Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)

2011-02-14 / 36. szám, hétfő

12 GYÓGYHÍREK EGESZSEG ■ 2011. FEBRUAR 14. www.ujszo.com A mellékpajzsmirigy kivizsgálása fontos Jelige: Magas kalciumszint. ,A véremben ismételten magas kalci- umszintet állapított meg a körzeti orvosom, és ezért további kivizsgá­lásra endokrinológus- hoz küldött. Mi lehet az oka a magas kalci­umszintnek és miért enelokrinológushoz kell mennem kivizsgálás­ai. hiperkalcémiát vagy a vér magas kalcium­tartalmát általában mellékpajzsmirigy­túlműködés okozza, továbbá kialakulhat túl magas kalcium­vagy D-vitaminbevitelnél és a csontok lebontását okozó beteg­ségek esetén. Ide tartoznak azok a daganatos betegségek is, ame­lyeknél áttétek képzőnek a cson­tokban. Csontpusztulás leggyak­rabban a prosztata-, a mell- és a tüdőráknál tapasztalható. Ugyanúgy a csontvelő némely rákos megbetegedése, például a mieloma multiplex, is okozhat magas kalciumszintet. Egyes rosszindulatú daganatok képesek a mellékpajzsmirigy-hormonhoz hasonló hatású fehérjét termelni, aminek következtében emelkedik a vér kalciumszintje. Körzeti orvosa jogosan tanácsolta az endokrinológiai kivizsgálást, mert a hiperkalcémia leggyako­ribb oka a mellékpajzsmirigy fo­kozott működése. A mellékpajzs­mirigyet a pajzsmirigy hátulsó részén található, általában 4 bor- sónyi mirigy alkotja. Parathormont (PTH) termel, amely a szervezet kalciumszintjét szabályozza, pontosabban: emeli a vér kalciumszintjét úgy, hogy elvonja a csontokból, fokozza a visszaszívódását a vesébe és a D-vitaminnal együtt segíti a bél­ből való felszívódását. A mellékpajzsmirigy túlműködé­se (hiperparatireózis) javarészt el­sődleges, azaz a mirigyben lefo­lyó parathormon-termelés foko­zódása idézi elő. Ezt leggyakrab­ban a mellékpajzsmirigy hormontermelő daganata, esedeg a mirigy sejtjeinek kóros megnagyob­bodása (hiperpláziája) vált­ja ki. A mellék­pajzsmirigy dagana­tok nagy része jóin­dulatú (adenóma). Hiperparatireózis létrejöhet akkor is, ha a szervezetben a Dr. Janega Andrea kalciumszint hosz­orvos, egyetemi tanársegéd52“ '“ei8 a‘ac-sony- Ez veseelégtelenség, valamint bélműködési zavarok esetén fordulhat elő. Vannak esetek, amikor a mellék­pajzsmirigy túlműködése panasz- mentes, vagyis csak véletlenül, vérelemzés során derül rá fény. leggyakoribb tünete a fáradé­konyság, gyengeség, étvágytalan­ság, fogyás és székrekedés. Előfordulhatnak érzékelési zava­rok és pszichés tünetek (depresz- szió) is. A magas kalciumszint gyomorfekélyt, hasnyálmirigy­gyulladást és szívritmuszavart okozhat. A fokozott kalcium- visszaszívódás vesekőképződést okozhat. A kalcium lebontásának a következménye a csontritkulás. A betegség felismerésében a vér kalcium-, foszfát- és parathormon-szintje, valamint a vizelet kalciummennyisége a döntő. A kezelés sikere a mel­lékpajzsmirigy túlműködését okozó betegségtől függ. Ha a mirigy rosszindulatú elváltozása vagy megnagyobbodása okozza, akkor a műtét a megoldás. Előtte azonban fontos a vér kal­ciumszintjének gyógyszeres csökkentése. Ha a túlműködés oka a fokozott kalciumvesztés vagy a rossz felszívódás, az alap­betegséget kell kezelni. A meg­felelő kezelést az endokrinoló- gus határozza meg. Az alacsony vérnyomás is lehet veszélyes Alacsony vérnyomásról - más néven hipotónia - akkor beszélünk, ha a vérnyomás- érték átlagosan 100/60 Hg/mm alatti. Altalá­S okszor csak egy-egy álta­lános orvosi vizsgálat so­rán derül ki valakiről, hogy alacsony a vérnyo­mása. A rendkívül alacsony vérnyomás olyan kellemeden tüneteket is okozhat, mint az émelygés, szédü­lés, ájulás. Az esetek nagy többségé­ben ezek kezelést nem igényelnek. Am ha e tünetek tartósan fennáll­nak, érdemes kivizsgáltatni, hogy milyen tényezők állnak a háttérben. A vérnyomás értéket 3 fő tényező határozza meg: • Perctérfogat, vagyis a szív által ki­pumpált vér mennyisége 1 percre vonatkoztatva. • Az erekben keringő vér mennyi­sége. • Az erek befogadóképessége, me­ban nem tulajdonítanak neki túl nagy jelentő­séget, kivéve ha kellemetlen tüneteket okoz. Kerülni kell a tüneteket előidéző tevékenységeket... lyet az erek belső átmérője hatá­roz meg. A különösen alacsony vérnyomás több kiváltó tényezőre is visszave­zethető. A perctérfogat csökkenhet szívbillentyű-rendellenesség, szívrit­muszavar, tüdőembólia, illetve szív- infarktus, vagy kardiomiopátia okoz- . ta szívizom-károso- dás, vagy gyengülés miatt. Leeshet a vérnyo­más az erek túlzott kitágulása miatt, ilyen előfordul­hat szeptikus sokk, igen súlyos aller­giás reakció, nagy meleg, láz, az idegrendszert érintő bizonyos elvál­tozások és egyes gyógyszerek hatásá­ra. Továbbá terhes nőknél is gyakori az alacsony vérnyomás. A kirívóan alacsony vérnyomás több más betegséghez, tünethez is társulhat, ezek a következők: • ájulás, pl. fájdalom, vagy stressz hatására) • a mellékvese által termelt szteroid hormon hiánya, amely általában Addison-kórban szenvedőkre jel­lemző) • Parkinson-kór Az Addison-kór olyan módon is összefüggésbe hozható az alacsony vérnyomással, hogy súlyos hasme­nést, nagy mennyiségű vizeletürí­tést, fokozott izzadást, ezek követ­kezményeként pedig nagymértékű folyadékvesztést okoz. Kezeletlen cukorbetegség, vagy gerincvelő-sé­rülés is okozhat alacsony vérnyo­mást az erek átmérőjét szabályozó idegek károsítása révén. Bizonyos gyógyszerek is okozhat­nak alacsony vérnyomást, például az antidepresszánsok, a vízhajtók, és az olyan készítmények, amelyek tá­gítják a vérere­ket (vazodilatátorok - angiotenzin-konvertáló enzim. Az ortosztatikus hipotenzió a vér­nyomás gyors szabályozásá­nak elégtelensége. Álló helyzetben, vagy hirtelen felálláskor jelentkező vér­nyomásesés, amely ájulás­hoz vezethet, mert lecsök­ken az agyba áramló vér mennyisége. Idős embereknél gyakoribb, sokszor a vízhajtók, értágítók, vagy egyéb gyógyszerek (pl fájdalomcsillapítók) túlzott használata miatt alakul ki. A kiszáradás és a túl hosszú fek­vés is előidézheti. Az, hogy az alacsony vérnyomást szüksé­ges-e kezelni, attól függ, hogy milyen kiváltó tényezők áll­nak a hátterében. Ha valamilyen gyógyszer sze­dése váltotta ki, akkor a kezelőor­vos másik készítményt írhat fel, vagy módosít az adagoláson. A szédülés és az ájulás fiataloknál általában nem aggodalomra okot adó tünetek. Idősebbeknél viszont már komolyabb problémákra is utalhatnak, amelyek megakadá­lyozzák a közel állandó vérnyomás fenntartását. Az ortosztatikus hipotenzió esetenként gyógyszeres kezelést igényelhet, de gyakran ele­gendő bizonyos intézkedésekkel szinten tartani a vérnyomást. Kerülni kell azokat a tevé­kenységeket, amelyek előidézik a tüneteket - a hirtelen felállást, a túl forró zuhanyt, a hosszú ideig tartó mozdu­latlan fekvést, il­letve figyelni kell a bőséges folyadékbevi­telre. Ha az alacsony vérnyomás hátterében Ad­dison-kór, vagy szívelégtelenség áll, ezek min­denképpen orvosi kezelést igényelnek. A pontos di­agnózis felállí­tásához fontos a kezelőorvost a le­hető legrészlete­sebben tájékoztat­ni arról, hogy mi­lyen körülmé­nyek között jelentkeznek a tünetek, milyen egyéb betegség áll fenn, illetve a vényköteles és re­cept nélkül kap­ható készítmé­nyek szedéséről, (egeszseg kalauz) A száraz idő és az influenza terjedése A száraz és enyhe időjárás nem kedvez az influenza terjedésének, de emellett nagyon sok tényező befolyásolja még a járványt. Az alacsony páratartalom azért nem kedvez a vírus terjedésének, mert az ilyenkor a hidegben egy pilla­nat alatt kiszárad, megfagy. Ugyanakkor ha hideg van, az emberek inkább zárt térbe hú­zódnak, ahol aztán megfertőzik egymást. A farsangi szezon ugyancsak az influenza terjedését segíti, mert a nagyobb rendezvé­nyeken könnyebben elkapják egymástól a fertőzést az emberek. Mivel az ultraibolya sugarak megölik a terjedő vírust, amikor napsütéses hideg van, megáll a járvány. A másik véglet a langyos, párás, ködös idő - olyankor ter­jed leginkább a vírus. (MTI) Kiszagolhatják a bélrákot a betegség korai stádiumában a kutyák - állítják kuta­tások alapján japán tu­dósok. Az ország déli részén működő Kjúsú Egyetem kutatói egy labrador kutyával végzett vizsgá­latok alapján jutottak erre a kö­vetkeztetésre. A rák bizonyos fajtáinál kémiai anyagok kerin­genek az emberi szervezetben - írták a Gut című brit tudomá­nyos folyóiratban közölt tanul­mányukban. Az erről szóló is­meretek segíthetnek abban, hogy olyan teszteljárásokat fej­lesszenek ki, amelyekkel a bélrák olyan korai stádiumban észlelhe­tő, hogy a betegségnek ne le­gyen esélye tovább burjánzani. Már korábban ismert volt, hogy a kutyák képesek többek közt a bőr-, az emlő- és a tüdőrák kiszi- matolására. Szonoda Hideto és tudóscsapata egy különlegesen képzett labradort vetett alá több hónapig tartó teszteknek. A négylábúnak összesen 74 alka­lommal kellett bizonyítania szaglását. A szakemberek min­den alkalommal öt mintát tettek a kutya elé, de ezek közül csak egy tartalmazta a rák nyomát. A minták 48 bélrákban szenvedő betegtől és 258 olyan önkéntes­től származtak, akik nem voltak rákosak, vagy a múltban gyűlt meg a bajuk a kórral. A kutya a vizsgálatok során 90 százalékos pontossággal szagolta ki a bélrá­kot, és még az sem zavarta, ha épp dohányzó betegtől kapott minta került az orra elé. A leg­nagyobb pontossággal a rák ko­rai szakaszában lévő betegek mintáit szimatolta ki. (MTI) A SZAKEMBER VÁLASZOL Kiszagolhatják a kutyák a bélrákot

Next

/
Oldalképek
Tartalom