Új Szó, 2011. február (64. évfolyam, 25-48. szám)
2011-02-08 / 31. szám, kedd
Kitekintő-hirdetés 25 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. FEBRUÁR 8. Nem valószínű, hogy francia gondolkodó találkozott már iszlamistával Hallgatnak a franciák Miért hallgat az egyiptomi tüntetésekkel kapcsolatban a francia értelmiség, amely általában elsőként szokta ünnepelni, amikor egy nép fellázad a diktátora ellen? - erre a kérdésre kereste a választ hétvégi számában a Le Monde. MTl-HÁTTÉR A mértékadó liberális újság úgy vélekedett, ismert gondolkodók tartanak az iszlamizmus- tól, képtelenek elképzelni egy „arab demokráciát” vagy tájékozatlanok az egyiptomi történéseket illetően, ezért viselkednek óvatosan az arab-muzulmán világtüntetéseivel szemben. Rémy Rieffel szociológus szerint „ez az elképesztő csend nem megszokott” Franciaországban. Véleménye szerint az értelmiség egyszerűen zavarban van és nem tudja, mit gondoljon az egyiptomi történésekről. „Mit vár azoktól az emberektől, akik Marokkóban, Tunéziában vagy Egyiptomban töltik a szabadságukat?” - mondta Ré- gis Debray filozófus. Szerinte a francia gondolkodók az iszla- mizmustól való hatalmas félelmük miatt bénultak le és fogalmuk sincs, mit gondoljanak egy olyan népi felkelésről, amelyben megvan a kockázat, hogy előbb-utóbb Izrael ellen fordul. Alain Finkielkraut egyetért kollégájával: „Kifejezem csodálatomat, de óvatosságomat is, mert jelenleg csak azt tudjuk, hogy nem tudjuk, hogyan végződik” - hangsúlyozta Fin- kelkraut. - Látva a nők szerepét és a tüntetők visszafogottságát Tunéziában, azt gondolhatjuk, hogy ott egy valódi demokratikus mozgalom űzte el Ben Alit a hatalomból. Egyiptomban bonyolultabb a helyzet: amikor látjuk a koptok elleni támadásokat, és amikor tudjuk, hogy az ország évek óta Izrael-ellenes és antiszemita lángban ég, és amikor azt halljuk, hogy Irán üdvözöli azt, ami történik, akkor nem azt mondom, hogy a legrosszabb a biztos, hanem azt, hogy van, miért aggódni, és hogy el kell kerülni a határozott értékelést”. Finkelkraut arra hívta fel a figyelmet, hogy a berlini fal leomlása is meglepetésszerűen érte a nyugati világot, de akkor a francia értelmiség a kelet-berlini 1953-as lázadás, az 1956-os magyar forradalom az 1968-as prágai tavasz alapján biztos volt abban, hogy demokrácia lesz Kelet-Európábán. Az arab-muzulmán világban viszont még nem volt ahhoz hasonló felkelés, mint most Egyiptomban. RégisDebrayúgy véli, amikor a kommunisták számítottak ellenfélnek, tudni lehetett, hogy miről beszél az ember, mert mindenki ismerte őket. Ma viszont nehezen mondható el egy francia gondolkodóról, hogy találkozott már az életben iszlamistával. Bemard-Henri Lévy szerint a helyzet bonyolultságának emlegetése csak fékezőerő. Ó úgy véli, a gondolkodóknak most két dolguk van: segíteni a demokráciákat abban, hogy politikai céljukat eléljék és bátorítani őket, hogy egyértelmű célokat fogalmazzanak meg, például a szólásszabadságot, a pluralizmust és az 1979-es izraeli-egyiptomi békeszerződés tiszteletben tartását. A másik feladat pedig az, hogy a demokratikus tüntetések továbbterjedését kívánjuk a teljes arab-muzulmán világban. André Glucksmann szerint elképzelhetetlen volt a filozófusok számára, hogy a szabadság- vágy ilyen erővel megnyilvánulhat az arab világban. Az egyiptomi eseményekkel megdőlt Francis Fukuyama amerikai politológus elmélete a történelemvégéről, amely azt hirdette, hogy a gazdasági modernizálás demokratizálódással jár. Sámuel Huntington 1996-ban megfogalmazott tézise a civilizációk összecsapásáról, amely szerint a teljes iszlám világ természetéből fakadóan ellenségesen viselkedik a nyugati értékkel szemben, sem érvényes mostantól. Olivier Mongin, az Esprit filozófiai folyóirat igazgatója szerint a francia filozófusok jelentős része önellentmondásba került: azok, akik Kelet-Európá- ban az emberi jogok tiszteletben tartásáért harcoltak, az arab világban azzal a jelszóval védték a diktátorokat, hogy ők a bástya az iszlamizmussal szemben. Henry Laurens, a párizsi College de France arab tanszékének tanára szerint az értelmiség azért nem tud most mit mondani, mert a hidegháború időszakából származó kategóriákban gondolkodik, s úgy beszél az iszlám diktatúrákról, ahogy a szovjet diktatúrát elemezte. AZ ELŐFIZETÉS KEDVEZMÉNYRE VÁLTHATÓ! megjutalmazzuk valamennyi régi és új előfizetőnk ragaszkodását formájában: # • Szépségápolásra * • Gépkocsijavításra • Lakberendezési tárgyakra • Tropikáriumi belépőjegyre • utazások vásárlására-10% internetes vásárlásra prqjfltacle Magyarországon megszűnt a demokrácia és a köztársaság Feléledtek a kádári reflexek-10% szobafoglalásra tjntel f ti l 0 - 0 ti 0 1 MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Magyarországon megszűnt a demokrácia és a köztársaság, de ebbe a magyarok többsége nem fog beletörődni, mert szabadságban akar élni - hangzott el a Bibó István Közéleti Társaság emlékülésén, melyet a Magyar Köztársaság kikiáltásának 65. évfordulója alkalmából tartottak Budapesten. Kende Péter akadémikus, a társaság elnöke felidézte, hogy a szabályosan megválasztott magyar Országgyűlés 1946 februárjában iktatta először törvénybe a köztárasági államformát, amely a békés együttélés vitatható és javítható, tehát demokratikus kereteit alkotja, melyek között elkerülhető a „faji gyűlölködés mocsara” és a „szélsőséges önzés posványa”. Nyugtalanság érezhető az országban amiatt, hogy mi történik a két évtizede helyreállított parlamentáris, szabadelvű köztársasággal. A tudós felvetette: vajon a tavalyi választások számarányában lenyűgöző eredményére hivatkozással bármi érvényteleníthető, felforgatható-e. Kende szerint a mai magyar közvélemény nem törődik bele a demokrácia temetésébe, és bár korai lenne még határozott ellenállásról beszélni, de a társadalom nem nyeli le szó nélkül a történteket. Lehet számítani európai támogatásra is, de a magyar társadalom fogja meghatározni a továbblépés irányát. „A magyar nép többsége szabadságban akar élni” -jelentette ki Kende. ,„Amitől tartottunk, abban már benne vagyunk”- Mikes Kelemen rodostói leveleiből származó idézettel kezdte felszólalását Debreczeni József közíró, aki szerint azért jelenthető ki a magyar demokrácia és köztársaság megszűnése, mert a hatalom minden féket és ellensúlyt felszámolt, ellehetetlenített vagy megszállt: az Országos Választási Bizottságot, az Országos Rádió és Televíziós Testületet, a Költségvetési Tanácsot. Mindenhol az első számú vezető emberei ülnek, az ő keze elér mindenhová - jegyezte meg. A jogállam felszámolását jól példázza az Alkotmánybíróság sorsa: a testületbe csak a kormánypárt jelöltjei kerülhettek be, amikor a hatalomnak nem tetsző döntést hozott, korlátozták hatáskörét. De a szakmai, társadalmi egyeztetések nélkül zajló törvényhozási dömping, az új legfőbb ügyész személye is ebbe az irányba mutat, egyedül a független bíróságok tevékenysége jelzi, hogy a jogállam itt-ott még működik. A köztársaság és a demokrácia felszámolását jelzi a szabadságjogok - a magántulajdon, a sztrájkjog, a sajtószabadság - korlátozása csakúgy, mint azok a jelek, amelyek arra utalnak: a hatalom mindent megtesz, hogy megakadályozza versenyképes alternatíva fellépését a következő parlamenti választásokon. Azonban ennek a politikának nincsenek gazdasági erőforrásai, kemény nemzetközi pénzügyi korlátokra számíthat. „Európa Chavezének” nincsenek venezuelai olajmezői - jegyezte meg a közíró Dániel Cohn-Bendit európai parlamenti képviselőre célozva, aki Orbán Viktort Venezuela populista vezetőjéhez hasonlította. Kuncze Gábor volt szabad demokrata országgyűlési képviselő felszólalásában arról beszélt, hogy Magyarországon hazárdjáték folyik, az emberekkel újrajátszatják a 20. századot. „A mai kormány hisz az elnyomó rendszer mindenhatóságában” - jelentette ki az SZDSZ korábbi elnöke, aki szerint feléledtek a „kádári reflexek”.-10% külföldi nyelvoktatási programokra (felnőtteknek)-5% nyári i^úsági nyelvtanfolyamokra -100€ középiskolai programokra JílnterStudy A kedvezmények felhasználásának módjáról az előfizetőket az utalványok kiküldésekor tájékoztatjuk bővebben. Időpont: 2011. március első hete. ..............-..............................................-.............................................................-.....................................Á-Megrendelőlap Hűségprogram UJflXQJ Megrendelem az Új Szót Irányár: 138€ Keresztnév:............................................................................................................................................ Vezetéknév:............................................................................................................................................ Utca, házszám:...................................................................................................................................... Település (szlovákul is):........................................................................................ ............................. Postai irányítószám:............................................................................................................................ Telefonszám:.......................................................................................................................................... Mobilszám:............................................................................................................................................ E-mail: ................................................................................................................................................... Dátum:................................................................................................................................................... Aláírás:................................................................................................................................................... A kitöltött és aláírt megrendelőt küldje az alábbi címre: Vydavateľstvo Petit Press a.s., distribučné oddelenie, Lazaretská 12,814 64 Bratislava « Internetes megrendelés: predplatne@petitpress.sk, tájékoztatás: 02/323 77 777
