Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)
2011-02-01 / 25. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. FEBRUÁR 1. Közélet 3 A jelenlegi forrongások egyik legnagyobb talánya: milyen politikai elit lép a hatalomba a régi, korrupt vezetők helyett 89-et idézi az arab világ forradalma Az egyiptomi főváros üzleti negyede - napjainkban (SITA/AP-feIvéteI) Az arab világ egy része forrong, Tunéziában megbukott a rendszer, Egyiptomban a következő napokban válhat múlttá Hoszni Mubarak uralma. Mi zajlik az Európai Unió szomszédságában? Elemzők szerint könnyen lehet, hogy világtörténelmi események szemtanúi leszünk. Ha Tunézia után Egyiptomban is bukik a rendszer, mindenképpen. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Elemzők egy része az arab világ 89-eként írja le a történéseket, utalva az 1989-ben Közép- Európában lezajlott eseményekre. Ennek a jellemzésnek nagyrészt csak egy hiányossága van: a 22 évvel ezelőtti Európához képest itt most hiányzik az ideológiai összekötő kapocs. Ami közös a most forrongó arab államokban, az a korrupt vezetés, a fiatalok nagy aránya a lakosságon belül - általában a 15 és 30 év közöttiek adják a társadalom felét -, a munka- nélküliség és az ezzel járó szegénység. A fiatalok nagy hányada mindig magában hordozza a forradalmi potenciált - Nyugat-Európában sem szegénység, sem elnyomás nem volt 1968-ban, csak egy népes fiatal generáció -, az arab országokra viszont jellemző a fiatalok kilátástalansága. Kilátástalanság Ennek szimbolikus példája volt az a tunéziai fiatalember, aki tavaly decemberben tiltakozásként felgyújtotta magát, s ezzel részben - mintegy utolsó cseppként a pohárban - elindította a jelenlegi folyamatot. A tunéziai öngyilkos tiltakozó diplomás volt, ám nem talált végzettségének megfelelő munkát, így utcai zöldség- és gyümölcsárusként dolgozott, amíg különböző adminisztratív ürügyekkel nem kezdték el zaklatni a rendőrök. Kilátásta- lanságában felgyújtotta magát. A térség tele van hozzá hasonló fiatallal, az átlagéletkor mindenütt mélyen 30 év alatti - összehasonlításként Szlovákiában ez a szám 37,3, Magyar- országon pedig 39,7. A tunéziai tüntetők sikere - elűzték az államfőt - fellelkesítette a régió elégedetlenek. A legnagyobb megmozdulások és a legtöbb áldozat eddig Egyiptomban volt, de voltak tüntetések Jordániában, Algériában, Jemenben, sőt állítólag Líbiában is. Az észak-afrikai, közel- keleti régió az utóbbi évtizedekben stabilnak számított, vezetőinek nagy része jó káp- csolatokat ápolt az Egyesült Államokkal és a nyugati országokkal, melyek a stabilitás megőrzéséért cserébe szemet hunytak a rendszerek korrupt és elnyomó mivolta fölött. A nyugat úgy vélte, ha ezek buknak, csak rosszabb jöhet, az országok nagy része az iráni vagy a korábbi afgán minta alapján iszlamizálódik. Elemzők szerint viszont a kérdés nem ennyire egyértelmű. Egyben ez a jelenlegi forrongások egyik legnagyobb talánya: milyen politikai elit lép a hatalomba a régi, korrupt vezetők helyett. A forradalmi mozgalmak sokszínűek, nagy részükben pedig nem kap központi szerepet az állam iszla- mizálásának, a saría törvénykezés bevezetésének igénye. Az egyetlen jelentős egyiptomi ellenzéki erő, a Muzulmán Testvériség sem annyira radikális ebben.a tekintetben, mint az iráni vezetés vagy a tálibok. Nyugati dilemmák Az arab felkelések komoly dilemma elé állítják a nyugat vezető politikusait, különösen az Egyesült Államok vezetését. Ha továbbra is kitartanak korrupt kegyeltjeik mellett, s győz a forradalom, az új rendszerek Amerika- és nyugatellenesek lehetnek. Ha viszont a felkelők pártjára állnak - a demokrácia eszményét hirdetve -, s minden marad a régiben, de legalábbis nem lesznek gyökeres változások, akkor viszont a jelenleg uralkodó elit barátságát veszíthetik el. Melyre viszont szükségük van gazdasági érdekeik miatt. A helyzetet - pontosabban a helyezkedést - bonyolítja, hogy nem világos, ki van a másik oldalon, a felkelések müyen csoportokat ültethetnek a hatalomba. A tüntetők nagyrészt szervezetlenek, részben szociális követelésekkel élnek (legyen munka és olcsó étel), részben pedig a korrupt hatalmat akarják leváltani. A hadsereg mindenütt a nyugattal együttműködő elithez lojális, ugyanakkor egyes híradások szerint Egyiptomban több helyen a tüntetőkkel szimpatizáltak a haderő tisztjei. Nyitott jövő A felkelések átrajzolhatják az arab világ politikai térképét, évekre destabilizálhatják a térséget, a nyugatnak pedig feltehetően újra kell majd gondolnia közel-keleti politikáját. A forradalmak - ha részben sikeresek lesznek - hatást gyakorolhatnak az iszlám világra is, főként annak radikális erőire, melyek eddig megállíthatatlannak tűntek. Ha vallásilag nem radikális elitek kerülnek hatalomba, ezek közvetve gyengíthetik a radikális iszlám térnyerését. Egyiptom a kulcs Az összes közel-keleti ország közül Egyiptom a legfontosabb, az ottani rendszer összeomlása igazi dominóeffektust idézhet elő. Egyiptom a térség legnagyobb lélekszámú országa, az itt bekövetkező esetleges politikai változások a térség számos országának lakosságát bátoríthatják hasonló lépésekre, ami az egész régió destabilizálódását eredményezheti. Egyiptom a legfontosabb stabilizáló erő volt az arab világban az izraeli-arab konfliktusokban, így amennyiben szélsőséges erők vennék át a hatalmat Kairóban, azzal Izrael a legfőbb arab partnerét veszítené el. Ez pedig jelentősen rontaná az izraeli geopolitikai kilátásokat is, ami tovább fokozná az izraeli-arab viszályt. Az ország területéhez tartozik a Szuezi-csatoma, amely Afrikát és Ázsiát választja ketté és egyúttal rendkívül fontos hajózási útvonal Ázsia és Európa között. A földközi-tengeri hajózást, kereskedelmi útvonalakat, így az olajszállítást is alapjaiban érintheti az egyiptomi helyzet bizonytalanná válása, illetve a legfontosabb kőolajtermelő országokban is veszélybe kerülhet a politikai stabilitás. Emellett Egyiptom jelentős földgázkinccsel rendelkezik, a Nílus mentén pedig a mezőgazdasági termelésnek van nagy jelentősége. (MSz, index, Porti.) Visszakapják az utak árát - ez viszont csak azokra vonatkozik, akik a következő napokban utaztak volna az országba Az utazási irodák törlik egyiptomi ajánlataikat ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Miután a külügyminisztérium tegnapi közleményében nem ajánlotta az Egyiptomba utazást a következő napokban, az utazási irodák elkezdték egyiptomi útjaik törlését. A vonatkozó törvény értelmében mindenki, aki már előfizette útját, az adott helyzetben jogosult visszakapni az eddig befizetett teljes összeget. Ez viszont csak azokra vonatkozik, akik a következő napokban utaztak volna Egyiptomba. Aki például májusi vagy júliusi utazásra fizetett be, csak abban az esetben kapja vissza pénzét, ha a minisztériumi ajánlás, „országbesorolás” addig sem változik, azaz huzamosabb ideig bizonytalan marad a helyzet. Erre viszont megfigyelők szerint kevés az esély, ha új rendszer lépne is a jelenlegi helyébe, annak is az lesz az érdeke, hogy a turisták ne „töröljék térképükről” az országot. Egyelőre az utazási irodák is csak a következő egy-két hétben esedékes utakat mondják le, a február végi időpontok továbbra is érvényesek. Az Egyiptomban tartózkodó turisták nagy része közben igyekszik idő előtt hazatérni, a kairói nemzetközi repülőtéren óriási káosz alakult ki. Az utazási irodák szerint a turisták számára kiépített központokban stabil a helyzet, csak a városokba nem ajánlatos kimenni. A külügyminisztérium tájékoztatása szerint az egyiptomi helyzettel kapcsolatban a 02/ 5978 5978-as telefonszámon lehet érdeklődni. A forrongó arab államok közül a külügy egyelőre csak Egyiptomba nem ajánlja az utazást, Tunéziába és Jordániába, a két másik közkedvelt célországba továbbra is lehet utazni. (MSz, SITA) Ahol bukhat a rendszer Algéria Népesség: 34,5 millió Átlagéletkor: 27 év Nagyon szegények aránya: 23% A vezető: Abdelaziz Bou- teflika, elnök (74 éves) Mióta van hatalmon? 1999 óta Mi volt előtte? Függetlenségi harcos, a 70-es években külügyminiszter, a 80-as években száműzetésben élt, a 90-es évek polgárháborújában az isz- lamisták ellen küzdő hadsereget támogatta. Hogyan került hatalomra? A hadsereg támogatásával független jelöltként választást nyert. Egyiptom Népesség: 80,5 millió Átlagéletkor: 24 év Nagyon szegények aránya: 20% A vezető: Hoszni Mubarak, elnök (83 éves) Mióta van hatalmon? 1981 óta Mi volt előtte? A légierő parancsnoka, alelnök Hogyan került hatalomra? Elődjét meggyilkolták, ő jött az utódlásban. Líbia Népesség: 6 mülió Átlagéletkor: 24 év Nagyon szegények aránya: 33% A vezető: MoamerKadafi, a Forradalom Testvéri Vezére és Útmutatója (69) Mióta van hatalmon? 1969 óta Mi volt előtte? Katonatiszt Hogyan került hatalomra? Ä hadsereg részben az ő vezetésével puccsot hajtott végre a király ellen. Jordánia Népesség: 6,4 millió Átlagéletkor: 22 év Nagyon szegények aránya: 14% A vezető: II. Abdullah, király (49 éves) Mióta van hatalmon? 1999 óta Mi volt előtte? Trónörökös, a hadsereg egyik vezetője Hogyan került hatalomra? Édesapja halála után örökölte a trónt. Jemen Népesség: 23 millió Átlagéletkor: 18 év Nagyon szegények aránya: 45% A vezető: Ali Abdullah Szálé, elnök (65 éves) Mióta van hatalmon? 1978 óta Mi volt előtte? Katonatiszt Hogyan került hatalomra? Á hadsereg puccsot hajtott végre. (MSz, ind) Turistákat vonzó kairói bazársor - néhány héttel ezelőtt (Képarchívum)
