Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)
2011-02-21 / 42. szám, hétfő
8 Külföld ÚJ SZÓ 2011. FEBRUÁR 21. www.ujszo.com ■küzdimi Elégedetlenség Iránban Teherán. Tegnap is volt több ezres tüntetés Teheránban Mahmúd Ahmadi- nezsád elnök kormánya ellen, a főtéren gyülekezőket a rendőrség könnygázzal oszlatta fel. A tüntetők erre a főváros egy másik helyszínén gyülekeztek, s a dolog megismétlődött. A hír- ügynökségek szerint őrizetbe vették Ali Akbar Ha- semi Rafszandzsáni egykori elnöklányát is, mertrészt vett az egyik betiltott felvonuláson. A volt elnök még mindig befolyásos politikus Iránban, ő vezeti a tekintélyes szakértői tanácsot is. Rafszandzsáni igyekezett független maradni a két évvel ezelőtti elnökválasztás idején, de utána bírálta a kormányt az ellenzékkel való bánásmód miatt, és követelte a több száz letartóztatott szaba- donbocsátását. (MTI) Menedék az ellenzéknek Varsó. Bronislaw Komo- rowski lengyel elnök politikai menedéket kínált tegnap a fehérorosz kormány ellenzékének. „Varsó továbbra is támogatja a fehérorosz polgárokat a civil társadalom építésében” - hangsúlyozta Komorowski Kuznica Bialostockában, egy lengyel-fehérorosz határvárosban. (MTI) Szervezkedés Kínában Peking. Kisebb tömeg gyűlt össze Peking belvárosában, a Vangfucsing bevásárlóutcában tegnap délután, de a tüntetésre készülők mintegy százfősre duzzadt csoportját a rendőrség rögtön feloszlatta. Az embereknél nem volt transzparens és jelszavakat sem skandáltak. Az ok: amerikai székhelyű internetes weblapon jelentek meg ismeretlen eredetű blogbe- jegyzések, amelyek tüntetőket hívtak az utcára Kína 13 városában, köztük Pe- kingben és Sanghajban. Emberjogi szervezetek szerint több tucat aktivistát vettek őrizetbe. (MTI) Választási maratón Berlin. Helyi választásokat rendeztek tegnap Hamburgban, az egyik legkisebb német tartományban. A voksolás egyben a nyitánya az idei választási maraton- nak, ugyanis február és szeptember között hét tartományban újul meg a helyi törvényhozás összetétele. A felmérések szerint a jelenleg kormányzó CDU ellenzékbeszorulhat. (MTI) Bengáziban teljes a káosz, a tüntetők állítólag átvették a hatalmat, a rendőröket beszorították a parancsnoki központba Valóságos mészárlás folyik Líbiában Hiába volt a felkínált virág, a hatalmas erőkkel felvonult algíri rendőrség csírájában elfojtotta az egyik ellenzéki szervezet szombatra tervezett tiltakozó nagygyűlését az algériai fővárosban \ (TASR/AP-felvétel) Tripoli/Szanaa/El-Manáma. A líbiai biztonsági erők tegnap délután tüzet nyitottak Bengáziban a megölt tüntetők temetésére összegyűlt tömegre. E sortűz előtt a HRW azt közölte, több mint százan haltak meg a múlt hét elején kirobbant zavargásokban, mígegybengázi orvos arról számolt be, hogy kórházának halottasházában az elmúlt hat nap alatt 200 tetemet számolt meg. ÖSSZEFOGLALÓ A forrongó arab világot tekintve a legbrutálisabban Líbiában lépnek fel a tiltakozók ellen. Mintegy ötven líbiai vallási személyiség, értelmiségi és idős törzsi vezető tegnap felhívást adott ki, ebben felszólították a biztonsági erők tagjait mint muzulmánokat, hogy hagyják abba az öldöklést, mert „az ártatlan emberi lények meggyilkolását” tiltja Isten. Több száz halott A lázadások fő helyszíne a Tripolitól ezer km-re fekvő Ben- gázi és környéke, de a fővárosban és a nyugati Nálút városban is voltak összecsapások és lövöldözések. Az al-Dzsazíra azt jelentette, a tüntetők által elfogott biztonságiak egy része külföldi zsoldosnak bizonyult. Szemtanúk független forrásokból nem ellenőrizhető beszámolói szerint Bengáziban teljes a káosz, a tüntetők átvették a hatalmat, a rendfenntartó erőket beszorították a parancsnoki központba. A tömeg megrohamozta, kifosztotta és felgyújtotta a rendőrőrsöket, a kormányzati épületeket és a bankokat. Törökország tegnap repülőgépeket küldött Ben- gáziba, hogy evakuálja ott dolgozótöbbszáz állampolgárát. Sir Richard Dalson, Nagy-Bri- tannia volt líbiai nagykövete úgy vélte, Kadhafinak nehezére esne engedményeket tennie a politikai túlélés érdekében. Szerinte a líbiai rendszer a mindent vagy semmit elv alapján áll az eseményekhez. Szombaton a líbiai külügyminisztériumba bekérették - a soros uniós elnöki tisztet betöltő - Magyarország tripoli nagykövetét, hogy ezzel is jelezzék: az észak-afrikai ország kormányzata elégedetlen az EU Líbiával kapcsolatos állásfoglalásaival - írta honlapján a párizsi Le Monde. A líbiai külügy főtitkára Catherine Ashtonnak, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének kijelentéseit bírálta. Jelezte a magyar nagykövetnek: a tripoli vezetés felfüggeszti együttműködését az EU-val az illegális bevándorlás elleni küzdelemben. Sztrájk Bahreinben Bahreinben általános sztrájkot hirdettek az ellenzéki csoportok, vezetőik pedig azon tanakodnak, elfogadják-e a kormányzat javaslatát tárgyalások megkezdésére. Szombaton újra a tüntetők vették birtokukba az eddigi megmozdulások fő helyszínét, miután a katonaság is, meg a rendőrség is elvonult onnan. Szalmán bin Hamad al-Kalifa sejk, koronaherceg, a fegyveres erők helyettes főparancsnoka rövid televíziós beszédében nyugalomra szólított fel, és politikai párbeszédet ajánlott az ellenzéknek, amely viszont a tárgyalások előfeltételéül szabta a kormány lemondását és a katonai alakulatok kivonását a fővárosból. Az USA kulcsfontosságú szövetségesének számító Bahreinben a szunnita al-Kalifa dinasztiauralkodik. Jemenben is lőnek Jemenben véresebb fordulatot vettek az események. Szombaton a rohamrendőrség agyonlőtt egy tüntetőt, ötöt pedig megsebesített, amikor a fővárosban rátámadt egy többezres demonstrációra. A minden eddiginél hevesebb összecsapás az egyetemi campusnál alakult ki: a rezsim híveinek ezerfős tömege megpróbálta rohammal bevenni a tiltakozó diákok által elfoglalt egyetemi negyedet. A kormány hívei botokkal és kövekkel támadtak s lövéseket is leadtak a diákokra, akik kőzáporral válaszoltak, és visszaverték az ostromot. A dél-jemeni Áden kikötővárosában, ahol a sokkal hevesebb összecsapásoknak szerda óta kilenc halálos áldozata volt, szombatra eltűntek az utcákról a biztonsági erők. Helyiek szerint nagyobb csoportok kormányépületeket fosztanak ki és gyújtanak fel. (MTI, ú) Elégedetlenek a jázminos forradalom hívei Tunézia ismét forrong Marokkóban most először vonultak utcára az elégedetlenkedők Tüntetnek, de szeretik a királyukat ÖSSZEFOGLALÓ Tunisz. Pár hét viszonylagos nyugalom után ismét utcákra vonultak a kormányellenes tüntetők Tuniszban. Szombaton és tegnap is ezrek követelték az átmeneti kormány lemondását, egy alkotmányozó nemzet- gyűlés összehívását és a parlamenti rendszer bevezetését. A tunéziaiak, akik az arab országok közül elsőként buktatták meg diktátorukat, Ben Alit, most egyre csalódottabbak a bűnözés robbanásszerű terjedése és a szegények megsegítését célzó elégtelen kormányzati intézkedések miatt. Bár a kabinet figyelmeztetett a tömegtüntetések tilalmára, a miniszterelnöki hivatal előtt tegnap ismét kb. 40 ezren követelték a kormány lemondását és a bérek emelését. Két katonai helikopter alacsonyan körözött a tömeg felett, a rend- fenntartók pedig a levegőbe lőttek, de a tüntetők a téren maradtak. (MTI, ú) ÖSSZEFOGLALÓ Rabat. Az arab világot megrázó tüntetések során Marokkóban először vonultak utcára az elégedetlenkedők, politikai reformokat és a király jogköreinek korlátozását követelték. A főváros, Rabat egyik terén kétezren, Casablancában pedig több mint ezren gyűltek össze, hogy békésen fejezzék ki követeléseiket. Incidens nem történt, a rendőrök csak tisztes távolból figyelték az eseményeket. Elemzők szerint Marokkó egyike azon arab országoknak, ahol nem valószínű a rendszer összeomlása. Bár az egyenlőtlenségek meglehetősen mélyek, a reformokat bevezető királyt nagy tisztelet övezi. A tüntetők „A király uralkodjon, és ne kormányozzon!” feliratú transzparenseket tartottak magasba. A nyugati hírügynökségeknek nyilatkozó fiatalok azt mondták, nincs kifogásuk a király ellen, de igazságosabb országot és több munkalehetőséget akarnak. Mások a korrupciót kifogásolták. Marokkó hivatalosan alkotmányos monarchia. A parlamentet választják, de a királynak jogában áll feloszlatni a törvényhozást, elrendelheti a szükségállapotot, övé a végső szó a miniszterelnök és a kormánytagok kinevezésében. VI. Mohamed 1999-ben került trónra, s uralkodása alatt komoly re- formokatvezetettbe. (MTI, ú) Az 1979-es iszlám forradalom óta Teherán nem is használta Szuezt Iráni hadihajók kelnek át a csatornán MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem/Kairo. Izraelt aggasztja, hogy két iráni hadihajó készül áthaladni a Szuezi-csa- tornán - közölte Benjámin Netanjahu miniszterelnök kormánya vasárnapi ülésén. Netanjahu szerint Irán befolyásának növelésére akarja kihasználni a térség instabilitását. Közölte: Izraelnek Teherán törekvései miatt többet kell költenie a katonai védelemre. Avigdor Liberman külügyminiszter provokációnak nevezte, hogy Irán a csatornán keresztül hadihajókat küldhet Szíriába. Izraeli biztonsági források szerint semmivel sem indokolható iráni hadihajók küldése a Földközi-tengerre. A csatornát üzemeltető egyiptomi hatóság azt közölte, hogy a hadihajók hétfőn kelnek át a csatornán. A Farsz félhivatalos iráni hír- ügynökség szerint kadétok tartanak kiképzésre Szíriába, ahol egy éven át fognak állomásozni. A hírügynökség a Szomáliái kalózok elleni védekezés gyakorlását hozta fel indokul. Mindkét hajó brit gyártmányú - közölte később a Farsz. Az egyik egy 33 ezer tonna vízkiszorítású, Harg nevű ellátóhajó, amelynek 250 fős személyzete van, és egy időben akár három helikoptert is képes fogadni, a másik egy Al- vand nevű fregatt, amely torpedókkal és hajók ellen bevethető rakétákkal szerelhető fel. A hajók áthaladását az egyiptomi hadsereg hagyta jóvá, amely Hoszni Mubarak államfő bukása óta irányítja az országot. A hadsereg előzőleg közölte: az iráni kérvény szerint a hajók nem szállítanak sem katonai felszerelését, sem nukleáris vagy vegyi anyagokat. A döntést nehéz volt meghoznia az egyiptomi katonai vezetésnek, mert Egyiptom az USA szövetségese, békeszerződése van Izraellel, valamint Kairónak az 1979-es iráni iszlám forradalom óta feszült a viszonya Teheránnal. Azóta iráni hadihajók nem is használták a csatornát. Egy iráni televízió szerint a két hajó tegnap már át is haladt a csatornán. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Kabul. Hatvannégy civil esett áldozatul az afgán erők és a NA- TO-csapatok közös műveleteinek az utóbbi négy nap alatt a kelet-afganisztáni Kunár tartományban - közölte tegnap a helyi kormányzó. Fazlulla Vahidi a Reutersnek azt állította, 20 nőt, 29 gyereket és fiatal felnőttet, valamint 15 férfit öltek meg Gázi Ábád járásban földi és légi had- műveleteksorán. A NATO vezetésű nemzetközi erő (ISAF) szóvivője azt mondta, nincs tudomásuk halottakról. Az ISAF pénteken arról számolt be, hogy több mint 30 lázadót öltek meg egy éjszakai akcióban e tartományban. Szombaton azt is bejelentette, hogy február 16. óta katonai műveletek folynak GáziÁbádban. Harmincnyolcra nőtt tegnap az ország keleti részén elkövetett véres bankrablás halálos áldozatainak száma. Nangarhar tartomány kormányzója szerint több mint 70 sérültet is követelt a véres akció. A katonai egyenruhát viselő 7 fegyveres szombaton támadta meg a legnagyobb afgán magánbank, a Kabul Bank dzsalá- lábádi fiókját. Közülük hárman a helyiségben öngyilkos merényletet követtek el. Az épületet körbevette a rendőrség, s a többi támadó tűzharcot vívott velük. Az akcit a tálibok vállalták magukra. Civilek megölésével vádolják a NATO-t Véres afgán hétvége