Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)
2011-02-11 / 34. szám, péntek
4 Régió ÚJ SZÓ 2011. FEBRUÁR 11. www.ujszo.com RENDŐRSÉGI NAPLO Fel akarta robbantani a panelházat Kassa. Egy 27 éves férfi azzal fenyegette meg édesanyját, hogy felrobbantja a panelházat, melyben élnek. A nő kimenekült az Odbojárska utcai lakásból, és kihívta a rendőrséget. Amikor a rendőrök behatoltak a lakásba, a konyhai gáztűzhely csapjait megnyitva találták. A gázcsapokat elzárták és kiszellőztették a lakást. Személyi sérülés nem történt. A férfit őrizetbe vették, közveszélyokozás miatt indult ellene eljárás. 4-től 10 évig terjedő szabadságvesztésre számíthat. (SITA) Alagútban gázolt a vonat Kassa. Halálos baleset történt a téhányi alagútban szerda este. Egy 53 éves nő át akart kelni az alagúton. Amikor a mozdonyvezető észlelte, hangjelzést adott, meghúzta a vészféket, de már nem tudta megállítani a szerelvényt. A nő a helyszínen életét vesztette. A mozdonyvezető nem fogyasztott alkoholt. A baleset körülményeit vizsgálják. (TASR) A bíróságon megjelent a két, állítólag bántalmazott rendőr, és a vádlottak szomszédja is - hiába Elnapolták a rendőrveréssel vádolt Vargáék perét Nyitra. Elnapolta a bírónő a berencsi Varga Tibor és fia, Attila tárgyalását, mert a vádlottak nem nyújtották be az ügyvéd kirendeléséhez szükséges okmányokat. VRABEC MÁRIA Apát és fiát hatósági személy elleni erőszakkal vádolják, pedig állításuk szerint fordítva történt a dolog: a rendőrök támadták meg őket. Ki vert meg kit? 2008. május 2-án este fél kilenc tájban a rendőrök a faluban igazoltatták a kerékpáron hazafelé tartó Varga Attilát. A fiatalembernél nem volt személyazonossági igazolvány, ezért hazakísérték, és az udvaron dulakodásra került sor, Varga Tibor szerint a két egyenruhás rendőr rángatta a fiát, a karjánál fogva húzták kifelé az udvarból, és ordítoztak, hogy részeg. Ő állítása szerint befelé húzta a fiát az udvarba, és segítségért kiáltozott. Erre a rendőrök elengedték Attilát, kimentek az udvarból és beültek az autójukba. Varga Tibor azonnal hívta a rendőrséget, a jegyzőkönyvet a történtekről az ürményi őrsön vették fel. A két rendőr ott azt vallotta, apa és fia támadta meg őket, amikor igazoltatni akarták a fiút. A jegyzőkönyv szerint Maroš Straka őrmester a jobb könyöke táján horzsolást, a bal karján zúzódást szenvedett, Marek Šípka őrmesternek pedig a bal karján találtak zúzódás- és ütésnyomokat. Vargáék azt mondják, ezek akkor keletkezhettek, amikor a rendőrök a verandáról próbálták kiráncigál- ni Attilát, akinél szintén horzsolás- és ütésnyomokat állapított meg az orvos. Fájdalomdijat követelnek a rendőrök A vádiratban, amelyet az ügyészség 2009. augusztus 8-án nyújtott be a bíróságnak, az szerepel, hogy Varga Attila passzív ellenállást tanúsított, amikor a személyazonossági igazolványát kérték tőle, és el akart menekülni. Miután a rendőrök ismételten felszólították, hogy kövesse őket a szolgálati gépkocsihoz, az udvarhói kiszaladt Varga Tibor, és erőszakot alkalmazott Šípka zászlós ellen, Varga Attila pedig Straka őrmestert támadta meg. 2010. február 5-én mindketten levelet kaptak a Nyitrai Kerületi Rendőrkapitányságról, amelyben a sértett rendőrök elmaradt bérét és fájdalomdíját követelték tőlük. Varga Attilától 819,95 erurót, Varga Tibortól pedig 644,22 eurót, de egyelőre egyikük sem fizetett, arra hivatkozva, hogy az ügyben még nem született jogerős ítélet. Kirendelt ügyvédet akarnak Az első tárgyalás az ügyben 2010. december 15-én volt, de akkor a két rendőr nem jelent meg a bíróságon. A bírónő most őket, valamint Vargáék egyik szomszédját is beidézte, aki a vádlottak szerint tanúja volt az eseményeknek. A meghallgatásokra azonban nem került sor, mert Vargáék hivatalból kirendelt ügyvédet kértek, viszont az ehhez szükséges jövedelemigazolásokat nem adták le. Ezek beszerzésére tíz napot adott nekik a bírónő, a következő tárgyalást pedig március 21-re tűzte ki. A 20-25 tonnás, trágyával megrakott pótkocsik akkora gödröket vájtak a felázott felületen, hogy már traktorral is alig lehet végigmenni rajta Járhatatlanná tették a földutat a nehéz mezőgazdasági gépek Lassan már a traktorok sem tudnak elmenni ezen az úton (Kis Kata felvétele) V. KRASZN1CA MELITTA L-akszakállas. „Ha valami baj érné 84 éves édesapámat, a mentőkocsi nem tudná megközelíteni a Lakszakállashoz tartozó, Laki rét kataszterben található házát. Az oda vezető út ugyanis olyan katasztrofális állapotban van, hogy lassan a traktorok sem tudnak elmenni rajta, nem még egy személyautó vagy egy mentő” - hívta fel panaszával szerkesztőségünket Uhrinné Matus Mária. Panaszosunkkal épp a bekötőúthoz érkeztünk, kocsinkat leparkoltuk a főút mellett - autóval ugyanis képtelenség volt tovább menni -, amikor a legilletékesebbel, Bartal Andrással, Lakszakállas polgármesterével futottunk össze. Ő szintén az áldatlan állapotok felmérése céljából érkezett a helyszínre, így azonnal fel tudtuk neki tenni a kérdést: mit tesz, mit tehet a község, amelynek tulajdonában van a szóban forgó útszakasz, a helyzet megoldása érdekében. „Tudni kell, hogy mintegy 5 kilométer hosszú földútról van szó, amely mentén két családi ház áll, ezekben összesen hárman laknak, közülük ketten idős emberek - mondta. - Az utat rajtuk kívül elsősorban a mezőgazdasági szövetkezet és magángazdák használják, ugyanis mindkét oldalán szántóföldek terülnek el. Sajnos, a főút túloldalán gazdálkodók rövidítésként szintén ezt a szakaszt veszik igénybe.” Mint megtudtuk, ezt az utat soha nem aszfaltozták le, évtizedekkel ezelőtt kaviccsal szórták fel, ám azt a nehéz munkagépek fokozatosan betaposták, ráhordták a parcellákról a földet. A tavalyi rendkívüli esőzések csak rontottak a helyzeten, a 20-25 tonnás, trágyával megrakott pótkocsik akkora gödröket vájtak a felázott felületen, hogy már traktorral is alig lehet elmenni rajta. A polgár- mester elismerte a panasz jogosságát, úgy véli, sürgősen orvosolni kell a helyzetet, már csak a házakban élők biztonságérzetének visszaállítása érdekében is. „A legnagyobb gödrökből először is ki kell szivattyúzni a vizet, majd ma- kadámmal és kaviccsal leszómi a legproblémásabb szakaszokat, legalább a főúttól a lakóházakig. Ezeket a munkákat már a jövő hét elején elvégezzük, már meg is rendeltem az anyagot - mondta. - Tavasszal aztán, amikor az időjárás engedi, földgyaluval el kell egyengetni a talajt, több réteg kaviccsal leszómi, és az út mentén ismét kiásni a vízelvezető árkokat. Az ugyanis biztosra vehető, hogy a falunak jó ideig nem lesz pénze aszfaltút kiépítésére.” A munkálatok során a szövetkezet segítségére is számít a polgármester, főleg munkagépek formájában. Az árkok mélyítésébe a közhasznú munkásokat is bevonják. A tavalyi rekordmennyiségű csapadék miatt Lakszakállas belterületén is gondot okozott a megemelkedett talajvíz, ezért jelenleg a községben prioritásként kezelik a vízelvezető árkok tisztítását, mélyítését. „Tavaly októberben 160 önkéntes bevonásával három utcában sikerült elvégezni ezt a munkát, tavasszal ezt is szeretnénk folytatni” - tette hozzá a polgármester. A KultúrKorzó, valamint az MKP, a Híd és a Csemadok helyi szervezetének összefogásával valósul meg a jeles előadókat felvonultató tanácskozás Népszámlálás és asszimiláció címmel rendeznek konferenciát SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. Népszámlálás és asszimiláció címmel, történészek és társadalomkutatók részvételével, március 5-én konferenciát rendeznek Érsekújvárban, a Béke Moziban. A rendezvényt annak két védnöke, Rudolf Chmel miniszterelnök-helyettes és Vadkerty Katalin történész nyitja meg. Érsekújvár történetében ez az első olyan rendezvény, amelyet a civil szervezeteket tömörítő KultúrKorzó közösen szervez az MKP, a Híd és a Csemadok érsekújvári, alapszervezetével. „A magyar oktatás és a magyar kultúra állami támogatásának mértéke függ a számarányunktól” - mondta Száraz Dénes, a konferencia ötletadója, az MKP helyi szervezetének képviselője. Oto Pšenák, a Híd helyi szervezetének képviselője úgy véli, a helyhatósági választások eredményeiben mind a négy, a konferencia szervezésében részt vevő szervezet érdekelt volt, és egyikük sem került ki győztesen. „Az elszenvedett kudarc paradox módon javította az esélyeit annak, hogy Érsekújvár szétzilált közössége értelmes cél érdekében összefogjon” - hangsúlyozta Pšenák. A konferencián Szarka László történész A magyar kisebbségek 20. századi migrációs és asszimilációs veszteségei címmel tart előadást. Gyurgyík László szociológus a szlovákiai magyarság körében tapasztalt asszimilációs folyamatokkal és nemzetiségváltással foglalkozik. Hunčík Péter pszichológus az értékrendek változását és a nemzeti identitást veszi górcső alá, Öllös László politológus a nemzeti identitással foglalkozik. Száraz Dénes elmondta: szeretnék megszólítani azokat a bizonytalanokat, akik magyar gyökerekkel rendelkeznek ugyan, de az életük másképpen alakult, továbbá a külföldön tanulókat és dolgozókat is, mert a mostani nép- számlálás első ízben teszi lehetővé a kérdőívek elektronikus kitöltését. Az érsekújvári konferencián Strédl Terézia szociálpszichológus Nemzetiségváltást befolyásoló tényezők címmel tart előadást, Lampl Zsuzsanna szociológus az asszimiláció két tényezőjét, az iskolaválasztást és a betelepülést, ezek következményeit elemzi. Végezetül Szekeres Klaudia jogász Kisebbségi jogok a Szlovák Alkotmánybíróság döntéseiben című előadását, valamint Schill István, a Szlovák Statisztikai Hivatal alelnökének beszámolóját 'kísérheti figyelemmel a közönség. Száraz Dénes és Oto Pšenák elmondta: közös felhívást szeretnének megfogalmazni, amely a további népszámlálási kampány alapját fogja képezni. Az Új Szó a KultúrKorzó rendezvényeinek médiapartnere. m..—r a __a__ ■.. —.... .mss. ___ i —1 w '■----------------—i Diákok, pedagógusok, nyugdíjasok egyaránt részt vesznek az érsekújvári rendezvényeken (Csuport István felvétele)
