Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)

2011-02-19 / 41. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. FEBRUÁR 19. Régió-hirdetés 5 A tulajdonosok számára teher a történelmi épület - felújítani költséges, bérbe adni lehetetlen Műemlékké nyilvánították a Zobor alatti kaszárnyát Nagy a valószínűsége, hogy a város pénz híján sorsára hagyja az épületegyüttest (Miriam Hojčušová felvétele) Nyitra. A tulajdonosok akarata ellenére műemlékké nyilvánítot­ta a kulturális miniszté­rium a Zobor alatti ka­szárnyát. VRABEC MÁRIA A magisztrátus, a régészeti intézet és a püspökség tiltako­zása miatt a műemlékvédelmi hivatal tavasszal felfüggesztet­te ugyan az eljárást, de végül mégis arra a következtetésre jutott, hogy a százhuszonöt éves épületegyüttes méltó a védelemre. Ferenc József is meglátogatta A Zobor alatti katonai sátor­tábort 1882 és 1884 között épí­tették Ján Lyko tervei alapján, eredetüeg tíz épületből és hu­szonnégy fabarakkból állt. A monarchia öt katonai kiképző- központjának egyike volt, há­romszáz katonát és háromszáz lovat tudott tartósan, és továb­bi ezerkétszáz katonát ideigle­nesen befogadni. Az 1887-es nagy katonai hadgyakorlat ide­jén I. Ferenc József császár is meglátogatta, a szakértők sze­rint a 19. századi Európa kato­nai építészetének legjelentő­sebb alkotásai közé tartozik. A kulturális minisztérium erre hivatkozva döntött úgy végér­vényesen, hogy a történelmi épületegyüttest védett műem­lékké nyilvánítja. Júniusban erről már hozott egy határoza­tot a kerületi műemlékvédelmi hivatal, de az ellen a három tu­lajdonos azonnal fellebbezett. Mindhárman arra hivatkoztak, hogy szeretnék felújítani a ka­szárnyát, de ha azt műemlékké nyilvánítják, a költségeik több­szörösen megnövekednek. Nem jártak sikerrel, a törvény arra kötelezi őket, hogy az épü­leteket csak a műemlékvédelmi hivatal által engedélyezett módon újíthatják fel és hasz­nálhatják. Avárosnak csak két őrre telik A kaszárnya 22 hektáros te­rületén harminckét épület a vá­ros tulajdona, tizenkettő az Ál­lami Régészeti Intézeté, a park tulajdonosa a nyitrai püspök­ség. A kulturális minisztérium összesen tizenkét épületet nyilvánított műemlékké - a pa­rancsnokság épületét, két tiszti pavilont, három lakóházat, az őrhelyet, a tiszti kantint, a te- kézőt, a tiszti kórház főépületét és két melléképületét. Műem­lék a kaszárnya parkjának egy része is, tehát az ottani fák és bokrok gondozása különös fi­gyelmet igényel. Hogy a tulaj­donosok miből fogják felújítani a védelmi minisztériumtól 2008-ban ingyen kapott épüle­teket, azt egyelőre nem tudni. Az önkormányzatnak mind­össze annyira telik, hogy két városi rendőr folyamatosan őr­zi a kaszárnyát, a püspökség még a terveiről sem nyilatko­zott. Egyedül a régészeti inté­zet szerzett valamennyi pénzt EU-alapokból a rá eső épületré­szek rendbehozatalára. Raktá­rakat, dokumentációs közpon­tot, a jövőben pedig múzeumi részleget és skanzent rendezne be az a kaszárnyában. Skanzenbe kerül Szvatopluk udvara Három éve a honvédelmi minisztérium azzal a feltétellel ajándékozta az épületegyüttest az új tulajdonosoknak, hogy kulturális és üdülőközponttá alakítják a kaszárnyát. A város legszívesebben bérbe adná az épületek egy részét, de egyelő­re csak egyetlen jelentkező akadt. Egy pozsonyi filmstúdió Cirillről és Metódról fog itt fil­met forgatni, és a kaszárnya udvarán építi fel Szvatopluk udvarát, valamint a nagymorva erődrendszert. A díszletet a szerződés alapján a forgatás befejtése után nem bontják le, hanem a történelmi skanzen része marad. Jelezte érdeklő­dését az épületek iránt az And­rej Bagar Színház és a Konstan­tin Egyetem is - előbbi a ku­lisszáit raktározná a kaszár­nyában, utóbbi tantermeket alakítana ki. Konkrét tárgyalá­sokra azonban nem került sor, mert egyelőre senki sem tudja, 'mennyire lesz megkötve a ke­ze, ha műemlékbe költözik. Ahogy a diákok elképzelték A Szlovák Mezőgazdasági Egyetem Kertészeti és Terület- fejlesztési Karának diákjai ál­tal végzett felmérés szerint a nyitrai lakosok is leginkább ezt szeretnék, de vannak olyanok is, akik az épületeket lebonta­nák és a területet felparcelláz­nák. A diákok egy nemzetközi workshop keretében elkészí­tették a saját tervüket is - eb­ben a kaszárnya parkja kerítés nélküli átjárható térként sze­repel, a történelmi épületek­ben szórakozóhelyek, előadó­termek, klubok, sportlétesít­mények lennének, a kevésbé értékes épületek helyén pedig lakóházakat építenének. Az elképzelés nagyszabású és tet­szetős ugyan, de kevés az esély arra, hogy a közeljövőben megvalósul. Sokkal nagyobb a valószínűsége, hogy a város pénz híján sorsára hagyja az épületegyüttest, mert Jozef Dvonč polgármester már előre jelezte: ezerszer meggondo­landó, hogy azt a kevés pénzt, ami a rendelkezésünkre áll, a régi épületek költséges felújí­tására költik, vagy az újabbak karbantartására. A műemlék­ké nyilvánított kaszárnya fel­újítására a város idei költség- vetésben egy centet sem szán­nak. A kompkötelet tartó oszlopokat 2009-ben kidöntötte az árvíz, idén megkezdődött a felújítás Újrajárhat a komp Újbars és Óbars között FORGÁCS MIKLÓS Óbars (StaiýTekov)/Újbars (Nový Tekov). Közel kétéves szünet után ismét üzemelhet a Lévai járás és a Garam folyó egyetlen kompjárata. Az 1460 lakosú Óbars a folyó bal partján, a 850 lelkes Újbars pedig a jobb parton fekszik. A két lévai járás­beli község között már több mint hatvan éve közlekedik az egész Szlovákiában egyedülál­lónak számító vízi jármű, hiszen nem motor hajtja, a vízáram mozgatja a kompkötél mentén. A több évtizedes hagyo­mány 2009-ben szakadt meg, amikor az év végi nagy áradá­sok idején eltörtek azok az osz­lopok, amelyekre a kötél ki volt feszítve. A vízi alkalma­tosság leállt, csak idén kez­dődtek meg a felújítási munká­latok, a tervek szerint ta­vasszal ismét használhatnák az utasok a kompot. Peter Štefan, Óbars polgármestere elmondta, nem akartak le­mondani erről a különleges­ségről. Korábban Óbars üze­meltette a kompot, értesülése­ink szerint évi mintegy ezer eurót áldozott erre a célra az önkormányzat. Most sikerült megállapodni Újbars vezeté­sével, hiszen ennek a község­nek is fontos a komp. Sokan munkába járnak a Garamon át. A menetrendet főként a kö­zeli mohi atomerőmű alkal­mazottainak igényeihez igazí­tották. Az újbarsiaknak nagy segítség, ha a vízi járművel át­kelnek a szomszéd faluba, majd ott ülnek autóbuszra, vagy kerékpáron mennek to­vább. Gyorsabb és olcsóbb is, mint Garamtolmácson vagy Nagykálnán keresztül kerülni. A két község első lépésként mintegy 17 ezer eurót költ ar­ra, hogy ismét üzemelhessen a komp. A karbantartási munká­latok évente pluszköltséget je­lentenek. Komoly probléma a révész biztosítása. Anyagi okokból nyugdíjas vagy mun­kanélküli láthatja el ezt a fel­adatot, de komoly vizsgákat kell letennie az érdeklődőnek, jogosítványt kell szereznie. Szimbolikus összeget fizettek az utasok a 6 és 18 óra között közlekedő kompon. Naponta akár ötvenszer is fordult a jármű, még télen is, amikor utat vágtak a jégbe. Kifeszítették a speciális kompkötelet (A szerző felvétele lovaktual Nagy árcsökkentések a SLOVAKTUAL Társaság mindegyik mintaboltjában. Vásároljon minőségi ablakokat rendkívüli áron, csak 2011.2.28-áig. vonal: 0800115511 ingyenes www.slovaktual.eu OköSlCE. 0 AFG Arbonia-Forster-Holding AG SLOVAKTUAL s. r. o„ 972 16 Pravenec 272 tel.: 046/ 544 7432, 544 7916, slovaktual@slovaktual.sk MP91100107

Next

/
Oldalképek
Tartalom