Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)
2011-02-21 / 42. szám, hétfő
2 Közélet ÚJ SZÓ 2011. FEBRUÁR 21. www.ujszo.com Kötelező lenne a kisebbségi nyelv használata Küszöb: többet nyerne a többi kisebbség MÓZES SZABOLCS Pozsony. Akárcsak az államnyelvtörvény, a kisebbségi nyelvek használatáról szóló jogszabály tervezete is 50 és 2500 euró közötti bírságokat tartalmaz. Most a koalíciós politikusokon a sor, hogy korábbi ígéreteikhez híven ezt is elfogadják - az államnyelvtörvényben azért ragaszkodtak a szankciókhoz, mert ezek nélkül többségük szerint fogatlanná és értelmetlenné vált volna a jogszabály. A tervezet alapján bírságot kaphatnak a hivatalok, ha nem kommunikálnak a kisebbségi lakossal annak anyanyelvén, és bírságra számíthatnának azok a jogi és természetes vállalkozó személyek is, akik az élet, az egészség, a vagyon, valamint a biztonság veszélyeztetettségére felhívó figyelmeztetést nem helyezik el a kisebbség nyelvén is. Az előző bekezdésben leírtak azokra a településekre érvényesek, amelyekben egy adott kisebbség aránya eléri a törvényben meghatározott nyelvhasználati küszöböt. Jelenleg ez 20%, a múlt pénteken tárcaközi véleményezésre küldött tervezet viszont 15%-ra csökkentené. A lapunk birtokába jutott, a tervezethez készült kormányzati kimutatás szerint 656 olyan település van Szlovákiában, ahol több mint 20 százalékot alkot egy kisebbség. Ezek közül 512-ben a magyarok lépik túl ezt az arányt. Ha 15%-ra csökkenne a küszöb - ezzel számol a tervezet 834 községben lehetne a hivatalokban az érintett kisebbség nyelvét használni, közülük 530-ban a magyart. Ha 10%-os lenne a küszöb, 995-re nőne az előbbi szám, a magyar nyelvhasználat viszont csupán nyolccal több településen lenne lehetséges. A kimutatás szerint a küszöb csökkentése elsősorban a roma, a ruszin és az ukrán, valamint arányaiban a német kisebbségnek jönne jól. A tervezet március elején kerül a kormány elé, ha a kabinet elfogadja, a parlament még ugyanabban a hónapban tárgyalhat róla. RÖVIDEN Az OKS a Híd színeiben tárgyalhat Pozsony. Pavol Hrušovský, a KDH frakcióvezetője nem támogatja, hogy a Polgári Konzervatív Párt (OKS) - amelynek négy politikusa a Híd listáján jutott a parlamentbe - külön politikai erőként legyen jelen a Koalíciós Tanács ülésein. Az ellen nincs kifogása, ha például Peter Zajac OKS-elnök a Híd tárgyalóküldöttségének tagjaként ott van a kormánypártok rendszeres egyeztető fórumán. Ugyanakkor hangsúlyozta, a KDH a Hidat tekinti koalíciós partnerének. A KDH-s politikus szeretné, ha a kormánypártok elnökei és frakcióvezetői előterjesztenék, szerintük miként biztosítható a jövőben is a koalíció többsége, (sán) Vörös nem kér magyar útlevelet Pozsony. Nem fogja igényelni a magyar állampolgárságot Vörös Péter, a Híd parlamenti képviselője. „Az összetartozás érzéséhez nincs szükségem a magyar állampolgárságra. A szlovákiai magyarok fennmaradtak Csehszlovákiában, noha nem volt magyar állampolgárságuk” - mondta a képviselő. Azt ugyanakkor elképzelhetőnek tartja, hogy vannak, akiknek fontos a magyar állampolgárság, és emellett nem szeretnék elveszíteni a szlovákot. Vörös szerint a „magyar- kártyával” eddig is visszaéltek a hazai politikában, és ezután is vissza fognak élni. „A kérdés az, hogy lesz-e társadalmi támogatásuk ehhez. Meggyőződésem szerint a szlovákok és a magyarok nagyobb része már nem fogja hagyni, hogy az ilyen politikusok manipulálják” - mondta. (SITA) A KDH-s politikus szerint érthetetlen a magyar kormányfő álláspontja Hrušovský: türelem és ügyesség A kereszténydemokraták frakcióvezetője szerint nehéz a közeledés (Tomáš Benedikovič felvétele) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Nagy türelemre és ügyességre lesz szükség ahhoz, hogy létrejöjjön a kettős állam- polgárságról szóló szlovák-magyar egyezmény - véli Pavol Hrušovský. A KDH frakcióvezetője erről a Szlovák Televízió vitaműsorában beszélt. A politikus hangsúlyozta, ő maga arra törekszik majd, hogy valóban megállapodás szülessen a felek között. Hrušovský bírálta Orbán Viktort, amiért - a KDH po- litkusa szerint - elutasítja, hogy az ügyet kétoldalú egyezménnyel rendezzék. A párt frakcióvezetője nem tudja, hogy a magyar kormányfő a kijelentései és a vele kapcsolatos tapasztalatok alapján még „nyitottnak, előzékenynek” nevezhető-e, s akarja-e a probléma rendezését. Hozzátette, a magyar miniszterelnöknek valószínűleg jobban megfelel a nacionalisták és a populisták kormánya, mint egy olyan kormány, amely megoldást keres. Marek Maďarič Smer-alelnök a téma kapcsán kifejtette: a kétoldalú egyezmény kérdését rendezni hivatott szlovák-magyar vegyes bizottság csak októberben ül össze, addigra a magyar kormány módosítani fogja az alkotmányt, amelyet nyilván nem nyit meg újra a szlovák állampolgársági törvény módosítása miatt. Jozef Kollár, az SaS frakcióvezetője abban bízik, hogy a vegyes bizottság olyan döntést hoz, amely előrelépést jelent, de biztosan szükség lesz kompromisszumokra. (sán) Szkeptikus, de örülne Matovič: esélytelen a rendezés Pozsony. Nem tudja elképzelni a kettős állampolgárság kompromisszumos rendezését Igor Matovič, az Egyszerű Emberek csoport vezetője. Mégis nagyon fog örülni, ha sikerül elérni. „Nagyon fogok örülni, ha valaki rájön, hogyan lehet ezt kompromisszumosán rendezni. Én el sem tudom képzelni” - mondta Matovič. Szerinte az a legkevesebb, hogy Szlovákia ne ismerje el a magyar egyszerűsített honosítás útján kiosztott állampolgárságot. Matovič úgy véli, aki reális kötődés nélkül veszi fel más ország állampolgárságát, illojális Szlovákiához, így el kellene veszítenie a szlovák állampolgárságát. Ha a Híd ragaszkodni fog ahhoz, hogy a szlovák állampolgárok semmilyen körülmények között ne veszíthessék el az állampolgárságukat, akkor nincs esély a rendezésre -mondtaMatovič. (SITA) Kažimír és Miklós nem értett egyet abban sem, hogy ki vett ki több pénzt a lakosság zsebéből Pártfüggő végkielégítések Peter Kazimír (Smer) szerint van, aki megérdemli a százezres le- lépőt (Pavol Funtál felvétele) Pozsony. Védeni próbálta a korábbi kormány egyik „végkielégítettjét” Peter Kažimír, a Fico-kabinet pénzügyi államtitkára, a Smer jelenlegi parlamenti képviselője. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Kažimír a Szlovák Villamos- energia-átviteli Rendszer volt elnökségi tagjának, Vladimír Ševčíknek az óriási, 480 000 eurós végkielégítése kapcsán azt mondta, a lelépők és jutalmak összegét az állami tulajdonú részvénytársaságokban mindig a ledolgozott időtől és a vállalat eredményeitől kellene függővé tenni. A volt pénzügyi államtitkár a pártja által delegált felügyelőtanácsi tag hatalmas összegű végkielégítését nem ítélte el egyértelműen, ám az SDKÚ és az SaS jelöltjeinek a kassai hőerőműben néhány hét munka után kapott 90 ezer eurós lelépőjéről kritikusan nyilatkozott. Ivan Miklós pénzügyminiszter (SDKÚ) szerint az ilyen esetek félháborítóak, a Radičová-kormány a kezdetektől küzdeni kíván ellenük. Hangsúlyozta: a kormányprogram is tartalmazza ezt a tételt, tehát még jóval azelőtt meghirdették a harcot, hogy a botrányos esetek napvilágra kerültek. A Fico-kormány semmit sem tett a botrányos végkielégítések ellen, sőt kollekív szerződések formájában tette lehetővé az ilyen szégyentelenül nagy lelépők kifizetését - fejtette Id Ivan Mikloš a Markíza Televízió tegnapi vitaműsorában. Kažimír és Mikloš nem értett egyet abban sem, hogy ki vett ki több pénzt a lakosság zsebéből. Mikloš szerint egy négytagú család idén 326 euróval fizet többet, míg a Fico-kormány idején 422 euróra rúgott az általános költségek éves növekedése. Idén ráadásul az infláció várhatóan 3,5 százalékos lesz, míg az előző kormány idején 4,4 százalékkal emelkedtek az árak. A kormány megszorító intézkedései ehhez szerinte ráadásul csak 0,7 százalékponttal járulnak hozzá. Kazimír szerint a megszorító csomag az idei áremelkedésekért kétharmados arányban felelős, ígyjanuártól minden család kiadásai átlagosan 32 euró- val nőttek. A Smer az általános forgalmi adó kulcsát újra 19 százalékosra szeretné csökkenteni, és az így keletkező kieséseket a bankadó bevezetésével szeretné pótolni. Mikloš a Smer bankadóra vonatkozó javaslatát olyan dilettantizmusnak nevezte, amely súlyosan árthat az egész gazdaságnak, szerinte a bankok ráadásul a költségeket végül úgyis áthárítanák az ügyfelekre, (sán, mi) Áprilistól a kisnyugdíjasok legfeljebb 45, az egészségkárosultak és a rokkantnyugdíjasok 30 eurót hagynak a patikában negyedévente Nem lesz műszaki akadálya a gyógyszerköltségek visszatérítésének SÁNDOR RENÁTA Pozsony. Az egészségbiztosítók felkészültek arra, hogy az áprüistól életbe lépő törvény- módosítás értelmében visszafizessék a pácienseknek a gyógyszerköltségek egy részét. Áz egészségbiztosítókról szóló törvény módosítása alapján a kisnyugdíjasok, illetve a súlyosan egészségkárosult vagy rokkantnyugdíjas személyek áprilistól már csak egy bizonyos határig fizetnek a patikában a gyógyszerekért, az adott határon felüli összeget visszakapják. Akik alacsony öregségi és szolgálati nyugdíjat kapnak, negyedévente legfeljebb 45 eurót fizetnek a gyógyszereikért, a súlyosan egészségkárosultak és a rokkantnyugdíjasok legfeljebb 30-at. A betegek ugyan továbbra is kifizetik a patikában a gyógyszer árát, de az adott határon felül fizetett összeget a naptári negyedév végétől számított 90 napon belül visszakapják az egészségbiztosítótól. A visszatérítést kérvényezni nem kell, a biztosító automatiEgy kisebb vagyon (Pavol Funtál felvétele) kusan számlára utalja vagy postán elküldi a különbözetet. A Demokratikus Baloldal Pártja (SDĽ) épp a technikai megvalósíthatóságot kérdőjelezte meg, szerinte az egészségbiztosítók nem tudják, ki nyugdíjas és ki rokkantnyugdíjas, mivel információs rendszerük nincs összeköttetésben a Szociális Biztosítóval. A párt szerint a kormány ilyen „mediális szappanbuborékkal” próbálja elterelni a figyelmet a tárca körüli botrányokról. Az egészségbiztosítók cáfolnak. „Tudjuk, ki a nyugdíjas. Azt pedig, hogy ki a súlyosan egészségkárosult, a törvény értelmében június végéig jelzi a biztosítóknak az Egészségügyi Felügyelet. Nem lesz tehát technikai akadálya, hogy visz- szafizessük a költségeket az érintetteknek” - nyilatkozta lapunknak Zuzana Hormková, a Dôvera egészségbiztosító munkatársa. A visszatérítés csak azoknak jár, akiknek a nyugdíja és egyéb jövedelme idén nem haladja meg a havi 372,25 eurót.
