Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)
2011-02-09 / 32. szám, szerda
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2011. FEBRUÁR 9. www.ujszo.com TOLLVONÁS A blues halála M JUHASZ KATALIN Vasárnap reggel holtan találták egy spa- nyolországi hotelszobában GaryMoore-t,a világegyikleg- elismertebb, egyben leghíresebb blues gitárosát. A megdöbbentő hírben három nyugtalanító dolog zsúfolódott össze. Az első az, hogy Moore mindössze 58 éves volt, és egyáltalán nem vonult még vissza, évente több hosszú turnét abszolvált. A második, hogy a halál okáról még mindig nem tudni semmit, a hírforrások szűkszavúak. Mintha csak azt üzennék nekünk az illetékesek, hogy inkább ne akarjuk tudni a részleteket, maradjon meg nekünk Gary Moore olyannak, amilyennek ismertük: a gitárját szinte szerelmes áhítattal „simogató”, erős érzelmeket összegyűjtő és generáló, igazi nagybetűs zenésznek. A harmadik nyugtalanító dolog a legösszetettebb, és összefügg egy Hobó-interjúval. Abú- csúkoncert előtti napokban valamelyik tévében Hobó azt nyilatkozta, hogy a blues halott stílus. Szép lassan megöregedett és kimúlt, mert elvégezte feladatát: új életet lehelt a ma rockzeneként jegyzett műfajba. A nagy öregek távozásával vége lesz, olyanná válik, mint a dixiland - azaz valamiféle nosztalgia által körüllengett érdekességgé válik, amelyet a fiatalok nem fejlesztenek tovább, nem folytatnak. Szóval ezt mondta az öreg magyar bluesman, aki régi zenekarával utoljára áll színpadra. És be kellett látnom, hogy igaza van. Változik a világ, változik az értelmek kifejezésének módja a zenében, a hallgatói igények, illetve a piac az alkotókat is befolyásolja. Az egykor forradalmian újszerű hangzású stílusok megtermékenyítik ugyan a mai zenét, de hatásuk az évek múlásával már csak nyomokban lesz felfedezhető. Tulajdonképpen jó, hogy Gary Moore ezt már nem érheti meg. Nem kell végignéznie és amolyan utolsó mohikánként végigasszisztálnia a blues halálát. Akkor ment el, amikor még legendaként távozhatott. Amikor még nem kell lexikonban lapozgatnunk ahhoz, hogy tudjuk, mit tett le az asztalra a Thin Lizzy zenekar, amelyben rövid ideig játszott, milyen változatos stúdióalbumokat hozott össze annak ellenére, hogy a blues szabályait betartva meglehetősen szűk akkord-keretek között mozgott, és hogy hangzott a Still Got the Blues gitárszólója. Legyen neked könnyű a föld, Gary Moore! A Gömöryek hagyatéka Rimaszombat. Holnap 15 órakor a Gömör-Kishonti Múzeumban Maróthy Margit és Gömöry Olivér tiszteletére nyílik emlékkiállítás. A család a 19. századi Gömör-Kishont vármegye meghatározó nemesi családjai közé tartozott, ma viszont már homály fedi a „gömöri Szindbád”, Olivér és színésznő felesége, a „kígyóval beszélgető asszony”, Margit nevét. A Gömöryek családi fészkét, a serkei kastélyt eszi az enyészet, régi pompájából mára semmi sem maradt. Akiállított személyes tárgyak, fényképek, levelek és képzőművészeti alkotások többsége Maróthy Margit 1955-ben bekövetkezett halálát követően került a múzeumba. A gyűjtemény az intézménytörténetében először látható teljes egészében, április 30-ig. (juk) Mérő László szerint nem azért sírunk, mert szomorúak vagyunk, hanem pont fordítva A szív és az agy indokai Az érzelmek a logikus gondolkodásban is jelen vannak, sőt, hiányukat éppen a racionális gondolkodás sínyli meg elsősorban. TARR CSILLA Egy ilyen meglepő gondolattal indít Mérő László legújabb könyvében, amelynek címe Az érzelmek logikája. Mérő László elsősorban matematikus koponya. 1987-ben számítógépes játékokat gyártó céget alapított, ahol a játékelméletek gyakorlati kivitelezésével foglalkozik. Az ELTE Gazdaságpszichológiai Intézetének docense, valamint több mint 25 éve az ELTE Pszichológiai Intézetében tanít. A pszichológiához a mesterséges intelligencia kutatásán keresztül került közel. Úgy gondolta: megtanulja, amit az emberi intelligenciáról a pszichológia tudni vél, majd ezzel a tudással visszatér és a mesterséges intelligencia műszaki tudományágában kamatoztatja. Az elmúlt csaknem három évtized pszichológiai kutatásai viszont meggyőzték őt. A könyv egy elméleti matematikus, gyakorlati alkalmazó és tudományos kutató munkáját dicséri. ír a szív indokairól, miszerint nincs meg a logikus gondolkodás érzelmek nélkül, lásd. a gyomorszorító matekverseny, viszont feltevései sosem lépik túl a tudományos bizonyítások mezsgyéjét. „Az érzelmek egyáltalán nem függetlenek a tudatos, logikus gondolkodástól, hanem annak nélkülözhetetlen segédeszközei. A szív és az agy indokait lehetetlen szétválasztani egymástól” - így fogalmazza meg Mérő László könyve alaptézisét. A könyv borítója nem éppen komolyságot és méltóságot tükröz. A Tericum kiadó grafikusainak jóvoltából két plüss mackó nézi a ruhakötélre kifeszített és csipesszel fellógatott kis piros papírszívecskéket. Hol van ebben a logika? Hát igen, úgy látszik a borítón az érzelmi töltetű mackók, míg a tartalomban az érzelmekkel töltött logikai eszmefuttatások foglalnak helyet. Egyszerűen és tényszerűen fogalmaz, hogy egy tudományban járatlan emberhez is közelebb hozza és tálcán kínálja a tudományt. Teszi mindezt költői idézetekkel, rengeteg életből vett példával, kísérletek leírásával, levezetéssel, különféle tesztek bemutatásával. Ezzel is emberbarátib- bá varázsolva a sokak által ridegnek és földöntúlinak kikiáltott tudományt. Következzék néhány ízelítő. Az első fejezet kerettörténetében a szerző kamaszkori haverjának, csajozós Alexnek a tanácsa olvasható: „Meg kell nevettetni a lányt, akkor megkapod.” Egy matek-agyú ember számára Alex tanácsa, megfelelő elméleti tudás hiányában használhatatlannak bizonyult. A megfelelő elméleti hátteret az első fejezet biztosítja számunkra, s így arra a következtetésre juthatunk, hogy hosszú, bonyolult úton, fáradságos lelkizéssel elérhetjük, hogy egy lány örüljön nekünk, viszont a James- Lange elmélet ismerétében van egy rövidebb út is: a lány meg- nevettetése. A James-Lange mechanizmus azon alapszik, hogy az alapérzelmek a külvilág ingereinek hatására alakulnak ki bennünk. Testünkben végbe mennek azok a zsigeri változások, amelyek az adott alapérzelemre jellemzőek, és ezek érzékelése hozza bennünk létre az alapérzelmeknek megfelelő érzeteket. Vagyis nem azért sírunk mert szomorúak vagyunk, hanem azért vagyunk szomorúak, mert sírunk. A könyvből kiderül, hogy a feljebb említett alapérzelmekből hatot különböztetünk meg: öröm, szomorúság, düh, undor, félelem, meglepődés. Ezt a hatot tudja az emberek legnagyobb többsége nemre, korra, hovatartozásra való tekintet nélkül a legnagyobb arányban helyesen azonosítani. Alighanem ezek azok az érzelmek, amelyek az állatvilágból ha- gyományozódtak ránk, s biológiailag is kódolva vannak bennünk. A szeretetet nem lehet az alapérzelmek közé beilleszteni, mivel nem kapcsolódik hozzá egyértelműen felismerhető arckifejezés, de a „szeretet- központot” sem sikerült még megtalálni az agyban. A szeretetet tanulni kell, csak úgy magától nem jön bennünk létre. Azt is megtudhatjuk, melyek a rosszkedv előnyei. A rossz hangulat ugyanis védelmet nyújt az ellen, hogy hamis információkat raktározzunk el az emlékeinkben. Ajókedv viszont a kreativitást segíti, melynek velejárója sok esetben a flow érzete. A flow állapotában, melynek felfedezője egy erdélyi származású professzor, Csíkszentmi- hályi Mihály, csak úgy megtörténnek a dolgok-vagyis azonosulni tudunk a cselekvéssel. Ezt az állapotot akkor tudjuk elérni, ha olyan feladatot választunk, amit még éppen meg tudunk oldani, célunk világos, a kontroliunk feladása, én-tudatunk és az időérzékünk elvesztése mellett teljesen koncentráltak vagyunk. Megismerkedhetünk a depresszív realizmus sok esetben hasznos előnyeivel. A depresszív realizmussal járó szomorúság pedig nem feltétlenül jelent egyben boldogtalanságot is. Kutatások eredménye, hogy a boldogság nem azonos a boldogtalanság hiányával. A boldogság és a boldogtalanság valójában nem ellentétei egymásnak. Mérő külön fejezetet szán az érzelmek szerepének a gazdaságban, illetve az üzleti döntések érzelmi befolyásoltságának, de az érzelmeknek a gazdasági összeomlásban játszott szerepét is elemzi. Az érzelmek logikáját három különböző aspektusból vizsgálja a szerző: az érzelmek szerkezetén keresztül, az érzelmek szerepén a gondolkodásban, valamint az érzelmek szerepén a gazdaságban. A nem könnyű műfajú könyv érthető és kimerítő tudományosan igazolt példákkal támasztja alá, hogy érzelmeinknek logikája van, és fordítva: a logikus gondolkodás nem létezhet érzelmek nélkül. Holnap kezdődik és február 20-áig tart a 61. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál, a Berlinale; tizenhat alkotás versenyez a szemle fődíjáért Szlovákiát A ház és a Nesvadbovo képviseli a Forum szekcióban ŠTEFAN VRAŠT1AK Holnap megnyitja látogatói előtt vetítőtermeit az egyik legrangosabb európai filmes szemle, a Berlini Nemzetközi Film- fesztivál, vagy ahogy a legtöbben ismerik: a Berlinale. 1951-es születésekor egyfajta híd szerepét is vállalta: igyekezett összekötni kelet és nyugat filmművészetét. Örvendetes, hogy az utóbbi években e nagy presztízsű fórumon a volt keleti blokk országainak mozgóképes alkotásai is rangos díjakban részesültek. Rekordnak számít, hogy idén a 16 versenyfilm közé e régióból négy - egy-egy magyar, orosz, ukrán és lengyel - alkotás került be. Ahogy már írtuk is, a játékfilmes versenyben szereplő magyar alkotás Tarr Béla A torinói ló című új filmje, melynek Berlinben tartják a világpremierjét. Hogy a díjakat mely alkotások szerzik meg, 19-én, az ünnepélyes gálán derül ki, s másnap, február 20-án a friss Arany Medve-díjas opus zárja majd a mustrát. Most azonban még mindenki a nyitó film vonzásában él: a 61. Berlinalét Ethan és Joel Coen A félszemű című westernje nyitja meg, Matt Damonnal és Jeff Bridgesszel a főszerepben. A Coen fivérek legújabb, többkategóriában Oscar-esélyes munkáját egy héttel a berlini nyitást követően, február 17-étől idehaza is megnézhetjük majd. Szlovákia számára a legsikeresebb berlini részvétel a 39. évfolyam volt, amikor Dušan Hanák idehaza sokáig dobozba zárt filmje, a Szeretlek, szeress! (1980) a legjobb rendezésnek járó Ezüst Medvét szerezte meg. Idén a szemle három fórumán - a hivatalos szekcióban, a filmvásáron és a kísérő- programban - is jelen lesz a szlovák film. A Forum szekcióban, mely a fiatal filmesekre fókuszál, öt-öt vetítésen láthatja a berlini közönség Zuzana Liová A ház című munkáját, valamint Erika Hníková doku- mentumfilm-rendező Nesvadbovo című alkotását, mely Zemplínske Hámre községbe vezet el, ahol az elöljáró arra tesz kísérletet, hogy az agglegényeket megházasítsa, s ezzel megakadályozza, illetve elejét vegye annak, hogy a település kihaljon. Az Európai Film Vásáron (European Film Market) prezentálják Tomáš Mašín cseh-szlovák koprodukcióban készült Három szezon a pokolban című alkotását. Az idei retrospektív programban Ingmar Bergman filmjeit láthatja a berlini közönség, s a szerencsésebbek a tervek szerint élőben is találkozhatnak a svéd filmmágus kedvenc színésznőivel. S ha már Bergman legendás színésznőiről esett szó, legendával fejezzük be az előzetest is: Isabella RosseOinivel, akinek elnökletével dönt majd a nemzetközi zsűri a versenyfilmek, illetve a Medvék sorsáról. A szemle híres medvéje már „portyára" kész (TASR/AP-felvétel)
