Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)

2011-02-11 / 34. szám, péntek

18 IZVILAG ■ 2011. FEBRUAR 11. www.ujszo.com A túlzott szemétkaja-fogyasztás rossz hatással Egészségesen táplálkozó kortár­saikhoz képest valamivel alacso­nyabb intelligencia-hányadossal számolhatnak későbbi életük során azok a kisgyerekek, akik túlságo­san sok szemétkaját fogyasztanak - figyelmeztetnek brit szakemberek. A témában végzett eddigi legki­terjedtebb kutatás során a kutatók 14 ezer, 1991 és 1992 folyamán született nyugat-angliai gyerek életét követték figyelemmel, akik­nek egészségi állapotát és életkö­rülményeit három-, négy-, hét-, valamint nyolc és féléves korukban is megvizsgálták. A gyermekek részletes táplálkozási szokásairól a szüleik által kitöltött kérdőívekből értesültek Ezek alapján három étrendminta rajzolódott ki: egy többszörösen feldolgozott zsírokban és cukrok­ban gazdag változat, egy döntően húsfélékből és zöldségekből álló „hagyományos” alternatíva, valamint egy „egészségtudatos” megoldás, amelyben a saláták, gyümölcsök, zöldségek, tésztafélék és a rizs dominálnak. Amikor a gyermekek elérték a nyolc és féléves kort, felmérték az intel­ligenciahányadosukat. Összesen négyezer gyermektől sikerült tökéletesen használható adatokat nyerni. Ezek jelentős eltérést mutattak a szemétkaját fogyasztó, valamint az egészségtudatos étren­det követő gyerekek intelligencia­hányadosa között. Előbbiek 20 százaléka ádagosan 101 pontot teljesített a teszten, míg az egészsé­gesebb ételeket előnyben részesítő kortársaik 20 százaléka 106 pontot ért el. „Ez csupán kis különbség, de emiatt nehezebben birkóznak majd meg a tanulással és az élet egyéb kihívásaival is” - hangsú­lyozta Pauline Emmett, a Bristoli Egyetem Társadalmi és Közösségi Orvostudományi tanszékének munkatársa. Az intelligencia-hányados és a táplálkozási szokások közötti összefüggés már régóta vitatott kérdés, mivel számos más ténye­ző, így a gazdasági és társadalmi körülmények is befolyásolhatják. Egy középosztálybeli család például hajlamosabb lehet (vagy legalábbis anyagilag könnyebben megengedheti magának), hogy egészségesebb fogásokat tegyen az asztalra, vagy építő jellegűen fog­lalkozzon a gyerekeivel, szemben a szegényebb háztartásokkal. A vizsgálat azonban különös gondot fordított ezeknek a tényezőknek a kiszűrésére. „Figyelembe vettük az anyai gondoskodást, a társadalmi hovatartozást, a kort, a lakóhelyet, az életük fontosabb eseményeit, a megrázó történéseket, az otthoni környezetet a könyvolvasástól kezdve egészen a tévénézésig, és a többi ilyen tényezőt is” - sorolta a szakember. A szakember szerűit a gyorsételek negatív hatásának oka, hogy a már feldolgozott táp­anyagokból hiányoznak az olyan vitaminok és más összetevők, amelyek a korai gyermekkor egy kulcsszakaszában nagyon fontos szerepet játszanak az agy fejlődésé­ben. (MTI/AFP) Hagyományos minőség Párolt sonka 100 g Egységes ár 4,20 EUR/kg Mélyhűtött bőrös-csontos csirkemellek 1 kg Egységes ár 3,60 EUR/kg Mlieko polotučné Hagyományos minőség Friss, 1,5%-os félzsíros tej 11 Študentská pečať, 4 fajta w 180-tól 200 g-osig * Egységes ár 4,95-től 5,50 EUR/kg-ig Eidam 45%-os sajt 100 g Egységes ár 5,50 EUR/kg. ^3 POTRAVINY ^3 SUPERMARKET Élelmiszerbolt -1 972 kereskedelmi egység Szupermarket - 305 kereskedelmi egység Tempo -13 kereskedelmi egység Az ideiglenesen csökkentett árak érvényessége: ZU 11. Z. " A kiadó és a hirdető fenntartja a jogát, hogy a hirdetésben előfordulhatnak tévedések, hibák és sajtóhibák. Az árak csak az ideiglenesen cí fogyasztói árak érvényessége alatt vagy a készletek kimerüléséig érvényesek. Egyes árucikkek és szc különbségeket ezen á téke nem tükrözik a regionális Gyűjtsön a kedvezményre minden bevásárláskor! A legjobb hazai élelmiszerek RE 101100022 Újra nyit a miskolci kocsonyafesztivál A XI. miskolci kocsonyafesztivál február 18. és 20. között várja a vendégeket. Magyar- ország egyik legismertebb fesztiválját évente több mint kétszázezren keresik fel; az esemény autentikus hangulatának és tradicionális ter­mékkínálatának köszönhetően évről évre na­gyobb vonzerőt jelent a külföldiek számára is. dén először pedig az UNESCO Szellemi Kultu­rális Öröksége részévé vált mohácsi busójárás is bemu­tatkozik a kocsonyafesztivál vendégeinek. A XI. kocsonyafesztivál része a feb­ruár közepén induló Miskolci Téli Fesztiválnak, amely számos ese­ményt foglal magában. A miskolci kocsonyáról elnevezett rendezvény a programsorozat fő attrakciója. Idén különleges földrajzi és „idő­utazásra” várják a látogatókat a Kárpát-medence gazdag kulturális és gasztrokulturális történelmében. A rendezvény napjaira a város óriási különleges piactérré alakul át, kiki­áltókkal, langaléta garabonciásokkal, csepűrágókkal, vásári komédiások­kal, jövendőmondókkal, a határon innen és túlról érkező népművé­szekkel, népi iparművészekkel, mi­nősített kézművesekkel, kiemelkedő színvonalat nyújtó árusokkal. A fesztivál gasztronómiai kínálatá­ban továbbra is hű marad a kocso­nyában pislogó béka legendájához: az ínyencek tucatnyi fajta kocso­nyakülönlegesség közül válogat­hatnak. A különböző tájegységek, a Kárpát-medence étel- és italkü­lönlegességeinek széles választékát pedig ugyancsak megkóstolhatják azok, akik ellátogatnak Miskolcra. Kedvcsinálónak pedig álljon itt egy hagyományos miskolci ko­csonyarecept: „Egy fél sertésfe­jet, két lábat, farkat megmosva elvagdalunk, ismét megmossuk és hideg vízben odatesszük főni. Megsózzuk, a habját leszedjük, ke­vés csöves paprikát, szemes borsot, néhány gerezd fokhagymát, egy fej vöröshagymát héjastul, egy szál petrezselymét és sárgarépát téve hozzá. Midőn a hús megpuhult, kiszedjük, a levét asztalkendőn át­szűrjük, zsírját leszedjük, a húst la­pos tálakra rakjuk, a levét ráöntjük és hogy megaludjék, hideg helyre tesszük. ” (MTI) Újrafőzik a balti-tengeri hajóroncsban talált sört „Feltámasztják”, azaz a rekonstruált recept szerint újrafőzik az Aland-szigeteknél elsüllyedt hajóroncson tavaly talált mintegy 160 éves sört. A Finnországhoz tartozó balti-ten­geri szigetcsoport kormányzata megbízást adott DNS-elemzésre, amely segítsé­gével rekonstru­álják a sörfőzet receptjét. Az espoói VTT technikai kutató- központ már hoz­zálátott az öt sértetlenül megmaradt üveg egyiké­nek elemzéséhez. Egye­bek között azt próbálják megállapítani, milyen élesztőt használtak az ital elkészítéséhez és milyen baktérium- törzsek vettek részt az érésben. A vizsgálatok segít­ségével a kutatók információkat kaphatnak a sör pontos összetevő­iről és ízéről. Rainer Juslin, az J Aland-szigeteki kormányzat ille­tékese elmondta: a kutatók meg is kóstolták a meg­közelítőleg 160 éves nedűt, és „bár szavatossági ideje már elég régen lejárt, viszonylag finom­nak találták”. A sörök eredetéről és márkájáról jelenleg nincs sok információ, mivel kézi készítésű, fiijt üve­gekben kerültek elő. Emellett azt sem tudják pontosan, milyen hajó roncsáról van szó. A felté­telezések szerint a XIX. század közepén süllyedt el. A korabeli sörfőzdék hagyományaiból és a kereskedelmi útvonalakból kiin­dulva a sör valószínűleg a hajó kiindulási kikötőjének közeléből származik. Ennek alapján dán, svéd vagy német sört rejthetnek az üvegek. (MTI/APA/AP) A mellékletet szerkeszti: Lakatos Krisztina (ízvilág - 02/59233 427). Az Izvilágban használt képek forrása: sxc.hu. Levélcím: ÚJ SZÓ, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1, e-mail: izvilag@ujszo.com mšsšé

Next

/
Oldalképek
Tartalom