Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)
2011-02-02 / 26. szám, szerda
14 Régió-hirdetés ÚJ SZÓ 2011. FEBRUÁR 2. www.ujszo.com Az óvodai ellátás negyvenezer, a bölcsődei hetvenkétezer forintba kerül havonta - ha nem találnak megoldást, egy egész óvodai csoport szűnhet meg Tandíjat kell fizetniük a szlovák állampolgároknak Rajkán A csoport felét szlovákiai gyerekek teszik ki, némelyikük itt hall először magyar szót Hazai és magyarországi sajtótermékekben egyaránt előszeretettel ragozott, mondhatni örökzöld téma, milyen irányt vett a magyar-szlo- vák-osztrák hármas határszélen található, közel kétezer-négyszáz lakosú Rajka fejlődése, mióta a szlovákok mintegy fél évtizede „felfedezték maguknak”. Tény, hogy a köz(ös)ség élete azóta jócskán megváltozott. LŐR1NCZ ADRIÁN A fenti állítás olyannyira igaz, hogy akadnak, akik a települést ma Pozsony elő- vagy kertvárosának nevezik, s szervezett szlovák betelepülési hullámról beszélnek. Míg sok helybéli nem győzi eleget hangsúlyozni, hogy semmi gondja a községben ingatlanokat vásárló szlovákokkal, azért megesett, hogy letépték egy, a kishatár felé vezető út mentén működő ingatlanközvetítő iroda előtti árbocról a szlovák zászlót. Tulajdonosa az „európai szellemiségre” apellálva kért engedélyt a település korábbi vezetésétől Magyarország, az Európai Unió, Rajka, illetve Szlovákia lobogóinak kitűzésére; utóbbi nem maradhatott. 2008 végén két fiatalember ténykedésére figyelt fel a sajtó és a rendőrség, akik egy Rajkára betelepült szlovák házára nagy betűkkel felírták: „A haza nem eladó!”. Ettől függetlenül a községben több száz ingatlan cserélt gazdát, s a helyi fiatalok elvándorlása is szembetűnő méreteket öltött. Alig néhány napja kapott szárnyra a hír, hogy az önkormányzat fizetőssé tette a szlovák gyerekek számára a bölcsődei és óvodai ellátást. Az oviért 2011 januárjától negyvenezer, a bölcsődéért hetvenkétezer forintot kell fizetniük havonta - ha elfogadják az új játékszabályokat. Magyarul, szlovákul, németül Mint időközben kiderült: a nevelési és tanintézményeket látogató gyerekek után csakis abban az esetben jár állami normatíva (közkeletűbb kifejezéssel élve: fejpénz), ha legalább a szülők egyike Magyar- országon fizet jövedelemadót - a Rajkára beköltözött szlovákok ezt a feltételt viszont nem teljesítik. „Az iskola és a bölcsőde esetében a tandíj bevezetése nem okoz gondot - mondja Farkas János, a Békefi Ernő Általános Művelődési Központ intézményvezetője - mivel az általános iskolát mindössze öt szlovák állampolgárságú gyerek látogatja, a bölcsőde iránt pedig akkora az érdeklődés, hogy várólistát kellett felállítanunk. Merőben más a helyzet az óvodában; a nyolcvankét óvodás gyerekből tizenöt szlovák állampolgárságú, s ha szüleik szeptembertől nem fogják fizetni az önkormányzat által kivetett tandíjat, egy egész óvodai csoport szűnhet meg.” Villámlátogatás délelőtt tíz óra tájt a kisdedóvó intézmény Micimackó-alakulatánál; a gyerekek - tekintet nélkül nemzetiségi hovatartozásukra- sonkás-vajas kenyeret majszolnak éppen, s teával öntik le. Az óvó néni közben hol magyarul, hol meg szlovákul szól hozzájuk, ahogy a szükség épp megkívánja. A dajka elárulja: a csoportban akad gyerek, aki két éve még egy szót sem tudott magyarul, ma viszont tolmácsként működik az újonnan érkezők mellett. A rajkai óvodában ráadásul németül is tanulhatnak a gyerekek - így jó esélyük van arra, hogy az anyanyelvűk mellett további két idegen nyelv alapjait sajátítsák el hétéves korukra. „A szlovákok beköltözése szerintem egyértelműen a falu javát szolgálja - véli az óvoda egyik alkalmazottja -, sok rajkai éppen nekik köszönhetően jutott helyben munkához. Mert ide azért a tehetősebbek költöznek...” Tizenkilencezerből negyvenezer Fiatal anyuka érkezik kislányával; Zuzana asszony egy Poprád melletti községből, férje pedig a Nyitra melléki So- pomyáról származik, mindketten tősgyökeres szlovákok. Mintegy két éve laknak Rajkán. „Mivel a tavaly beíratott gyerekek esetében a tandíjfizetési kötelezettség csak szeptembertől lép életbe, június végéig még mindenképp ide járatom a kislányomat, aztán majd meglátjuk - közli. - Borsosnak találom a negyvenezer forintos tandíjat; átszámítva ez mintegy százötven eurót tesz ki, s ennek nem egész duplájáért már a Pozsonyi magánóvodák bármelyikét látogathatja.” Úgy véli: a szolgáltatás színvonala az árral arányosan nő - Rajka csendjét viszont semmiért nem adná. Az óvodáskorú gyerek után járó normatív támogatás Magyarországon körülbelül tizenkilencezer forint havonta; a Rajkára költözött szlovákok többsége vigan fizetne is ennyit, ám az önkormányzatnak több évi, jogosulatlanul igényelt és elköltött „fejpénzt” keli visszafizetnie az államkasszába - ez a negyvenezer forintos tandíj titka. „2009-ben 2,2 millió, 2010-ben pedig további nyolctízmillió forintot fordított a község a szlovák állampolgárságú gyerekek óvodai ellátásának fedezésére - mondja Kiss Vince, Rajka polgármestere -, ezt mind vissza kell fizetnünk. Idén már nem kérvényeztünk további összeget, a község havonta így csaknem egymillió forintot fordít a szolgáltatás fenntartására.” Kiss Vince hangsúlyozza: a pillanatnyi nehézségek ellenére sem szeretné, ha a Rajkán letelepedett szlovákok elpártolnának a község nevelési és oktatási intézményeitől. Ne visszafelé...! Ha a szlovák szülők legalább fele úgy dönt, hogy csemetéjét szeptembertől más óvodába járatja, a négy óvodai csoportból egy megszűnhet. így két óvónő és két dajka veszítheti el munkáját, s a konyhai alkalmazottak létszáma is legalább egy fővel csökkenhet, ami a bér- és járulékköltségeket tekintve évente közel tízmillió forintos megtakarítást jelentene a településnek. További tízmilliót tudnának megspórolni, ha egyazon épületben üzemeltetnék az óvodát és a bölcsődét - a község vezetése mégsem így képzeli el a jövőt. „Nem az a célunk, hogy visszafelé fejlődjünk, hanem hogy megoldjuk az adott helyzetet - mondja a község első embere. - Mindenképp üdvös lenne, ha Szlovákia anyagilag hozzájárulna a Rajkán élő szlovák gyerekek képzéséhez - akár közvetlen, akár alapítványokon keresztül történő támogatással.” Az ügyben az első hivatalos lépést a község tegnap tette meg; Kiss Vince pozsonyi látogatása alkalmával a parlament oktatási bizottságának tagjaival, illetve az MKP politikusaival is tárgyalt. A találkozó eredményéről lapzártáig nem kaptunk hírt. Mivel a Rajkára települt, az ügyben érintett szlovák állampolgárok mintegy fele magyar nemzetiségű, a megoldás egy másik formáját képviselné a magyar állampolgárság megszerzése. „Ha legalább a szülők egyike kérelmezné az egyszerűsített honosítást, a gyerek után alanyi jogon járna a normatív támogatás - s ezzel a problémák ötven százaléka egy csapásra megoldódna” - teszi hozzá a polgármester. Ennek előfeltétele persze az, hogy Szlovákia helyezze hatályon kívül az állampolgársági „ellentörvényt”, mely az elrettentésen kívül igazából semmilyen ügyet nem szolgál. Kiss Vince polgármester: „Hét hónapunk van arra, hogy megoldjuk a helyzetet..." (Somogyi Tibor felvételei) Hol? Meddig? Mennyiért? • Hogyan válasszuk ki a számunkra megfelelő felsőoktatási intézményt • Meddig jelentkezhetünk az egyes karokra • Mire figyeljünk, mielőtt elküldjük a jelentkezési lapot • Milyen változások történtek az elmúlt évben a felsőoktatás terén • Milyen kiadásokra kell felkészülniük a kezdő egyetemistáknak Minden, amit az egyetemi felvételikről tudni kell február 3-án az Új Szó 8 oldalas mellékletében. Ez a lap jár Önnek!
