Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)

2011-02-17 / 39. szám, csütörtök

10 Kultúra ÜJSZÓ 2011. FEBRUÁR 17. www.ujszo.com RÖVIDEN Fókuszban a tudomány Dunaszerdahely. A tudomány szolgálatában címmel jelent meg a szlovákiai magyar tudományos és ismeretterjesztő iro­dalom képviselőinek arcképcsarnoka. A kötetet Glatz Ferenc, az MTA Történettudományi Intézetének igazgatója mutatja be ma 18 órakor a Budapest Kávézóban, a Vámbéry Irodalmi Estek keretében. Beszélgetőtársai Hodossy Gyula, a kötetet kiadó Szlovákiai Magyar írók Társaságának elnöke, valamint Lacza Tihamér köziró, a kiadvány szerkesztője, (ú) Örkény 100 Örkény. Egy évig tartó rendezvénysorozatot szerveznek az Egyperces novellák szerzőjének tiszteletére a Pest megyei Ör­kényben abból az alkalomból, hogy a település nevére „átkeresztelkedett” Örkény István 2012 áprilisában lenne 100 éves. Több irodalmi vetélkedőt hirdetnének fiataloknak, em­léktáblát avatnának, és a helyi könyvtár felvenné az író nevét. A budapesti Örkény Színház a tervek szerint két előadást is tart Örkényben a kerek évforduló alkalmából. (MTI/ú) Tarr Béla filmjének fogadtatása Berlin. Megtelt a berlini fesztiválpalota Tarr Béla legújabb filmje, A torinói ló bemutatójára a Berlini Nemzetközi Film- fesztiválon. A rendezőt nagy taps fogadta, a film meleg fo­gadtatásban részesült. Német kritikusok Tarr Béla életművét méltatják, egyben testamentumként írnak minden bizonnyal utolsó filmjéről. A Berlinalén naponta megjelenő Screen című lapban a film négy csillagot kapott, a Tagesspiegel táb­lázatában a lap szerzője három, a Die Zeit című lapé szintén három, a Frankfurter Allgemeine Zeitung és a Süddeutsche Zeitung kritikusa egyaránt két-két pontot adott a filmre. A három pont kiváló, a kettő jó értékelést jelent. (MTI) Tan Béla a berlini vetítés előtt (TASR/AP-felvétel) Ecsettel illik érkezni a rögtönzések fesztiváljára Nem tudni, mi vár rájuk JUHÁSZ KATALIN „Jó hangulatban próbálunk" - vallja a Komáromban rendező Görög László Környezetteremtés a daloknak Pozsony. Még most sem ké­ső jelentkezni a szombati Far­sangi Rögtönzések címet viselő improvizációs fesztivál szlová­kiai elődöntéjére, sőt a helyszí­nen is nevezhetnek négyfős csapatok. A szervezők az el­múlt évek gyakorlatához híven középiskolás és felnőtt színját­szókat várnak, és a fesztivál nevéhez méltóan idén első íz­ben maga a helyszín is titkos. Amint azt a szlovákiai magyar diákszínjátszó csoportokat tö­mörítő Gurigongo Sympózium illetékeseitől megtudtuk, az érdeklődők délután 3-kor ta­lálkoznak a pozsonyi Régi Vá­sárcsarnok előtt, ahová min­denkinek, még a közönségnek is egy tetszőleges nagyságú ecsettel, pemzlivel illik érkez­nie. Ez az ecset természetesen kellékként fog szerepelni az iz­galmas délután folyamán, a feladat feltehetően a helyszín dekorálása lesz. Ehhez olyan ruhát ajánlatos választani, amelyért nem kár, ha összeko­szolódik vagy elszakad. A rögtönzés egyidős a szín­játszással. Lényege, hogy a sze­replőnek belső megérzéseire, ösztöneire kell hagyatkoznia, hogy feltárhassa az általa meg­jelenítendő figura lélekállapo- tát. Improvizáció közben a szí­nész eltávolodhat a bevett, sztereotip megoldások alkal­mazásától, és a szerep vagy szi­tuáció új oldalait fedezheti fel. A Farsangi rögtönzések résztvevői különböző improvi­zációs feladatot kapnak. Az egyes feladatokra való felké­szülésre 10 perc áll rendelke­zésükre, a játékidő pedig min­den feladat esetében 3-3 perc. A konkrét feladatokról a szer­vezők természetesen nem árul­tak el bővebbet, annyit azon­ban megtudtunk, hogy az el­múlt években például újsághí­rekre kellett improvizálni, vagy a négy szereplő négy tárgyat kapott, amelyeket be kellett építeniük egy történetbe. A zsűri tagjai idén Szabó Csilla drámapedagógus, rendező, az őrsujfalusi ÉS színjátszócso­port vezetője, Solténszky Tibor dramaturg, valamint Krasztev Péter irodalmár. Az első két he­lyezett csapat továbbjut a bu­dapesti döntőbe. További in­formációkat a szervezők hon­lapján találhatnak az érdeklő­dők: www.gurigongo.com Görög László Jászai Ma­ri-díjas színész most ze­nés darabot rendez a Komáromi Jókai Szín­házban. Február 18-án pénteken lesz Az ördög nem alszik premierje. SZÉLJÁNOS Annak, hogy milyen szín­házban, milyen társulattal, mi­lyen anyagi körülmények kö­zött, milyen történelmi és tár­sadalmi helyzetben kerül szín­re egy előadás, hatnia kell a rendezésre. Válaszolta a szí­nész-rendező, amikor megkér­deztem, hogyan kell zenés színházat rendezni. Az egyik próba után beszélgettünk. Rendezett már zenés dara­bot? Vagy Az ördög nem al­szik az első? Olyan zenés darabot nem rendeztem, amiben beszélnek és jön a dal, majd megint be­szélnek, és ismét jön a dal, de rendezéseim többségében sok zene szólt. A zene sokszor segít. Egy átdíszletezés nagyon hosszú némán, olyan mintha közben öt óra telne el. A jól megválasztott muzsika egyket­tőre átsegíti ezen a nézőt. Miképp rendezi ezt a zenés vígjátékot? Pálinkás Andrássy Zsuzsanna korrepetitor és Fekete Miklós koreográfus nagyon nagy segít­ségek. Szeretik, amit csinálnak, értenek hozzá. Szerencsés va­gyok, hogy kölcsönösen bízunk egymásban. Ugyanúgy rende­zek zenés színházat, mint pró­zai darabot, azzal a különbség­gel, hogy itt meg kell teremteni a dalok környezetét. Ugródesz­kát kell adni a dalnak, hogy megszólalhasson. Azt nem tu­dom, hogyan fog sikerülni, de nagyon jó hangulatban próbá­lunk. Minden adott, hogy örömből és jókedvből megszü­lessen az előadás. Ami rende­zőként számomra újdonság, bár AJÁNLÓ Pozsony. A visegrádi orszá­gok együttműködése az utóbbi években kulturális téren sokkal látványosabb eredményeket hozott, mint a politikában vagy a közéletben. Ma este ennek egyik ékes példáját láthatja és hallhatja a közönség a pozso­nyi Zrkadlový háj Kultúrköz- pontban (Rovniankova 3.), ahol a Central European Jazz Connection lép fel a Visegrádi Négyek megalapításának 20. évfordulója alkalmából. Mint azt a lengyel Kuba Sta- kiewicz által életre hívott for­máció neve is mutatja, az együttest a jazzvilág kiemelke­dő közép-európai személyisé­gei alkotják. A jazz, miközben nemzetközi nyelvet beszél, egy-egy adott országra jellem­ző zenei elemeket is tartalmaz. többször átéltem színészként, hogy a játék átéltségén, a gon­dolatok megjelenítésén, a hely­zetek elemzésén túl ez a műfaj szinte óramű pontosságot kí­ván. Az elmulasztott végszó, korábban jövő zene, egy kicsit elcsúszó cselekvés botlást okozhat az egész szerkezetben. Két nevet hozzátennék a listájához. Gadus Erika jel­meztervezőét és Cziegler Ba­lázs díszlettervezőét, aki az egész színpadot beépítette. Egy kicsit nagyobb a színpad, mint a díszlet, de a hatása való­ban olyan, hogy ez egy teljesen beépített miliő. Nagyon örülök, hogy Tóth Tibor színházigazga­tó bízott bennünk annyira, hogy megteremtette ennek az anyagi lehetőségét. Nagyon szépen dolgozik a műhely. Boldog vol­tam, amikor felépítették a dísz­letet. Azt éreztem a színpadra lépve, hogy más világban va­gyok. Remélem, a néző is ezt ér­zi majd, amikor felmegy a füg­göny. Gadus Erikával és Czieg­ler Balázzsal elejétől fogva Erre az alapvetésre épül az újonnan létrehozott szuper­grupp repertoárja és hangzása, amelyben a szlovák gitáros, zeneszerző Matúš Jakabčic és Marián Ševčík dobos, a cseh ugyanazt gondoltuk a darabról, egymásnak adtunk ötleteket. Kétszer dolgozott már a Komáromi Jókai Színházban. Jó volt visszajönni. Nekem az Ármány és szerelem meg a Vémász is meghatározó él­mény volt. Szeretem ezt a tár­sulatot. Az ördög nem alszik rendezésére rögtön igent mondtam. Pontosan azért, mert már kétszer dolgoztam itt. Ez egy nagyon bájos darab. Egy szó sincs benne politikáról, ami különösen jó dolog. Töb­bek közt arról szól, hogy embe­rek akarnak valamit, és azt na­gyon nehezen érik el. Ez érvé­nyes a grófra, a szerelmesekre, mindenkire. A saját kis bajaik­kal és hibáikkal együtt nagyon szerethető karakterek. Az ördög nem alszik próba- folyamata során ingázott Komárom, Budapest és az Egri Gárdonyi Géza Színház között. Egerben most igazga­tóváltás volt, bizonyára nem nyugodt a helyzet. Hol érezte nagybőgős Jaromír Honzak, a magyar trombitás Fekete-Ko­vács Kornél és a szlovén szaxo­fonista Primož Fleischman működik közre. Fekete-Kovács Kornél a ma­magát jobban az elmúlt hat hét alatt? Szomorú, hogy a kérdés így tevődik fel, hiszen miért kéne egy igazgatóváltásnak nyugta­lan helyzetet szülnie. De sajnos igaza van. Nagy a nyugtalanság Egerben, és ez lelkileg nagyon megterhel. Amikor a próbafo­lyamat utolsó napjaira érkez­tem, tele volt a fejem az egész egri üggyel, és nagyon szomo­rú voltam. A komáromi színé­szek ezt elfeledtették velem. Az akarásuk, a megoldás utáni vá­gyuk kiölte belőlem a bánatot, a rossz érzést, ezért most nem foglalkozom Egerrel. Teljesen itt tudok lenni. Várják új szerepek a Gár­donyi Géza színházban? Eljövök Egerből. Az is füg­gőben van, hogy az új igazgató személye mennyiben érinti majd a már kiírt szereposztá­sokat. Elvileg március közepén újra próbálni kezdek a szín­házban, de ahogy az esemé­nyek folynak, erre nem vennék mérget. gyár jazz egyik legsokoldalúbb egyénisége. Nem csak hang­szeres szólistaként, de zene­szerzőként és hangszerelőként is Európa szerte elismert művész. A Budapest Jazz Or­chestra alapítója, később művészeti vezetője. 2005-től, a Modern Art Orchestra nevű népes bigband vezetője. Saját kvartettjével és kvintettjével is gyakran koncertezik, emellett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazztanszékén tanít. Pályája során számos nemzet­közi formációban játszott Dá­niában, Hollandiában és Finn­országban, az igényes popze­nét kedvelő közönség pedig az Emil Rulez-ből ismerheti. A Central European Jazz Connection egy prágai közös szereplés után érkezik a ma es­te nyolckor kezdődő pozsonyi koncertre, (juk) Nemzetközi jazzcsapat koncertezik Pozsonyban a Visegrádi Négyek születésnapjának tiszteletére Egy közös nyelv, amelyet mindenki ért A zenekar magyar tagja Fekete-Kovács Kornél (Képarchívum) ,Az elmulasztott végszó, korábban jövő zene, egy kicsit elcsúszó cselekvés botlást okozhat a szerkezetben" (Dömötör Ede felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom