Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)
2011-01-08 / 5. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JANUÁR 8. Közélet 3 A munka-, szociális és családügyi tárca szerint a szigorításokra azért volt szükség, mert sokan kihasználták a rendszer kiskapuit Elesnek a táppénz lehetőségétől a nyugdíjasok Idén már az anyaságival sem lehet trükközni (Illusztrációsfelvétel’ Pozsony. Szigorodnak a betegbiztosítás feltételei, így kevesebben lesznek jogosultak a táppénzre. Csökken az úgynevezett védelmi idő is, 42 napról 7 napra. SÁNDOR RENÁTA Ez év januártól a nyugdíjasok számára megszűnt az a lehetőség, hogy önkéntes beteg- biztosítást kössenek. Ezáltal elesnek a táppénztől. A munka-, szociális és családügyi miniszter szerint erre a lépésre azért volt szükség, mert sokan visszaéltek a rendszerrel. A korengedményes, öregségi és rokkantnyugdíjasok jelentős része ugyanis a kötelező beteg- biztosítás megszűnte után önkéntes nyugdíjbiztosítást kötött, a tavaly év végéig hatályos törvény ezt lehetővé tette. Önkéntes betegbiztosítás Ha a nyugdíjas önkéntes betegbiztosítást kötött, s azt fizette a törvény által megszabott 270 napig, akkor - mivel eleget tett a törvényes feltételnek - jogosult volt a táppénzre. „Bejelentkeztek önkéntes beteg- biztosításra, kilenc hónapig fizették, ezután pedig egy évig nagyon magas összegű táppénzt kaptak” - magyarázta Jozef Mihál tárcavezető, miért tartotta szükségesnek a szociális biztosításról szóló törvény módosítását. A szigorítást már tavaly áprilisban kérte a Szociális Biztosító, de Viera Toma- nová akkori miniszter nem tett eleget az intézmény kérésének. Januártól tehát az a személy, aki öregségi, korengedményes vagy 70 százalékosnál súlyosabb egészségkárosodás miatt rokkantsági nyugdíjat kap, nem köthet önkéntes betegbiztosítást. Ha tavaly volt önkéntes betegbiztosítása, az 20Í0. december 31-én automatikusan megszűnt, az e csoportba tartozó volt ügyfeleknek nincs bejelentési kötelezettségük a biztosítóval szemben. Az utolsó biztosítási összeget tehát már csak a múlt hónapra, decemberre kell befizetni, a határidő 2011. január 10. A Szociális Biztosítónak a biztosítás megszüntetéséről írásban kell értesítenie az érintetteket, tehát azokat, akik már tavaly is nyugdíjasok voltak, de kötöttek önkéntes betegbiztosítást. Szlovákiában eddig bárki köthetett önkéntes betegbiztosítást, aki betöltötte a 16. életévét. Azt, hogy az önkéntes betegbiztosítást kötő személy mekkora kivetési alapból fizet, mindenki maga határozza meg, de a kivetési alap nem lehet kisebb az országos átlagbér 44,2 százalékánál, és nem lehet magasabb, mint az átlagbér 1,5-szöröse. Az önkéntes betegbiztosítás összege a kivetési alap 4,4 százaléka. A táppénzt az önkéntes betegbiztosított esetében a munkaképtelenség első három napján a napi kivetési alap 25 százaléka egy napra, majd 55 százaléka. Önkéntes munkanélküli-biztosítás Az önkéntes munkanélkülibiztosítás esetében hasonlók a változások, mint a betegbiztosítás esetén. Az eddigi törvény értelmében nem köthettek önkéntes munkanélküli-biztosítást azok, akiknek öregségi, korengedményes, vagy több mint 70 százalékos egészség- károsodás mellett rokkantsági nyugdíjat ítéltek meg. Januártól ez annyiban változott, hogy a 70 százalékosnál kisebb egészségkárosodás miatt rokkantnyugdíjat kapók sem köthetnek önkéntes munkanélküli-biztosítást a Szociális Biztosítóval. Ha a nyugdíjasnak van ilyen biztosítása, az 2010. december 31-én automatikusan megszűnt. Védelmi idő Az úgynevezett védelmi idő, tehát amikor a személy még akkor is jogosult táppénzre, ha már nem fizeti a betegbiztosítást, 42 napról 7 napra csökken. A kormány ezzel a döntéssel szintén a visszaéléseket kívánta visszaszorítani. Sokan ugyanis, ha munkanélkülivé váltak, kihasználták a törvény kiskapuit, s nem a munkahivatalba, hanem az orvoshoz vezetett az útjuk. „Kiíratták” magukat, a táppénzt pedig egy évig kaphatták. A kismamák védelmi ideje ezzel szemben növekedett. Ez tavaly év végéig hat hónap volt, idén januártól már nyolc hónap. Családtag ápolása A családtagok ápolási támogatásának (OCR) igényléséhez eddig elég volt, ha valaki egyetlen napot fizette a betegbiztosítást, s máris jogosult volt az egyszerre tíz napig járó ápolási támogatásra. Jozef Mihál miniszter szerint ezzel is sokan visszaéltek: ha korábban nem is volt betegbiztosításuk, elég volt bejelentkezni a Szociális Biztosítóba, s ha csak egyetlen napot fizettek, máris megkapták a támogatást. Ennek az összege esetenként jóval magasabb volt, mint a befizetett biztosítás. Mára ennek a gyakorlatnak is vége. 270 nap fizetett betegbiztosítás szükséges ahhoz, hogy valaki igényelhesse az ápolási támogatást, amelyet elsősorban a szülők szoktak igénybe venni, ha a gyermek betegsége miatt néhány napig ottlion kell maradniuk. Anyasági segély - nincs kiskapu Nemcsak a táppénzre és az ápolási támogatásra való jogosultsághoz, de az anyasági segélyhez is szükséges a 270 nap betegbiztosítás. Ez változatlan maradt, egy lényeges módosítás azonban történt, éspedig ugyancsak a visszaélések kiküszöbölése végett. Jozef Mihál a múltban maga adott tanácsot az anyáknak, hogyan érhetik el a lehető legnagyobb összegű anyasági segélyt. Elég volt olyan, egyébként teljesen legális „ügyeskedés”, hogy az alkalmazott néhány nappal a szülési szabadsága megkezdése előtt felbontotta a munkáltatójával a munkaviszonyt, s új szerződést kötött, magasabb bérrel. A régi törvény értelmében az anyasági segély összegét ebből számolták ki. Jozef Mihál, mint mondta, adószakértőként valóban adott ilyen tanácsokat nőknek, s az ilyen eljárás teljes mértékben összhangban volt a törvényekkel. Ma azonban úgy vélekedik: a törvényesség még nem jelenti azt, hogy morális szempontból is minden rendben volt. Ezért aztán a kormányba kerülése után változtatott is a szabályozáson. Idén januártól tehát már nincs lehetőség ilyen trükközésre, ugyanis bevezették a 90 napos úgynevezett várakozási időt. Magyarán, ha a magasabb bérből fizetett betegbiztosítás rövidebb ideig tart, mint 90 nap, akkor az előző évi beteg- biztosítást veszik alapul. Azaz nem keletkezik jogigény magasabb anyasági segélyre. A legfontosabb változások ♦ A nyugdíjasok nem köthetnek önkéntes betegbiztosítást ♦ A 70 százalékot meghaladó rokkantnyugdíjasok sem köthetnek önkéntes munkanélküli-biztosítást ♦ Csökken a betegbiztosításhoz kapcsolódó védelmi idő, 42 napról 7 napra ♦ Kismamák esetében 8 hónapra nő a védelmi idő ♦ A ápolási támogatáshoz legalább 270 nap betegbiztosítás szükséges Eugen Jurzyca oktatásügyi miniszter alapjaiban változtatná meg az egyetemi szakok akkreditációjának rendszerét Nyilvánossággal a bürokrácia ellen ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az egyetemi jelentkezést fontolgatók már jövőre pontos képet kaphatnak a hazai felsőoktatási intézményekről, így sokkal többet tudhatnak meg az általuk preferált egyetemekről - ha az oktatásügyi miniszternek sikerül elfogadtatnia a parlamenttel elképzeléseit. Eugen Jurzyca az év második felében módosíttatná a felsőoktatási törvényt. A tervezet egyebek között kötelezővé tenné az egyetemeknek, hogy a tanulmányokkal kapcsolatos lehető legtöbb információt nyilvánosságra hozzák - azokat is, amelyek esetleg nem kedvezők az intézmény szempontjából. Müyen az adott szakot végzők között a munkanélküliség, milyen az intézmény felszereltsége, hol és mennyit publikálnak oktatói - egyebek között ezeket az adatokat is kötelező lenne internetes oldalukra rakniuk az iskoláknak. Jurzyca úgy véli, a nyilvánosság sokkal inkább ösztönözheti az intézményeket a színvonal javítására, mint az akkreditáci- ós folyamat vagy bárminemű állami kényszer. A tárcavezető példaként a trencséni egyetemet hozta fel, mely iránt a másfél évvel ezelőtt kirobbant diplomaosztási botrányt követően jelentősen megcsappant az érdeklődés, ráadásul azóta több mint 2 ezer hallgató hagyta el az intézményt. A miniszter szerint az egyetemeket arra kell kötelezni, a lehető legtöbb és legkomplexebb információt hozzák nyilvánosságra magukról, szakjaikról, oktatóikról, hogy így a potenciális jelentkezők reális képet kapjanak róluk. Az még nem dőlt el, hol hoznák nyilvánosságra ezeket az adatokat - minden egyetem a saját honlapján vagy egy központi oldalon. A miniszter arról sem kívánt nyilatkozni, hogyan ellenőriznék az adatok hitelességét. Az adatok nyilvánosságra hozatala a tárcavezető szerint egyben hozzájárul az akkredi- tációs bürokrácia leépítéséhez is. „Ha ellenőrzött és megbízható információk lesznek a weben arról, hogy ki dolgozik az adott iskolában, milyen a publikációs tevékenysége, jelentős tudós-e vagy sem, akkor fölösleges lesz az adatokat külön elküldeni az Akkreditációs Bizottságnak” - fejtette ki. Jurzyca ezzel párhuzamosan mélyreható változtatásokat tervez az Akkreditációs Bizottságban is. A miniszter tervei szerint kétkamarás bizottságot hozna létre, melynek egyik testületében külföldi szakemberek kapnának helyet. Emellett változna az akkredi- táció módja is. A jövőben már nem egy oktató garantálná az adott szakot - jelenleg például egy magiszteri/mérnöki szakot egy professzor, egy Bc-szintű szakot egy docens garantál -, hanem szakemberek csoportja. Ezzel szeretnék elkerülni azt, hogy egy-egy tanár távozása vagy halála miatt egyik napról a másikra elveszhessen egy szak akkreditációja - ilyen esetben ugyanis jelenleg a diákok nem fejezhetik be tanulmányaikat az adott intézményben. „A csoport minden tagjának meglenne a maga súlya, tehát ha egy tízfős oktatói gárdából távozna egy szakember, nem történhetne meg az, mint most, amikor minden egy személyen áll vagy bukik” - mondta a miniszter. (MSz.SITA) Az információ döntő tényező: a trencséni egyetem iránt a másfél évvel ezelőtt kirobbant diplomaosztási botrányt követően jelentősen megcsappant az érdeklődés (luboslava Sedláková felvétele)
