Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)

2011-02-24 / 45. szám, csütörtök

2 Közélet ÚJ SZÓ 2011. FEBRUÁR 24. www.ujszo.com VÁLASZOL Szalay Zoltán a kormányhivatal munka­társa, Rudolf Chmel ta­nácsadója Hány tör­vénynek kell megváltoznia ahhoz, hogy a kisebbségi nyelvhaszná­latról szóló törvény életbe léphessen? Tizenhárom egyéb törvény módosítását javasoljuk, köz­tük az úgynevezett táblatör­vény megváltoztatását is. Ezt a konkrét törvényt egyébként megszüntetnénk, és egyes elemeit beépítenénk a kisebb­ségi nyelvhasználati törvény­be, a korlátozó rendelkezése­ket telj esenkiiktatnánk. Ez viszont a belügymi­nisztérium hatáskörébe tartozik. Igen, viszont a kisebbsége­kért felelős kormányfőhelyet­tes hivatala közben átalakult, és ez a kérdés inkább a kisebb­ségekkel függ össze. A változ­tatás szükségessége itt egyértelmű. A kilencvenes években sorra buktak meg azok a próbálkozások, amelyek a szlovák történelmi szemé­lyiségekről elnevezett tele­pülések magyar helység­névtábláinak elhelyezését célozták. A koalícióban ezt most senki nem ellenezte? Probléma a tárgyalások so­rán nem merült fel. Amiről szó van, csak egy rendelet, amely ugyan nem mondja ki, hogy szlovák nemzeti nagy­ságról elnevezett falu vagy város nemzetiségi megnevezé­se nem írható ki, viszont tar­tozik hozzá egy lista, amely azokat a településeket tartal­mazza, ahol a kisebbségi megnevezés feltüntethető. A nemzeti nagyságokról elneve­zett települések viszont hiá­nyoznak alistáról. (vps) A védelmi tárcáknál nem lesznek nagy lelépők Újabb arany ejtőernyők bukkantak elő ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A napokban a vé­delmi tárcánál újabb arany ej­tőernyők bukkantak elő, emel­lett a közlekedésügyi miniszté­rium is gyanús szerződésekre bukkant. A közlekedésügy sze­rint a tárca korábbi vezetése több százezer eurót tapsolt el, amikor az irányítása alatt álló vasúti társaságok fölösleges ingatlanokat vásároltak ma­gáncégektől. Ľubomír Gaiko védelmi mi­niszter tegnap arról tájékoztat­ta a sajtót, hogy újabb indoko­latlanul magas végkielégíté­sekre bukkantak. 2009-ben a trencséni repülőszerelő állami vállalat vezetője kapott nyolc­havi lelépőt, 43 ezer eurót. Ha­sonló, több tízezer eurós végki­elégítéseket kapott több más katonai vállalat vezetője is. Galko szerint a tárca megegye­zett az alá tartozó állami cégek menedzsereivel, hogy távozá­sukkor semmilyen végkielégí­tést sem kapnak. (MSz, SITA) RÖVIDEN Védi a korengedményt a Smer Pozsony. Alkotmánybírósághoz fordult a Smer a szociális biztosításról szóló törvény korengedményes nyugdíjakra vonatkozó módosítása miatt. Az ellenzéki párt szerint jog­sértő, hogy a törvény azokra is vonatkozik, akik m'ég a régi törvény alapján igényelték és kapták meg a korengedményes nyugdíjat. A Smer azt is kifogásolja, hogy a törvény miatt azok a polgármesterek, önkormányzati képviselők is elveszí­tik járandóságukat vagy mandátumukat, akiket tavaly a helyhatósági választásokon korengedményes nyugdíjasként választottak meg funkciójukba. (TASR) Belousovová még frakciótag Pozsony. Egyelőre a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) frakció­jának tagja marad a pártból február 2-án kizárt Anna Be­lousovová. Hírügynökségi források szerint azért, hogy a kormánykoalíciónak ne legyen egyszerűbb a működése a tá­vozása miatt. Végleges döntését a parlament márciusi ülés­szaka előtt jelenti be a képviselő. Ha kilép, valószínűleg Ru­dolf Púčik is követi, felbomlik az SNS-frakció, mert legalább nyolc tagra van szükség egy frakció működéséhez. (TASR) Veszélyes szlovák csirkehús Pozsony. Szlovákiában nevelt baromfit is etettek azzal a takarmánnyal, melyben Zilpaterol jelenlétét mutatták ki - je­lentette be tegnap Simon Zsolt földművelésügyi miniszter. A gyors növekedést okozó szer az Európai Unió területén 1996 óta tiltólistán szerepel. A hatóság két szlovák farmon vett mintát a takarmányból. Mindkettő a késmárki Podtatranská hydina társaságnak szállítja az állatokat, (ú) Chmel szerint az Orbán-kormány hozzáállása nehezíti a kisebbségi jogszabályok elfogadását A kis nemzetiségeknek kedvez az új törvény (TASR-felvétel) Pozsony. Az új kisebbségi nyelvhasználati törvény értelmében mindössze kettővel nőne azon tele­pülések száma, ahol a magyar nyelv a hivatali érintkezésben is hasz­nálható. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Ha a kisebbségi nyelvhasz­nálati törvényt jelenlegi formá­jában fogadják el, a mostani 20 százalékos nyelvhasználati kü­szöb 15 százalékra való csök­kenésével 656-ról 729-re nő azon települések száma, ahol a hivatalos érintkezésben hasz­nálható a kisebbség nyelve. Ez plusz 73 önkormányzatot je­lent, közülük viszont csak ket­tőnek kellene közelebbi isme­retségbe kerülnie a magyar nyelvvel: Tótgyarmatnak (Slo­venské Ďarmoty) és a Po­zsonyhoz tartozó Oroszvárnak. Igazodnak az államnyelvtörvényhez Pénzbüntetéseket akkor szabhat majd ki az állam, ha emberéletet, egészséget és biz­tonságot érintő információt nem tennének közzé a kisebb­ség nyelvén az adott települé­sen. Rudolf Chmel elmondta, ebben pontosan igazodnak az államnyelvtörvényhez. „Mi eredetileg nem számoltunk bírságokkal, de mivel a kulturá­lis miniszter szerint ezek nélkül nem szerezhető érvény a tör­vénynek, mi is alkalmazunk szankciókat, ha a kisebbség nyelvén nem tesznek eleget a tájékoztatási kötelességnek” - magyarázta Chmel. Petőcz Kálmán, a kormányhivatal em­beri jogi főosztályának vezető­je rámutatott, a bírságok beve­zetése teljesen új helyzetet te­remthet. „Eddig a húsz száza­léknyi kisebbséggel rendelkező településeken sem voltak min­den esetben garantálva a ki­sebbségi nyelvhasználat felté­telei” - mondta Petőcz. Belevették a bírságokat is Chmel: Orbán ront a helyzeten Chmel hangsúlyozta, ahogy a törvény előkészítését, úgy parlamenti jóváhagyását is megnehezíti majd a kedvez­ményes honosításról szóló ma­gyar törvény, és a magyar kor­mány politikája. „Az, hogy Bu­dapest előzetesen semelyik szomszédjával nem egyezte­tett, és hogy valószínűleg vá­lasztójogot is kapnak a kettős állampolgárok, a Duna mind­két oldalán megélhetést bizto­sít a nacionalistáknak” - véli Chmel. Szerinte az sem kedvez törekvéseiknek, hogy az Or­bán-kormány nem fogadja el a Híd politikáját, és nem tekinti partnernek a Hidat, mint etni­kailag kevert pártot. Berényi: rossz időzítés „Előrelépésnek tartjuk a javaslatot” - nyilatkozta la­punknak a tervezetről Berényi József, az MKP elnöke. Szerinte ugyanakkor hiba, hogy Chmel hivatala nem ragaszkodott a 10%-os nyelvhasználati kü­szöbhöz, melyet az Európai Ta­nács és az EBESZ is javasolt Szlovákiának. Berényi úgy véli, annak ellenére, hogy a jelenlegi adatok alapján csak kevéssel több községben lehetne ala­csonyabb küszöb esetén ma­gyarul intézkedni, ez biztosíték lehetett volna a jövőre nézve is, „Most talán úgy tűnhet, a lé­nyeghez képest részletkérdés, de várjuk meg a májusi nép- számlálás végeredményét” - mondta Berényi. A pártelnök szerint jobb lett volna, ha a ki­sebbségi nyelvhasználat lehe­tőségét nem községi, hanem já­rási szinten engedélyezték, szabályozták volna. Az MKP elnökének ugyan­akkor nem tetszik a tervezet időzítése. Szerinte kockázatos ezt azon a parlamenti ülésen beterjeszteni, melyen az ál­lampolgársági törvényről is szavazniuk kellene a hon­atyáknak. „Ha néhány koalíci­ós képviselő megint félresza­vaz, s ez a tervezet ebben a formában nem megy át, ebben a választási időszakban magyar szempontból csak puhább vál­tozatot lehet majd elfogad­tatni” - véli Berényi. „Valamit vagy tudnak az előterjesztők, annyira biztosan le van tár­gyalva, vagy elég komoly poli­tikai kockázatba mennek bele” -mondta, (vps, MSz) Kisebbségek által lakott községek száma Kisebbség legalább 20% (1991) legalább 15% (2001) különbség Cseh 0 1 1 Horvát 0 2 2 Magyar 512 514 2 Német 1 2 1 Roma 57 86 29 Ruszin 68 113 45 Ukrán 18 11-7 Összesen 656 729 73 Forrás: Kormányhivatal A közlekedésügyi tárca tervei szerint 2012-től a hétnapos vignettát tíznapos válthatja fel Jövőre mobilon is vehetünk matricát ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A közlekedésügyi tárca 2012-től átfogóan módo­sítaná az autópálya-matricák értékesítésének módját. Jövőre a tervek szerint eltörölnék az egyhetes matricát, helyette 10 naposat lehetne vásárolni. A havi és éves matrica továbbra is megmaradna. A tíznapos sztrádamatricát főként a külföldi turisták miatt vezetné be a minisztérium, de sokat segítene azokon a hazai autósokon is, akik ritkábban használják ki az autópályákat, s egyhetes szlovákiai kirándu­lásra vagy szolgálati útra in­dulnak. Jelenleg ugyanis, ha szombaton kelünk útra - az au­tópályát kihasználva -, és a kö­vetkező hét szombatján érke­zünk vissza, már egy hónapos matricát kell vennünk. Ma­gyarországon évek óta kapható 20111 Rocnó/l-yaar 555 üu 3,5 I u jMHUk SMS-ben érkezne (Képarchívum) 10 napos autópálya-vignetta, mely ott is az egyhetes matricát váltotta fel. A 10 napos matricánál is na­gyobb újítás az SMS-ben lebo­nyolítható díjfizetés. A mobilte­lefonos „matricavásárlás” ha­sonló elven működne, mint a nagyobb városok tömegközle­kedésében a mobilos jegyvásár­lás: a vevő a megadott számra emelt árú SMS-t küldene - mely tartalmazná a rendszámát -, az autópálya-fenntartó cég pedig SMS-ben visszajelezné, hogy megköttetett az üzlet. A mobil vignettavásárlás egyetlen hátránya, hogy ilyen módon - a minisztérium tervei szerint - csak egynapos matri­cát lehet majd vásárolni. A SMS-es matricavásárlás miatt módosítani kell az autópálya­illetékekről szóló törvényt, ezért a változtatásokat csak jö­vőre tudják bevezetni. Kérdéses ugyanakkor, hogy az üzletre nem fog-e ráfizetni az állam. Informatikai szakem­berek már a tömegközlekedési vállalatok által bevezetett SMS-es jegyvásárlás kapcsán rámutattak, hogy a rendszer könnyűszerrel kijátszható. A szakértők szerint a visszaélések csak azért nem váltak eddig tömegessé, mert viszonylag kevesen értenek hozzá, és mert egy féleurós jegyért nem érte megkockáztatni. (MSz, akt)

Next

/
Oldalképek
Tartalom