá­mítani. A feltételezés szerint elsősorban az arab ország né­pességének több mint egyhar- madát kitevő, 2,5 milliós feke­te-afrikai közösség tagjai kel­nének útra tömegesen Líbia dé­li részéről, mert a rendszer összeomlása után ott nem len­ne szinte semmilyen munkale­hetőség. (MTI, TASR, ú) zárt ajtók mögötti ülésén fel­Meghirdették a harag napját - milliárdok szociális célokra Szervezkedés Szaúd-Arábiában is ÖSSZEFOGLALÓ Rijád. Meghirdették a harag napját Szaúd-Arábia-szerte a Facebookon. Tegnap reggelig több mint 460-an csatlakoztak a felhíváshoz. A király, aki három hónap után tegnap tért haza kül­földi gyógykezelésről, dollár- milliárdokkal növelte a szociális juttatásokra fordított állami for­rásokat, hogy megakadályozza az elégedetlenség kirobbanását. A busás olajbevételek dacára Szaúd-Arábia 10,5 százalékos munkanélküliséggel küzd, és a 18 milliós lakosságnakjáró szo­ciális juttatások jóval szeré­nyebbek, mint a többi öböl men­ti olajmonarchiában. A Facebook-felhívás aláírói követelik: emeljék 10 ezer fiáira (2700 dollárra) a minimálbért, teremtsenek új munkahelyeket, állítsanak fel testületet a kor­rupció felszámolására, s töröljék el az igazságtalan adókat és ille­tékeket. Politikai téren az abszo­lút monarchia eltörlését, válasz­tott parlamentet, független bí­róságokat, a politikai foglyok el­engedését sürgetik, valamint a szólás és a gyülekezés szabadsá­gának tiszteletben tartását rek­lamálják. Emellett ahadseregúj- jáépítését, a befolyásos és kon­zervatív szunnita muzulmán klérus megreformálását, továb­bá a nőket sújtó jogellenes korlá­tozások felszámolását akarják elérni. Azt egyelőre nem tudni, hogy a március 11-re meghirdetett tüntetést támogatók közül há­nyán élnek Szaúd-Arábiában és hányán külföldön, s hányán haj­landók utcára vonulni közülük a világ legnagyobb kőolajexpor­táló országában. Tunéziával és Egyiptommal ellentétben itt egy közelmúltbeli internetes felhí­vás a teljes érdektelenségbe süllyedt. Abdalláh bin Abdel-Azíz ki­rály 10,7 milliárd dollárral nö­veli az ország fejlesztési alapjá­ban rendelkezésre álló pénze­ket, amivel csaknem megdup­lázódott az eredeti összeg. Eb­ből az alapból segítenek házat vásárolni, házasodni és vállal­kozást indítani a rászorulók­nak. Ezenkívül a 87 éves ural­kodó elrendelte, hogy emeljék 15 százalékkal a kormányzati alkalmazottak bérét, kapjanak egy évre járadékot a munkanél­küli fiatalok, a külföldön tanuló diákok pedig részesüljenek ösz­töndíjban. A király ugyanakkor hallani sem akar a politikai re­formokról. (MTI, ú) MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Kairó. Átalakították az egyip­tomi kormányt. A 11 új minisz­ter már este le is tette a hivatali esküt a legfelső katonai tanács előtt. A kormányfővé még Hosz- ni Mubarak elnök által január 29-én ismét kinevezett Ahmed Safik vezetésével alakult át a ka­binet, amelybe - évtizedek óta először - függetlenek és ellen­zéki pártok tagjai is bekerültek. A kulcsfontosságú miniszté­riumokat viszont nem érintette az átalakítás, így posztján ma­radt Mohamed Húszéin Tantávi védelmi és Ahmed Abul Geit külügyminiszter. Tantávi vezeti a legfelső katonai tanácsot is. A demokratikus átmenetet irányító katonai tanács igyek­szik megnyugtatni a közvéle­ményt, hogy elkötelezett a re­formok végrehajtása mellett. Feloszlatta a parlamentet, fel­függesztette az alkotmányt, de a kormányt ügyvezetői minőség­ben, amajdanidemokratikusvá- lasztásókig megtartotta. A Mu- barak-ellenes fiatalok napok óta követelik a tábornokoktól, hogy alakítsanak szélesebb alapon nyugvó, szakértői kormányt, amelyben már nem vesznek részt a megbuktatott államfő emberei. Megöltek egy kopt keresz­tény papot Egyiptom déli ré­szén. A gyilkosság hírére mint­egy 3 ezer tiltakozó vonult az utcára, összecsapott muzul­mán boltosokkal, és bezúzta egy rendőrautó ablakait Aszjút városában. Egy paptársa találta meg a férfi holttestét annak otthonában. A szomszédok lát­ták, amint álarcos férfiak Alla- hu akbar kiáltásokkal távoztak a lakásból. (MTI, ú) Módosító javaslat Budapest. Benyújtotta a kormány a parlamentnek a médiatörvény és a médiaal­kotmány módosítására vo­natkozó javaslatát tegnap délután. A kabinet kezde­ményezte, az Országgyűlés térjen el a házszabálytól az indítvány tárgyalásakor, hogy azt mielőbb elfogad­hassa a Ház. Az Európai Bi­zottság és a magyar kor­mány a múlt héten állapo­dott meg a médiaszabályo­zás változtatásáról. A teg­nap beterjesztett törvény- módosítási javaslat érinti a kiegyensúlyozott tájékozta­tás szabályozását, a regiszt­ráció és a más tagállami mé­diaszolgáltatóval szemben alkalmazható szankciók kérdését. (MTI) Szankciók Irán ellen Brüsszel. Hét európai or­szág azt követelte, hogy az EU léptessen életbe bünte­tőintézkedéseket Irán ellen az emberi jogok megsértése miatt, hasonlóan a teheráni atomprogram okán már ko­rábban elrendelt szankci­ókhoz. Nagy-Britannia, Németország, Franciaor­szág, Spanyolország, Cseh­ország, Görögország és Hol­landia azt akarja, hogy már az EU-külügyminiszterek jövő hónapi tanácskozásán fogadják el a szankciókat, amelyek az emberi jogok megsértésében vétkes iráni személyek, köztük bírák és ügyészek ellen irányulná­nak. (MTI) Új elnök, régi kormányfő Pristina. A koszovói parlament kedden este újabb kormányfői megbí­zást adott a megtépázott hírű Hasim Thacinak. Ezt megelőzően, a harmadik fordulóban elnökké vá­lasztotta Behgjet Pacollit. Az Európa Tanács januári jelentése szervezett bűnözéssel és szervkeres­kedelemmel hozta össze­függésbe Thacit, aki cáfol­ta a vádakat. (MTI) Levadásszák az ellenzéket Havanna. Kubai ellen­zékiek tucatjait vették őri­zetbe a napokban, hogy megfélemlítsék őket egy éh­ségsztrájk következtében elhunyt politikai elítélt, Or­lando Zapato Tamayo halá­lának első évfordulóján. Zapato 85 napon át folyta­tott éhségsztrájkot, tavaly február 23-án halt meg, 42 évesen, egy havannai kór­házban. Akormány betiltott minden megemlékezést. Az ügy nagy nemzetközi felhá- borodástváltottki. (MTI) Zavargások egy keresztény pap megölése miatt Kairói kormányátalakítás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom